Koós Anna • 2023. június 11. 07:01
Amíg az ország településeinek nagyobbik részén csökkenés mutatkozik a lakosságszámban, főként a magyar városokban, sok kistelepülés újra virágzásnak indult. Az évek során végbement állandó lakosság gyarapodás azt is megmutatja, melyek Magyarországon azok a kedvelt helyek, amit előszeretettel választ lakóhelyéül a lakosság. A Pénzcentrum új cikksorozatában régiónként elemezzük, hogy mely településekre költözhettek a legtöbben az elmúlt években, mely városok, falvak váltak újra népszerűvé az egyes országrészekben, vármegyékben. Ezúttal Dél-Alföld régióban vizsgáltuk meg alaposabban, hogy alakult az állandó lakosság.
Cikksorozatunk első részében az Észak-Magyarország régió lakosságszám változását vizsgáltuk, a második részben pedig Észak-Alföld településeit vettük górcső alá. A jelenlegi, legújabb részben Dél-Alföld régió lakosságszám vátlozását elemezzük, külön vizsgálva Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket. Meglepetésünkre akadt olyan megye a régióban, ahol egyetlen településen sem lehetett növekedést látni 5 év viszonylatában, ott tehát nem érvényesült az agglomerációs vonzás, a falusi CSOK, vagy a pandémiás karanténhatás sem. Így a régiós TOP50-es listán csak két vármegye települései keltek egymással versenyre, és az eddigi régiós listákkal ellentétben nem apró- és törpefalvak kerültek az élre, sőt nem is csak falvakat találunk a listában. Több kisváros is népszerűvé vált ebben az országrészben az utóbbi években.
A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartásának adatai szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván Magyarországon. 0,4 százalékkal kevesebbet mint 2022-ben, és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Dél-Alföld régióban 1 248 946 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 12,7 százaléka az országnak ezen a területén él. A lakosságszám apadása ebben a régióban is magasabb, mint országosan, illetve több, mint az Észak-Alföldön, de kevesebb mint Észak-Magyarországon: egy év alatt 0,69 százalékkal, 5 év alatt pedig 3,18 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma. Fontos, hogy a lakosságszám változást nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. Azonban, ha kiugró növekedés vagy csökkenés mutatkozik, az bizonyos, hogy nem pusztán a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele, hanem hogy el- vagy odaköltöznek más helyekről a lakosok.
Legnépszerűbb települések Dél-Alföldön
Megvizsgáltuk, hogy egy és 5 év távlatában mely településeken nőtt a leginkább a lakosságszám ebben a régióban. A 254 vizsgált helység közül egy év viszonylatában 79 mutatott növekedést (31,1%) és 1 helyen stagnált a lakosságszám. Tehát a régió településeinek kétharmadában csökkenés látható. Békés vármegyében például egyetlen településen sem mutatkozott növekedés a 75-ből öt év viszonylatában - csak 2022-ről 2023-ra mutatkozott néhány helyen pozitív változás, viszont számszerűen az is minimális volt.
A TOP50 település közé, ahol legnagyobb arányban nőtt a lakosság egy és 5 év alatt, nagyrészt községek kerültek, de találunk a rangsorban azért néhány kisebb várost is. Ilyen város Mórahalom, Sándorfalva, Dunavecse, Kerekegyháza, Lajosmizse, Kistelek és Tiszakécske. Közülük csak Lajosmizsén és Tiszakécskén nagyobb a lakosságszám 10 ezernél. Ha a megyeszékhelyeket nézzük, sem egy, sem öt év alatt nem volt növekedés. Kecskeméten 2,77 százalékos, Szegeden 3,98 százalékos, Békéscsabán 4,51 százalékos csökkenés volt 2018 óta az állandó lakosok számában. A megyei jogú Hódmezővásárhely szintén csökkent, 4,29 százalékkal.
Az elmúlt egy év nyertesei a régióban a Dunához közeli Dunavecse, a szerb határ menti Mórahalom, valamint a Szeged melletti Sándorfalva és Kistelek.
A rangsorból - például Észak-Magyarországhoz képest feltűnően - hiányoznak a 100 fő alatti törpefalvak is, ami azzal is magyarázható, hogy ebben az országrészben a településszerkezet eltérő. Nincs is 100 fő alatti település - és 500 fő alatt is csak 26 helység van. A TOP50-es listában az 5 éves időtartamot nézve 31 Bács-Kiskun megyei település került, Békés megyei pedig egy sem, így a megyék versenye nagyon egyértelműen alakult. Ha pedig az egyéves növekedést nézzük arányaiban, akkor is az élen 8 Bács-Kiskun megyei község áll: Ferencszállás, Bugacpusztaháza, Tataháza, Dunaegyháza, Helvécia, Drágszél, Ballószög és Dunatetétlen:
Bár ennek nem szenteltünk külön listát, lakosságszám változások kapcsán érdemes említeni, hogy néhány településről valóban szinte menekülhetnek a lakók. Bácsszőlős, Kövegy, Bácsszentgyörgy, Körösújfalu, Örménykút, Kertészsziget lakossága több mint 10 százalékkal csökkent 2018 óta és az utóbbi évben is legalább 3 százalékkal fogyott a lakosok száma. Igazi rekorder Magyardombegyház, ahol 253 főről 211-re zuhant az állandó lakosok száma 5 év alatt.
Legnépszerűbb települések Bács-Kiskun vármegyében
Külön-külön vizsgálva a megyéket Bács-Kiskunban 119 településből 43-ban nőtt a lakosok száma (36,1%), a többiben csökkent. Öt év viszonylatában 37 település mutatott növekedést (31,1%). A megyei toplistát 2022-ről 2023-ra Bugacpusztaháza, Tataháza, Dunaegyháza és Helvécia vezetik. A TOP20-ba egy város is került, Dunavecse:
5 év távlatában pedig Ballószög, Helvécia, Kunbaracs, Dunaegyháza, Kunszállás és Lakitelek került az élre. A Kecskemét vonzáskörzetében található Ballószög 17,8 százalékkal növekedett, 3 698 főről 4 355-re növekedett 2018 óta. A mellette található Helvéciával együtt több mint 1000 fős növekedést mutatnak, miközben Kecskemétről bő 3000 fő "hiányzik". A TOP20-ba ezúttal nemcsak Dunavecse, hanem Kerekegyháza is befért a városok közül.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Legnépszerűbb települések Békés vármegyében
Békés vármegyében, ahogy azt már említettük, nehéz "népszerű" településekről beszélni. Az ötéves listán egyetlen település sincs, ahol nőtt volna a lakosságszám. Úgy tűnik, a megyében már az is teljesítmény, ha nem drasztikusan csökken a lakosság 5 év alatt. A legjobb helyzet Dobozon van, ahol csak fél százalékkal lettek kevesebben. 2022-ről 2023-ra valamivel jobb a helyzet, azonban így is csak 9 települést találtunk, ahol minimálisan emelkedett az állandó lakosok száma. Kardost, Sarkadkeresztúrt és Újkígyóst érdemes itt kiemelni, ezeken a helyeken volt a növekedés számottevő a Békés megyei állapotokhoz képest:
A legdrasztikusan lakosságszám-csökkenés Gerendás, Mezőgyán, Nagykamarás, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Bélmegyer, Kertészsziget, Örménykút, és Magyardombegyház községekben volt, több mint 10 százalék 5 év alatt. Egy év alatt pedig Ecsegfalva, Almáskamarás, Geszt, Körösújfalu, Örménykút, és Kertészsziget lakossága csökkent a leginkább, több mint 3 százalékkal.
Békéscsabán 2710, Orosházán 1540, Gyulán 1295, Szarvason 1134 fővel csökkent a lakosság 2018 óta. Az elnéptelenedő városok lakossága viszont nem a környező falvakba vándorolt a jelek szerint.
Legnépszerűbb települések Csongrád-Csanád vármegyében
A 60 Csongrád-Csanád megyei település közül 20-ban, vagyis a harmadában nőtt a lakosok száma 5 év alatt akár minimális mértékben, egy év alatt pedig 26-ban mutatkozott lélekszám-emelkedés, 1 helyen (Székkutason) -stagnálás. A 2022/2023-as csongrádi listát a Szeged és Makó között található Ferencszállás, a Hódmezővásárhelyhez közel eső Mártély és a határmenti Apátfalva vezetik. A 20-as toplistába három város is került: Mórahalom, Sándorfalva és Kistelek. Az ötéves növekedésben pedig a Szegedhez közeli Szatymaz, és Deszk, valamint Mórahalom, több mint 200 fővel nőtt a lakosok száma ezeken a helyeken, akárcsak Sándorfalván, Bordányban, és Algyőn is:
Igazán nagy csökkenés 5 év alatt Nagytőkén, Árpádhalmon, Kövegyen, Eperjesen és Nagylakon volt, több mint 10 százalék. Az egyéves csökkenés pedig Derekegyházán (3,9%) és Kövegyen (4,6%) volt a legnagyobb.
A cikksorozatunk következő három részében a három dunántúli régióval fogunk foglalkozni ugyancsak régiós és megyei bontásban. Ha szeretnéd elolvasni a sorozat többi részét itt megteheted.