Biró Attila • 2023. május 2. 10:02
2022-ben jóval több tűzeset történt Magyarországon, mint 2021-ben. Ennek elsődleges okai egyértelműen a forró szárazság és aszályos időszak volt. Olyannyira, hogy míg általában tűzesetek kapcsán a sérültek leginkább lakástüzekből kerülnek ki, tavaly a megnövekedett szabadtéri tűzkár is hozzájárult a tűzben megsérültek számának emelkedéséhez. A katasztrófavédelem segítségével elemezzük a tavalyi adatokat, és megmutatjuk azt is, mi okozza hazánkban a legtöbb tűzesetet, és azt is, hogy a magyar otthonokban mely helyiségek a leginkább veszélyeztetettebbek.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint az elmúlt 5 évben messze 2022-ben volt a legtöbb tűzeset Magyarországon, az adatok szerint egészen pontosan 45 602. Ehhez képest 2021-ben 36 209-et, de például 2018-ban 32 534-et regisztráltak. Ha csak az éves változást nézzük, akkor 2021-2022 között több mint 9 ezerrel több tűzeset történt hazánkban. Ehhez képest viszont a halálos esetek száma alig, csupán 6 fővel emelkedett, viszont a sérültek száma már 100-as nagyságrenddel 814 főről 923-ra.
Látva a bődületes tűzesetek számok növekedését, kíváncsiak lettünk arra, mi történhetett az országban, ami ekkora mértékű növekményt volt képes okozni. Azért hogy erre választ kapjunk, megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát: számoljanak be a 2022-es évről a pusztító tüzek kapcsán, és segítsenek értelmezni a számok mögött rejlő valóságot.
Tényleg sokkal több tűz volta tavaly, mint tavalyelőtt
A katasztrófavédelem mindenekelőtt azzal kezdte, hogy a KSH statisztikái nemcsak a beavatkozást igénylő tűzeseteket tartalmazzák, hanem a tűzoltók kiérkezése előtt felszámolt tüzeket és azokat az eseteket is, amikor egy korábbi tüzet utólagosan jeleztek, valamint szerepelnek benne a szándékosan megtévesztő és téves jelzések is.
Téves jelzés az, amikor valaki jóhiszeműen riasztja a tűzoltókat, ám a tűzoltók a jelzett helyen csupán egy fűtés miatt füstölő kéményt, vagy kerti grillezést találnak. Szándékosan megtévesztő jelzés esetén a bejelentő félrevezeti a készenléti szerveket azzal, hogy olyan eseményhez riasztja őket, amely meg sem történt.
Ezek alapján fontos kiemelni, hogy a téves és megtévesztő jelzések nem takarnak valós tűzesetet. Úgyhogy ezek nélkül az elmúlt években azért jóval másképp alakulnak a tűzeseti számok. Amit a lenti táblázatban szemléltetünk:
Ahogy látjuk, az adatokból egyértelműen látszik, hogy valóságos tűzből jóval kevesebb van annál, mint amit a KSH adatokból látunk. Az viszont nem változott, hogy 2021-ről 2022-re sokkal több tűzesetet regisztráltak a katasztrófavédelemnél, több mint 7000-rel:
a tűzoltói beavatkozást igénylő tűzesetek száma 2022-ben 32,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez egyértelműen az aszály miatt a szabadban keletkezett tüzekre vezethető vissza
- tájékoztatta a Pénzcentrumot a hatóság, amit a következő táblázat kitűnően alá is támaszt.
A katasztrófavédelem emlékeztetett arra is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 2022 nyara az átlagnál 2 Celsius-fokkal melegebb volt, 1901 óta a legmelegebb. A nyári csapadékösszeg országosan jelentősen elmaradt az átlagtól, így súlyos aszály alakult ki hazánkban. Ezek az időjárási körülmények pedig jelentősen megnövelték a szabadtéri tüzek kialakulásának kockázatát. „A kora tavaszi és a nyári időszakban tapasztalt extrém csapadékmentes és meleg időszakok miatt az erdő- és vegetációtüzek száma jelentősen megnövekedett az előző évhez képest” - közölték.
Ehhez képest a lakástüzek száma ugyanebben az időszakban érdemben nem változott. A hatóság szerint a minimális növekedés megfelel a lakásállomány növekedésének mértékével. A sérülések számának növekedésével kapcsolatában ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
azok a leggyakrabban lakástüzek során történnek, azonban számuk tavalyi emelkedésében is szerepet játszott a rengeteg szabadtéri tűz.
Hogyan keletkeznek a tüzek?
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tüzek keletkezési okait vizsgálva különbséget kell tenni a szabadban és az épített környezetben keletkezett tüzek között. A rendkívül aszályos és meleg nyári időjárás hatására annyira kiszáradt a növényzet, hogy a legkisebb szikra és hőforrás is elegendő volt ahhoz, hogy akár több száz hektáros szabadtéri tüzek keletkezzenek. Ezek alapján a következők voltak a legmeghatározóbb okai a szabadtéri tüzeknek 2022-ben:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- nyílt láng használata (39%),
- hulladék- és zöldhulladék-égetés (9%),
- tarlóégetés (5%),
- tábortüzek (4%),
- grillezések (4%),
- eldobott cigarettacsikkek (3%),
- meghibásodott, felhevült mezőgazdasági munkagépek (2%) egyaránt vezettek tüzekhez.
Ehhez képest a tavalyi lakástüzeknél a leggyakrabban:
- elektromos probléma (24,%),
- nyílt láng használata (18%),
- a fűtési rendszer hibája (15%),
- sütés-főzés (8%),
- gaz, szemét égetése (5%),
- dohányzás (3%),
- vagy a kémény műszaki állapota (3%) vezetett tűzhöz.
Ha a lakástüzek keletkezési helyét vizsgáljuk, a leggyakrabban a konyha, a kémény, a hálószoba, a tárolóhelyiség, a nappali és a padlás volt érintett. Miközben 2022-ben 553 esetben merült fel szándékos gyújtogatás gyanúja, egy évvel korábban 578 alkalommal
- tájékoztatta lapunkat Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A tűzkároknak komoly ára van
Bár a 2022-es adatok még nem ismertek, 2021-ben több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki – derült ki a Mabisz éves tájékoztatójából. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, a 2021-es viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére.
2022-es adatok alapján ugyanis, a hazai akóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.
Fontos tudnivalók a tűzről
A hazai biztosítók nem győzik hangsúlyozni, számos esetben fordul elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk!
A Mabisz korábbi közlése szerint gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.
A szövetség szerint érdemes kiemelni azt is, hogy a lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. "Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti" – hívták fel a figyelmet.