Énekes Gábor • 2023. május 10. 19:46
Hogyan változtak a frissen lakáspiacra lépők lehetőségei a korábbi évtizedekhez képest? Miért volt Magyarországon az EU más országaihoz képest is kiemelkedő az elmúlt évek lakásár-robbanása? Tényleg csak a saját tulajdonú lakás lehet a végcél? Ki tud lakáshitelt felvenni, lehet-e élhető egy albérlet? Az elmúlt évtized lakáspiaci trendjeiről, a fiatalok ingatlanvásárlási lehetőségeiről tartott előadást Pósfai Zsuzsanna lakáspolitikai szakértő, a Periféria Központ munkatársa a szerdai Gen Z Festen.
A Portfolio Csoport által szervezett Gen Z Fest kifejezetten a fiatal generációkhoz szól, akik a felnőttkorba átlépve rengeteg kérdéssel, döntési helyzettel találkoznak a pénzügyeikkel kapcsolatban. Helyzetüket az sem könnyíti, hogy manapság számos olyan új akadályt kell leküzdeniük, melyekhez nem kaptak, nem kaphattak megoldókulcsot, vagy megfelelő mintát. A részletes programsorozat itt található.
Nyolc kelet európai országban lakáspiaci helyzetét mérte fel egy kutatás keretében a Periféria Központ, melynek eredményeit először prezentálták magyar közönség előtt. Pósfai Zsuzsanna szerint a 2012-2021 közötti lakásár index szerint az egész EU-ban jelentősen emelkedtek a lakásárak, azonban a többi országhoz képest Magyarországon volt tapasztalható a legnagyobb drágulás.
A hazai lakosság és főként a fiatalok azért is vannak nehéz helyzetben, mert a hazai jövedelmek korántsem emelkedtek ilyen mértékben. A 26 százalékos áremelkedéshez képest a fizetések mindössze 8,5 százalékkal emelkedtek a 2020 és 2021 közötti egyéves időszakban. A lakáspolitikus hangsúlyozta, hogy a budapesti lakásárak még nagyobb mértékben emelkedtek, miközben az albérletárak 40 százalékkal ugrottak meg a 2021 közepe és 2022 vége közti másfél év során.
A jelenséget többre okra lehet visszavezetni: ide tartozik a 2008-as gazdasági válság, a 2015-ös lakáspiaci fordulópont és a 2020-ban induló koronavírus-világjárvány, illetve annak gazdasági hatásait. Magyarországon mindehhez pedig hozzájárul a kormány családtámogatási politikájának (pl: CSOK) lakáspiacra gyakorolt hatása is.
A fiatal felnőttek lakhatási szerkezete jócskán megváltozott a szüleikéhez képest
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– mondta el Pósfai Zsuzsanna, aki néhány ábrán azt is szemléltette, hogy jelenleg lényegesen többen bérelnek lakást, mint a 90-es és a 2000-es években. Ezzel együtt pedig növekedett a szüleikkel élő fiatalok aránya a 18-34 éves korosztály körében.
Egy friss hazai felmérés szerint a szülőkkel egy háztartásban élő fiatalok sokkal bizonytalanabbá váltak: 48 százalékuk nem tudta megmondani, hogy mikor fog elköltözni. Ez jóval magasabb az egy évvel korábbi 37 százalékos aránynál.
A szakember elmondta, a lakhatási válság mérséklésében kiemelt szerepet játszhatnak az alulról szerveződő kezdeményezések, amelyek újfajta válaszokat adhatnak mind a lakáspiaci, mind az állami és önkormányzati működésből fakadó hiányosságokra. Európa-szerte léteznek olyan bérlakás programok, amelyek non-profit alapon, a piaci és állami/önkormányzati szereplőkkel partnerségben, demokratikus és tagsági alapon szerveződő intézményi formában nyújtanak megfizethető és jó minőségű lakásokat. Emellett a közösségi lakhatás is könnyíthet a jelnlegi terheken, ha megoldani nem is fogja a problémát.