Pénzcentrum • 2023. június 10. 16:06
Két halálos áldozatot követeltek eddig a villámárvizek, amelyek a hirtelen lezúduló hatalmas csapadékmennyiség miatt alakultak ki az ország több pontján is. Arról kérdeztük a szakembereket, mit kell tenni, ha villámárvízzel találkozunk, mi az, amit semmiképpen se csináljunk, és egyáltalán: meg lehet-e előzni a súlyos károkat, mire fizet a biztosító?
Elképesztően durva jeleneteket teremtett az elmúlt három napban a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék. A fővárosban és vidéken egyaránt sok munkájuk akadt a tűzoltóknak és a katasztrófavédelem más munkatársainak is, Gyöngyöstarjánban pedig halálos áldozatokat is követelt - erről a Pénzcentrum is beszámolt.
A gyöngyöstarjáni önkormányzat információja alapján két ember életét vesztette a csütörtöki villámárvízben. A Facebookon közzétett közleményük szerint továbbra is érdemes a településen élőknek vigyázniuk magukra a szeszélyes időjárás miatt.
Gyöngyöstarján közössége most rendkívül nehéz órákat él át a csütörtöki felhőszakadást követő villámárvíz miatt. Eddigi információink alapján két ember életét vesztette
- írta az önkormányzat csütörtökön Facebook-oldalán.
Budapesten is volt munka bőséggel: a katasztrófavédelem közleménye szerint a XVIII. kerületi Városház utcában egy családi ház mélygarázsát elöntötte a víz, a XIX. kerületi Komjáti Gyula utcában pedig egy pincét árasztott el. Mindkét esetben szivattyúzáshoz kérték a tűzoltók segítségét. Rákospalotán villám csapott egy házba, emiatt beszakadt a teteje. A XVI. kerületi Íjász utcában egy fa felsővezetékre dőlt és eltorlaszolta az utat. Kőbányán a Dreher Antal úton a síneken fennakadt egy autó és beázott, a villamosközlekedés leállt. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán - áll a közleményben.
Hívjuk a tűzoltókat, ha elönt az ár
A súlyos eset kapcsán megérdeztük a katasztrófavédelmet és az Országos Vízügyi Főigazgatóságot a megelőzésről, valamint arról, mit igen és mit ne tegyünk, ha saját lakóhelyünkre is lecsapna a villámárvíz. Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője a Pénzcentrum megkeresésére azt mondta: a megelőzés is sokat segíthet, ha megtörténik a baj.
A lakhelyünk előtt a vízelvezetőkben iszap, szemét is felgyűlhet, ezeket tartsuk jól karban, a szemetet szedjük ki, mert ezzel is megelőzzük a bajt. Minél jobb állapotban van, annál több vizet tud elvezetni, ha a mostanihoz hasonló villámárvíz csap le
- fogalmazott Mukics Dániel. Hozzátette azt is, hogy semmiképpen se mi próbáljuk meg a nagy mennyiségű vizet kiszivattyúzni a pincéből.
Ebben az esetben inkább hívjuk a tűzoltókat, hiszen nekik áll rendelkezésre olyan felszerelés, amivel a pincében, alagsorban lévő pincét akár pár óra alatt ki tudják szivattyúzni. Kisebb mennyiséget persze a sajátunkkal szivattyúzzunk, mert nagyon kevéssel a tűzoltók szivattyúja nem tud mit kezdeni. Viszont akár mi, akár a kollégák csinálták, ar fontos, hogy a szivattyúzás után mindenképp fertőtlenítsünk, mert igen sok csúnya dolog jöhet a vízzel, hordalékkal
- mondta még erről az alezredes.
Még bokáig érő vízbe se menjünk ki!
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Pénzcentrumnak azt mondta: a villámárvízben épp az a legveszélyesebb, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az erejét - de a baj sajnos hamar megtörténhet.
Nem mindegy a jármű hasmagassága, de az adott ember vitalitása, öltözéke is számít. Az áradó vizet a mélysége mellett a sebessége, sodrása teszi veszélyessé. Az árvizek kialakulásának gyorsaságát és nagyságát az határozza meg, hogy a víz milyen gyorsan tud összegyűlni érré, patakká, folyóvá. Ezért a „villámárvizek”, vagy más néven gyors lefolyású árvizek a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon alakulnak ki. Jellemzőjük a rendkívül gyors lefutás: általános definíció szerint „összegyülekezési idejük” kevesebb, mint 6 óra, míg ez a klasszikus folyami árvizek esetében akár több nap is lehet
- írták kérdésünkre. Általános szabályként elmondható, hogy kocsival térdig, gyalog pedig bokáig érő vízbe nem szabad bemenni.
Elmondták azt is, hogy a települések maguk is nagyon sokat tehetnek azért, hogy ha hasonló dolog történik, akkor ne legyen akkora a kár, mint például most is volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Fontos megjegyezni, hogy a villámárvizek esetében a gyors kialakulás miatt a megelőzésre kell hangsúlyt fektetnie a településeknek: annak megakadályozására, hogy a víz gyorsan összegyűljön. Ezt egyebek között tározók kialakításával lehet megoldani, amelyek összegyűjtik a hirtelen érkező nagy mennyiségű vizet, majd fokozatosan lehet őket üríteni, a vizet felhasználni. A legegyszerűbb módszer sűrű vízvisszatartó növényzet telepítése, amennyiben erre van szabad terület és lehetőség. Bevett megoldás a farönkökből épített kisebb gát, "rönkgát" kialakítása, ami szintén visszafogja a lefolyó víz egy részét. Készülhet a hegyoldalba, a település fölé "övcsatorna" is, amely nem engedi, hogy a víz a lakott részekre zúduljon. De ki lehet alakítani "árvízi medret" is, ami általában száraz, de ha jön egy nagyobb árhullám, a települést elkerülve elvezeti a vizet, megelőzve a károkat
- írták kérdéseinkre.
És mire jó a biztosítás?
A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavalyelőtt lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Tavaly májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak - erről korábban a HelloVidék írt.
Az időjárási katasztrófa pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik semmilyen lakásbiztosítással.
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza
- mondta el a HelloVidéknek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.
Villámárvizek elhárítására, valamint a következmények elhárítására, a kárenyhítésre is vonatkozik a lakásbiztosítások alapcsomagja. De ha valaki az elárasztott pincéjében tárolta valamilyen drága berendezését, arra már nem érvényes a biztosítás, csak abban az esetben, ha külön kérte, hogy a díjcsomagba az ingóságait is foglalják bele. Ugyanakkor fontos, hogy minden lakossági ügyfél tisztában legyen az alulbiztosítottság fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a kockázatnak megfelelő mértékben legyünk biztosítottak, ugyanis a biztosító mindig pro ráta, vagyis arányosan térít. Ha például egy adott négyzetméterre megajánl egy díjat a biztosító, de lejjebb alkudjuk valamilyen módon - a lakás egy részére nem kérjük a biztosítást - , akkor ebben az esetben alulbiztosítottak leszünk természeti kár esetén és egyébként is. De alulbiztosítottak vagyunk akkor is, ha az éves díjfizetés megállapításakor nem fogadjuk el a biztosító által megajánlott, megemelt, értékkövetéses díjat. Tehát, ha valaki nem akarja azt, hogy a biztosító a tényleges káránál alacsonyabb összeget térítsen meg, kerülje el az alulbiztosítottságot, és kérjen mindig értékkövetést. Ez éves szinten pár ezer forint pluszt jelent, kár esetén viszont százezreket jelenthet a számára megtérítendő összegnél
- emelte ki Lambert Gábor.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A tavalyi évben Borsodban, Hevesben utakat mosott el az áradás, Pest megyében a 12-es főúton a 16-os és 18-as kilométerszelvénynél történt partomlás, Tolna megyében, Kaposszekcsőn pedig beszakadt a 611-es út egy helyen a heves esőzés következtében. De ugyancsak tavaly júniusban Pécsett okozott jelentős károkat a villámárvíz, nemrégiben pedig Zebegénynél történt hegyomlás.
Összességében persze a Duna és a Tisza mentén fekvő települések, jellemzően a kisebbek vannak nagyobb veszélyben. Itt egy áradás mindig magában hordozza azt a veszélyt, hogy a mostanihoz hasonlóan elöntse a víz a településeket, és sok helyen még mindig nincs megoldva az árvízvédelem.
Az elmúlt években persze, ahol csak lehetett, jelentős árvízvédelmi fejlesztéseket csináltak meg. Jellemzően a Duna és Tisza melletti szakaszon (előbbinél például a Szentendrei-sziget és a Dunakanyar vonzáskörzetében), illetve a Csepel-szigetnél és az Ipoly, illete keleten a Zagyva folyó mentén is jelentős fejlesztések mentek végbe annak érdekében, hogy ha már megtörténik a baj, az minél kisebb legyen.