Pénzcentrum • 2023. július 3. 20:34
Jelentős áremelkedést mértek a vidéki bérlakáspiacon: egy év alatt 38 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Ugyan a fővárosban néhány kerületben már csökkent az ár, de Budapestet még így is jóval a vidéki tarifa fölötti árszint jellemzi.
„A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén” – ismertette az Otthon Centrum (OC) bérlakáspiacot érintő felmérésének egyik megállapítását Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban ennél alacsonyabb az árszint, átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni az idei év első öt és fél hónapjában.
„Ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb, ami markáns emelkedést mutat” – jegyezte meg a szakember, aki arról is beszámolt, hogy a vidéki városokban Budapestnél is nagyobb mértékben drágultak a bérleti díjak, s ebben az összetételhatásnak is szerepe van.
Az idei bérbeadások alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal, amelyet a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követ. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 216 ezer, a XI. és XIII. kerületben 230 ezer forint az átlagérték. Ennél kedvezőbb, 190 ezer forintos az árszint a VII. és VIII. kerületekben, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlag.
A legtöbb kerületben nőtt a bérleti díj, jellemzően 5 és 20 százalék között, azonban a III. és a VII. kerületekben már 5 és 10 százalékos árcsökkenést mért az OC. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot.
Minél nagyobb a bérlakás, annál nagyobb a területi árdifferencia a fővárosban
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– árnyalta az árakat a szakember. Az egyszobás lakások között még nincs számottevő különbség Budapesten, a belvárosban és Budán 150 ezer az átlag, míg a külső kerületekben 130 ezer forint a bérleti díj átlaga. A kétszobás lakások esetében a belvárosban már 230 ezer, Budán 220 ezer, külső Pesten 165 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó. A háromszobásoknál Budán 315 ezer, a belvárosban 295 ezer, a külső pesti kerületekben 213 ezer forintos bérleti díjjal kell számolni idén.
A vidéki megyei jogú városok esetében Győr és Székesfehérvár elhúzott a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra. Az egyszobásokért átlagosan 120 ezer, a kétszobásokért 145 ezer, háromszobásokért 215 ezer forintot kell fizetni az albérlőknek.
A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a megyeszékhelyeken 113 ezer forint. Paneleknél azonban fontos megjegyezni, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások még alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.