Pénzcentrum • 2023. június 15. 20:04
A fordulat éve volt 2022 a lakáspiacon, de a felfordulás elmaradt. Egy friss felmérés szerint az egyes piaci szegmensek igen eltérően reagáltak a változásokra, de megmaradtak azok az alapok, amelyeken egy rövid recessziót követően akár már jövőre megindulhat az általános kereslet visszaépülése.
Tavaly szögesen ellentétes hatások érték a lakáspiacot. Az első félév még fokozottan nyomta a gázt, míg a második már erőteljesen a fékbe taposott, s ezek hatására a piac egyes szegmensei igencsak eltérő pályát jártak be. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi: 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett a választások előtti költségvetési élénkítésből származó egyszeri pluszbevételek is fűtötték a keresletet. Bár már lehetett számolni az infláció és a kamatok további növekedésével, ekkor még ez is inkább az előre hozott vásárlásokra ösztönözte az embereket.
A második félévre viszont már testet öltöttek a félelmek: megugrottak a kamatok és az infláció, felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis. Mindezek halmozott hatásaként – a NAV tranzakciós adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép1 szerint – nagyjából 10 százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta a tavalyi évet a hazai lakáspiac.
Ezen belül a forgalmat és az árváltozást illetően is jelentősek voltak a különbségek az egyes szegmensek között. Míg a tranzakciószám a fővárosban még mindig nőtt 4 százalékkal, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos visszaesést regisztráltak, valamint a községekben is számottevő, 6 százalékos volt az elmaradás a 2021-es eredményektől. Az egyes lakástípusok kedveltségében-keresettségében is jelentős fordulatot hozott a múlt év. Míg 2021-ben még nagyjából azonos mértékben nőtt mindegyiknél az árszint, tavaly szét húzódott a mezőny: a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.
Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29%), Veszprém (-23%), Fejér (-19%) és Győr-Moson-Sopron (-18%). Közéjük ékelődött Baranya (-25%), melyet egyébként közepes árszint jellemez, de 2022-ben a legdinamikusabb drágulást (+31,8%) produkálta a vármegyék között.
A vármegyeszékhelyek forgalma nem mindig tükrözi vármegyéjük piacának pezsgését. Például Veszprém 36 százalékos forgalomesése áll szemben a megyei 23 százalékos csökkenéssel. Hasonlót látunk még: Debrecen -33% és Hajdú-Bihar -29%, Győr -22% és Győr-Moson-Sopron -18%, Tatabánya -22% és Komárom-Esztergom -18%, Kaposvár -18% és Somogy -12%, Békéscsaba -13% és Békés -6%, valamint Nyíregyháza -16% és Szabolcs-Szatmár-Bereg -2%. Ebbe a sorba tartozik még Szombathely is, ahol csupán 3% volt a tranzakciószám-csökkenés, ám Vas vármegye az év legjobb teljesítményét, 3 százalékos forgalomnövekedést mutatott. Egyetlen olyan nagyváros akadt, amelynek lakáspiaca lényegesen élénkebbnek bizonyult a környezeténél: Szolnokon csupán 2 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hétszer akkorát.
A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28% feletti eredményt: Szeged (28,7%), Győr (29,3%), Pécs (29,8%) és a nyertes Veszprém (35,4%). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4%), Szekszárd (14%) és Szombathely (12,8%). A vármegyei átlagárakból kialakuló sorrendben nem hozott nagy változásokat 2022. Az élen változatlanul Somogy áll, 724 ezer forintos négyzetméterárral, a végén pedig Nógrád 168 ezressel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fővárosban mért szolid 4 százalékos forgalombővülés is szélsőséges különbségeket fed. Az igazi pezsgés ezúttal egy északnyugat-délkeleti tengely mentén mutatkozott, ahol számos irányítószám-körzetben a 40 százalékot is meghaladta a tranzakciószám növekedése. Összességében legjobban a XII. kerület, azaz a budai Hegyvidék teljesített az 57 százalékos forgalombővülésével, mellette 20 százalék felett zárt még négy belső kerület (V., VI., VII., IX.), valamint Dél-Pesten a XXIII. kerület. Míg az előbbiek jellemzően Budapest legdrágább területei közé tartoznak, addig Soroksár hagyományosan a legolcsóbbak egyike, ráadásul a tavalyi évet is egyedüliként zárta 10% alatti drágulással (8,6%).
A „pezsgés tengelyének” két oldalán, Észak-Pesten és Dél-Budán számos körzetben 20 százaléknál is nagyobb volt a forgalom-visszaesés. Kerületi összevetésben a XVI., a XVII. és a XV. teljesített a leggyengébben, 19-24 százalékos tranzakciószám-csökkenésekkel. Ez a visszaesés azonban nem tükröződött az árak alakulásában, hiszen a XV. és a XVI. 20 százaléknál is jobban tudott drágulni, sőt az utóbbi a maga 25,9 százalékával valamennyi kerületet megelőzte.
A fajlagos négyzetméterárakat mutató rangsorban – bár volt néhány helycsere – 2022 nem hozott nagy változásokat. A legnagyobb elmozdulás a – négy helyet rontó – XVII. kerületé volt, amely most így a 20. ebben a rangsorban. A lista élén továbbra is az V. kerület áll közel 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral, mögötte a dobogón helyet cserélt az I. és a II. kerület, mindkettő túllépte már az 1,1 milliós szintet. A sort a – tavaly egy helyet visszacsúszó – XXIII. kerület zárja, mintegy fele akkora, 550 ezres négyzetméterárral. Utóbbi szereplése azért is érdekes, mert 2020-ban és 2021-ben is Soroksár drágult a legdinamikusabban a fővárosi kerületek közül. S noha tavaly határozottan megtorpant a felzárkózása, az elmúlt két évben összességében még így is több mint harmadukkal nőttek itt a négyzetméterárak.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérképének friss elemzése kiemeli, hogy az eddig ismert adatok szerint erre az évre is marad a tavaly felvett piaci irány: visszaeső keresletre és stagnáló / kis mértékben csökkenő árakra lehet számítani. Ám Valkó Dávid értékelése szerint a recesszió vélhetően nem lesz se mély, se tartós. A gyors bérinfláció és a még az esetlegesen csak stagnáló lakásárak mellett is gyorsan megszűnhet a lakások elméletben számított túlértékeltsége, így a kereslet akár már 2024 vége felé újra erősödhet.