Biró Eszter • 2023. június 8. 05:47
Lassan egy éve, augusztus 1-jén lépett életbe a rezsiemelés, ami miatt rengeteg háztartás térhetett át a havi elszámolásról az átalányra, ráadásul sokaknak nyáron esedékes a fordulópont, ami miatt többszázezres túlfizetésekkel, vagy akár többszázezres tartozásokkal is szembesülhetnek a családiház-tulajdonosok. De vajon a magyarokat mennyire érinti általánosságban a rezsiemelés, és mennyien számíthatnak óriási csekkekre? Erről kérdezte a Pénzcentrum Balogh József, energetikai szakértőt.
Lassan egy éve, hogy életbelépett a rezsiemelés, ami miatt sok magyar dönthetett az átalány mellett és fizetett egy havi fix árat a rezsiért. Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk sajnos nincsenek hivatalos információnk arról, hogy pontosan hány lakossági fogyasztó fizet átalányban a gázért. Azonban az iparági források szerint az ügyfelek több mint fele fizetheti havi átalányban, sőt, egyes szakértők szerint ez az arány inkább 60 és 70 százalék közé tehető. Miután a kormány korábban közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió már könnyen kiszámolható, hogy megközelítőleg hányan választották ezt az elszámolási módot. Így lehetséges, hogy a gáz esetében akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekket.
Ezen a ponton azonban felmerül a kérdés, hogy így az éves elszámolás fordulópontjához közelítve vajon túlfizetésre számíthatnak a magyar családok, vagy inkább egy izzasztó csekkre arról, hogy mennyi pénzzel tartoznak az energiaszolgáltatóknak.
A rezsicsökkentés 2.1 verziója óta, ami 2022 augusztusában lett bevezetve, a lakossági fogyasztás végre elkezdett csökkenni. Ami azért is fontos, mert Magyarországon nem az ipar a legnagyobb energia-felhasználó, hanem a lakosság: 2010 és 2021 között körülbelül 10 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, ami absurdum. Ide vezetett az eddigi rezsicsökkentés
– mondta el lapunknak Balogh József energetika szakértő, aki éppen a fent említett fogyasztáscsökkenés miatt nem számít arra, hogy családok ezreinél lesz magas az elszámoló számla.
Ha valaki mégis magas elszámoló számlát kapna, azonnal részletfizetést kell kérni. Ezt a kereskedők általában megadják, ha mégsem, akkor érdemes reklamációt benyújtani
– tanácsolta a szakértő, aki korábban azt is elmondta lapunknak, hogy alapvetően az is szerencse, hogy 1901 óta az idei tél volt a második legenyhébb tél, ami a lakosság odafigyelése mellett szintén hozzájárult az alacsony téli fogyasztáshoz. Tehát ez a két tényező együttese eredményezte, hogy decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
De mit tegyünk, ha túlfizetésünk lesz?
Ahogyan azt korábban is kiemelte Balogh József egy negatív spirál indult el a fogyasztásban, így százezrek lehetnek abban a helyzetben, hogy túlfizették a számláikat idén télen. De itt merül fel a kérdés, miszerint túlfizetés esetén mi érheti meg jobban, egyösszegben visszakérni a pénzt, vagy lefogyasztani azt? A szakértő véleménye szerint az utóbbi egy jelentősen kedvezőbb döntés, de a legtöbb embernek nincs is más lehetősége alapvetően:
Ismerve azt a magyar mentalitást, hogy ha egy kis pluszpénzhez jutunk, azonnal elköltjük - ahogy például a kiskereskedelmi forgalom is szárnyalt az SZJA-visszatérítések után -, én azt javasolnám, hogy akinek túlfizetése lesz, az inkább válassza azt, hogy abból egyenlítsék ki a következő számlákat. Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik
– emelte ki. De abba is érdemes belegondolni, hogy gyakorlatilag mindenki pénzt bukik, akinek beragadt a pénze. Hiszen a horrorinfláció miatt amióta befizették a fölöslegesen magas számlákat az emberek, azóta az összeg sokat veszített az értékéből.
Azonban annak, aki arra számított, hogy a globális energiaárak csökkenésével visszaáll minden a régi kerékvágásba, csalódnia kellett. Lantos Csaba energiaügyi miniszter ugyanis nemrég ismerte el, hogy annak ellenére, hogy mára már csökkentek az energiaárak (a gázé és áramé egyaránt) nem csökkentik a rezsiárakat, ugyanis még mindig maradt a drágán vett gázból.
Maradnak a magas energiaárak
A kormánynak kétszer is volt lehetősége arra, hogy a rezsicsökkentett árakat felülvizsgálja, hiszen 2022. december 31. és 2023. április 30. is ár-felülvizsgálati időpont volt. Az áram és a gáz ára pedig azóta látványosan esett (a gáz 340 euró/MWh volt augusztusban, most pedig 25 euró körül mozog), azonban ez ugye az átlagfogyasztás feletti ár esetében nem változott
– magyarázta Balogh József, aki szerint ennek egy politikai és egy oktató oka van leginkább.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Egyrészről a magyar háztartások pazarolják az energiát, így az egyik oka annak, hogy az árak változatlanok az, hogy fennmaradjon a már említett fogyasztáscsökkenés. Másrészről pedig a rezsicsökkentéssel választásokat lehet nyerni. De ehhez az kell, hogy csak jó hírek legyenek, az pedig nem lenne előnyös, ha pont a választásokkor mennének fel az árak
– vélekedett a szakértő.
De ez a kérdés alapvetően komplikáltabb, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen nemcsak a politikai és az oktatási okok befolyásolják a piacot.
Ha egy nagy, európai kereskedő házról lenne szó, akkor biztos, hogy a korábbi gázvásárlás értéke nem számít: ezek a kereskedő házak ugyanis mind úgynevezett „Mark to market” (piactól a piacig) elszámolásban vannak. Azaz, ha vett 100 MWh/t-t 340 euróért MWh-nként, ami ma már csak 34 euró/MWh-t ér, akkor ennek a kereskedőnek a napi riportja azt mutatja, hogy 30600 euró vesztesége van, függetlenül attól, hogy a gázt eladta vagy sem. Ha viszont valaki nincs ilyen elszámolásban, akkor a drágán vett gáz mellé most sok olcsó gázt kell vennie és akkor az átlag megint jó lesz. Tehát a fenti példa alapján, ha valaki vett 100 MWh-t 340 euro/MWh áron, majd extra 100 MWh-t 34 euro/MWh áron, akkor az átlaga már csak 187 euro/MWh. Minél többet vesz most és rakja be a tárolóba, úgy fog csökkenni az átlaga
– magyarázta el Balogh József, hozzátéve, hogy szerinte továbbra is a politikai és az oktatási célok miatt nem nyúlnak hozzá az átlagfogyasztáson felüli árakhoz.
Azonban a magyarok annak ellenére sem lélegezhetnek fel, hogy most enyhe telünk volt: a legtöbb hazai otthon ugyanis kifejezetten rossz állapotban van, felújításra szorul.
Magyarországi ingatlanok állapota 2009-2020
Ahogyan az a lenti grafikonból is látszik 2009-ben az ingatlanok 14,5 százalékán látszódtak meg a pusztulás ilyen fajta nyomai, amivel a 11-ek lettünk Európában. Azonban érdekes, hogy egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal romlott ez az átlag: ekkor már 24,2 százaléka az otthonoknak elkezdett amortizálódni. Ezután 2011-ben történt egy enyhe fellendülés, ekkor 22,1 százaléka volt csak az ingatlanoknak ilyen állapotban.
Ez az átlag egészen 2017-ig szinte minden évben romlott. 2012-ben az otthonok 24,7 százalékánál, 2013-ben 26,7 százalékánál, 2014-ben 26,9 százalékánál, 2015-ben 25,4 százalékánál, míg 26,7 százalékánál tapasztalták a fent már említett problémákat. Ahogyan korábbi cikkünkből is kiderül úgy juthattunk el idáig, hogy 2020-ban a családi házak és a tíz lakosnál nagyobb társasházak 63 százalékának nem volt egyáltalán hőszigetelése, míg a panelházak 55 százalékának. Azonban a fennmaradó ingatlanok esetében sem beszélhetünk megfelelő mennyiségű hőszigetelésről, ugyanis sokakat csak részben sikerült energetikailag korszerűsíteni, ami miatt sokkal könnyebben alakulhat ki penész az otthonokban.
Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest
– nyilatkozta a Pénzcentrumnak még korábban Gulyás István a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke, aki szerint körülbelül 1,7-1,8 millió ház lehet Magyarországon, amit komplexen fel kéne újítani. Ezek között az ingatlanok között vannak, amiken már pár dolgot felújítottak, például kicserélték a nyílászárókat, vagy a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat- hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelést. De a felújítást komplex formában nem történt meg. Mindezek mellett pedig hatalmas adósságokat is felhalmoztunk.