Pénzcentrum • 2023. június 8. 19:00
A fiatalok több mint 28 és a teljes népesség közel 18 százaléka túlzsúfolt lakásban él Magyarországon. Bár az európai sztenderdektől ez az Eurostat friss felmérése szerint csak nagyon kis mértékben tér el, a KSH legfrissebb, a népszámlálásról közölt adatainak tükrében meglepőnek tűnhet.
Bár néhány évtizedekkel ezelőtt még a fejlődő országok sajátosságának tűnt, mára a fejlett gazdasággal rendelkező államoknak is egyre elterjedtebb dolog a túlzsúfoltság. Az Európai Unió statisztikai hivatala alapján tegnap délután publikált adatok szerint 2021-ben a szervezeten belül a lakosság 17 százaléka élt túlzsúfolt lakókörnyezetben. Ez pedig nyilván csak a jéghegy csúcsa, ugyanis számos tagállamban a polgárok ennél jóval nagyobb százaléka kényszerül ilyen körülmények között élni.
A statisztikai hivatal által vizsgált (EU-s és tagjelölt) országok közül Szerbiában küzdött a lakosság a legnagyobb arányban ezzel a problémával, ahol az emberek 51 százaléka élt olyan lakásban, ahol a kényelmesnél többen tartózkodtak életvitelszerűen. De hasonlóan általánosnak bizonyult ez az életkörülmény Lettországban (itt 41,3 százalék élt így), illetve Romániában (itt 41 százalékot érintett a probléma).
Hazánkban a mutató az EU-hoz kötődő államok közül a tizenkettedik legmagasabb, a 17,9 százalékos aránnyal pedig az uniós átlaghoz az összes ország közül éppen Magyarország áll a legközelebb
Régiónkban egyébként nagyon változó, hogy melyik országban mekkora részben van jelen a probléma. A már említett Romániában ugye hatalmas problémát képez ez a jelenség és Szlovákiában is a lakosság 31 százaléka él így, a többi szomszédunknál azonban nem ilyen rosszak a számok. Csehországban például csak az emberek 15,4, Ausztriában a 14,3, Szlovéniában pedig a 10,9 százaléka él zsúfolt környezetben, tehát jóval kevesebbeket érint a probléma, mint Magyarországon.
A fiatalok helyzete eközben jóval nehezebb, mint a lakosság többi részéi. 2021-ben a 15 és 29 év közötti EU-s állampolgárok 26 százaléka lakott túlzsúfolt helyen. Ebben a korosztályban tehát 9 százalékkal magasabb az ilyen körülmények között élők aránya, mint a teljes népességre vetítve.
Nyilván a fiatalok esetében is komoly különbségek vannak persze az egyes tagállamok mögött. A túlzsúfolt környezetben élők aránya a 15-29 év közöttiek körében Romániában volt a legmagasabb, ahol a korcsoport 60 százaléka küzdött ezzel a problémával. De hasonlóan sokakat érintett a dolog Bulgáriában (57 százalék) és Lettországban (47 százalék) is.
Megfigyelhető, hogy a fiatalok és a teljes népesség közötti különbség országonként nagyon eltérő. Dániában (21,6 százalék a 9,2 százalékkal szemben) és Hollandiában (7,5 százalék, szemben a 3,4 százalékkal) például több mint kétszer akkora arányban érintette őket, ezzel szemben Cipruson, illetve Máltán csupán 1,3 százalékpontos különbséget rögzítettek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Magyarországon sem kicsi a különbség. Hazánkban a fiatalok 28,3 százaléka él túlzsúfolt lakhelyen, szemben a teljes lakosságra vonatkoztatott 17,9 százalékkal.
Ezzel régiós szinten is hasonló módon a középmezőnyben helyezkedünk el a mutatót nézve. Románián kívül tehát Szlovákiában is jóval több (44,2 százaléknyi) fiatalt érin ez az élethelyzet, a többi Közép-Európai országban azonban valamivel kevésbé számít gyakorinak. Csehországban a 16-29 év közöttiek 24,6 százaléka lakik zsúfolt környezetben, míg Ausztriában 21,7, Szlovéniában pedig mindössze 16,2 százalékuk érintett.
Nőtt a magyar lakások mérete
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éppen kedden ismertette a 2022-es népszámlálás legújabb publikus eredményeit, ami szerint pozitív változásokat lehetett látni a magyar lakóhelyek összetételében. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
Felmerül persze, hogy mely lakások számítanak az Eurostat szerint túlzsúfoltnak. A statisztikai hivatal ezt egy világos keretrendszer szerint határozza meg, mely szerint azok számítanak túlzsúfolt lakóhelynek, ahol:
- nincs külön szobáj minden párnak, vagy egyedülálló 18 év felettinek
- nincs külön szoba minden harmadik azonos nemű 12 és 17 év közötti gyerekenként
- nincs külön szoba legfeljebb két 12 év alatti gyerekenként