Rezsiemelés: hiába van padlón a gázár, csúnya számlákat kaphat a magyar lakosság

Sokan bíztak abban, hogy a kormányzat csökkenteni fogja a lakossági rezsiárakat, amikor tavasszal újból felülvizsgálják azokat. Azonban már február végén lehűtötte a kedélyeket Gulyás Gergely, aki arról beszélt, az egyik kormányinfón, hogy az átlagfogyasztásig 2023-ban is fenntartják a rezsicsökkentést a lakosságnak - viszont a tarifákhoz egyelőre nem nyúl a kormányzat. Mint a miniszter hozzátette, szerinte a hazai piaci rezsiárak tükrözik az európai átlagot. Azt is elmondta, elképzelhető, hogy a későbbiekben csökkentik az átlagfogyasztás feletti tarifákat, de akkoriban ez még nem volt napirenden.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban szintén arról beszélt, a rezsicsökkentett gáz, áram és távhőár „erre az egész évre” változatlanul fog maradni, tehát nem fog emelkedni. Az átlagfogyasztás feletti részről későbbre ígért döntést.

A Pénzcentrum most szakértőkkel járta körbe, mi is a helyzet az energiapiacon. Azt is próbáltuk megtudni, mire számíthat a magyar lakossága közeljövőben az energiaárak teintetében.

Mi látható most az energiapiacon?

A gázárak jól látható, szignifikáns csökkenést mutattak az elmúlt időszakban. Ennek több oka is van, az egyik legtöbbet emlegetett az időjárás: szinte egész Európában elmaradt az igazi hideg téli időjárás, rendre pozitív irányba tért el a hőmérséklet a sokéves átlagoktól.

Emellett volt egy önkorlátozás, főképpen az ipar részéről, ami az orosz fosszilis energiahordozó kiesésével, illetve az annak nyomán kialakuló riadalommal, áremelkedéssel hozható összefüggésbe. Fontos tényező még, hogy az európai klímasemlegességi célok jegyében egyre több a megújuló energiaforrás, amely a gáz- és szénerőművek helyett lépett be a rendszerbe

- mondta a Pénzcentrumnak Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. A szakember szerinte a gázárak az utóbbi időben olyannyira leestek, hogy a merit order alapján belefér, hogy gáztüzelésű erőművek is üzemeljenek, érdemes velük áramot előállítani.

Nagyban befolyásolták még a jegyzésárakat, hogy a keresleti oldal Ázsiában a vártnál gyengébben alakult az első negyedévben. A sokak által várt kereslet-visszatérés a kínai gazdaság fellendülésével sem jelentkezett, illetve az indiai bővülés is elmarad a várttól. Így az LNG-árak alacsonyan maradtak, ezen keresztül - mivel nem volt olyan nagy elszívó hatása az ázsiai piacnak - Európában egy kényelmes helyzet alakult ki. A tárolók töltöttsége bőven jobban áll az elmúlt éves átlagoknál, jelen állás szerint viszonylag nyugalommal várhatjuk a következő fűtési szezont

- magyarázta Vágó Attila, aki szerint ezen az optimális állapoton villámgyorsan tud változtatni az, ha Ázsiában visszatér a kereslet, vagy ha az oroszok úgy döntenek, hogy teljesen elzárják a vezetékes gázt, esetleg az EU végleg kitiltja az orosz LNG-t a kikötőkből. Ezek mellett, amennyiben az időjárás is 180 fokos fordulatot venne, akkor simán előfordulhat, hogy duplázódnak a gázárak.

Ha alulról, a gázárak felől a nyomás nőne, akkor nem csak a gáz, hanem más energiahordozók ára is feljebb tudna ugrani. Ez a negatív fordulat pedig elég rosszul érintené az olyan sérülékenyebb, energiaimportra szoruló országokat, mint Magyarország. Mindennek ellenére nincs ok az aggodalomra, inkább azt látni, hogy a jelenlegi tendencia folytatódik, és nem zárnám ki a 30 euró alatti gázárakat sem, közben pedig a forint is erősödött, ami szintén jól mutat az ország fizetési mérlegében

- tette hozzá a szakértő. Mint kifejtette, az is látható, hogy az alacsonyabb árak már kezdik visszacsalogatni az eddig önkorlátozó ipart az energiapiacra, például a vegyipari cégek ismét beindították az energiaigényesebb üzemeket. Ez a keresletélénkülés Vágó Attila szerint támaszt tud nyújtani a gázáraknak, de még mindig fölösleg van a piacon, így nem kizárt, hogy még ennek ellenére is tovább csökkennek a jegyzésárak.

Ez már-már egy önbeteljesítő jóslat is lehet, sok long-pozició van a piacon, ha leesnek a határidős árak, annak lehet egy olyan következménye is, hogy ugyan nem rövid időre, de teljesen beszakadnak a gázárak

- fogalmazott. Hozzátette, visszakanyarodva az időjárásra, hogy az energiapiac szempontjából az is döntő jelentőségű lehet, hogy annyira sok hó nem esett Európában, mint egy átlagos évben szokott. Így az olvadás is elmarad, amelynek hatására nem növekszik a folyók vízhozama, nem tudnak rendesen működni a vízi erőművek. Így pedig a gázos, szenes erőműveknek is benne kell maradnia az áramtermelésben, ami szintén megtámaszthatja az energiahordozók árát.

Ez a jelenség egyértelműen a globális felmelegedéssel van összefüggésben. Hiába: tönkretenni egyszerű volt, helyrehozni már nem olyan könnyű...

- tette hozzá.

Na, de miért nem nyúltak a rezsiárakhoz?

A beszakadó árak, és a látható piaci folyamatok nyomán sokaknak lehetett meglepő, hogy a kormányzat nem nyúlt hozzá a lakossági rezsiárakhoz, csupán azt jelentették be, hogy továbbra is fennmarad a jelenlegi rendszer. Balogh József energetikai szakértő szerint több oka is van annak, hogy a kabinet nem csökkentette a lakosság által fizetendő összegeket:

• egyfelől lehet egy edukatív vetülete a dolognak, hiszen elég rendesen lecsökkent a hazai áram- és gázfogyasztás, és ezt a csökkenést fenn akarják tartani, "ami szerintem helyes, ebben látom a logikát". Ahhoz, hogy továbbra is jóval kevesebbet fogyasszanak az emberek, az kell, hogy az átlag felett fogyasztók árait ne csökkentsék.
• Másrészt a szakértő szerint az is közrejátszhatott a döntésben, hogy tavaly az MVM drágán tárolta be a földgázt, most ezt próbálják "kiszórni".
• A harmadik ok vélhetően az, hogy a lakosság esetében az átlagfogyasztásig biztosított rezsicsökkentésen annyira nagy a vesztesége az MVM-nek, hogy az átlagfogyasztás feletti, magasabb árakkal kell visszabillenteni a mérleget. Minden bevételre szükség van, amivel a veszteséget lehet így vagy úgy csökkenteni - fogalmazott Balogh József.
• Negyedik lehetséges okként pedig azt hozta fel, hogy bár a rezsicsökkentés tavaly nyári, részleges kivezetését nagyobb támogatásvesztés nélkül megúszta a kormányzat, de így sem akarnak kockáztatni, még lejjebb vinni a lakossági árakat. Hiszen előfordulhat, hogy a lecsökkentett árakat egyszer vissza kell emelni, ami borítékolhatóan nem lenne népszerű döntés, így inkább nem piszkálják.

Holoda Attila szerint viszont egyetlen oka van, hogy nem nyúltak hozzá a lakossági rezsiárakhoz: méghozzá az, hogy az MVM túl nagy gázkészletet tárolt be és vásárolt fel különféle szerződésekkel, amikor drága volt a molekula.

Még mindig borzasztóan nagy vesztesége van a rezsicsökkentett árakon az MVM-nek, ráadásul, ha a lakossági árat nézzük, az még mindig nagyjából a fele, mint a ma már nagyon kedvezőnek számító, 40 euró körüli megawattóránkénti tőzsdei árak. Éppen az elmúlt fél év mutatta meg, hogy ha a lakosság meg van szorítva, szigorítva, akkor oda tud figyelni a saját fogyasztására, az emberek igyekeztek beleférni a rezsicsökkentett mennyiségbe. Így azok a remények is szertefoszlottak, hogy majd úgyis sokan lesznek, akik túllépik, és "lakossági piaci áron" kell vásárolniuk, elviszik majd a hétszeres árú gázt a tárolókból. Ez nem jött be

- fogalmazott a korábbi energetikai államtitkár. Emlékezetett, Magyarország és az EU-tagországok is nagyon komoly gázmegtakarítást értek el tavaly nyár óta, nagyjából 20-25 százalékkal esett vissza a fogyasztás.

Most a forró nyár miatt kell izgulni

Az időjárás problémakörét a Concorde elemzőjén kívül a két energetikai szakember is felvetette. Balogh József szerint bár az energiaárak bezuhantak a piacon a tavaly nyári értékekhez képest, de az előrejelzések szerint rekord meleg lehet Európában 2023 nyarán, ami igencsak bekavarhat a képbe.

Ha tényleg aszályos forróság lesz, és nagyon korán elkezdődik a nyár, akkor egyfelől nem lesz elég víz, így az európai vízi-erőművek kiesnek a képből. Sőt, ha annyira lecsökken a Dunán is a vízhozam, hogy már Paksot sem lehet rendesen hűteni, akkor már nem lehet mást csinálni, mint visszább venni a teljesítményt, és folyamatosan járatni a gázos erőműveket. Ebben az esetben az a gáz, ami lement volna a tárolókba, nem fog oda bekerülni, mert áramot termelnek belőle az erőművek. Öszességében ahogy melegszik az idő, egyre több áram kell a légkondikba, de egyre kevesebb bevethető erőmű marad. De egyelőre nincs ok a pánikra, ameddig normális marad az időjárás, addig nincs olyan tényező, ami felfelé nyomná a földgáznak és az áramnak az árát

- magyarázta a szakember, aki emlékeztetett, tavaly augusztus 26-án volt az energiapiac fekete napja. Ekkor az áram 1003 euróba került megawattóránként Magyarországon, a gáz pedig 340-be. Azóta ez a töredékére esett vissza, a gáz jelenleg 40 euró körül van a piacon, az áram pedig 130-150 euró.

Holoda Attila megjegyezte, a meleg időjárás akkor szokott komolyabb problémát okozni, ha aszályos időszakkal is párosul, ahogy ez tavaly is történt. Ha nem elegendő a folyók vízhozama, akkor a vízhűtéses erőműveknél és a vízierőműveknél is csökken a teljesítmény, korlátozásokat kell életbe léptetni.

Ha rekordmeleg lesz, akkor ez megint ugyanígy fog mindket érinteni, ráadásul a téli időszakban nagyon kevés volt az a hómennyiség, ami Európában leesett. Most ugyan éppen árad a Duna, a paksiak nagyon örülnek is neki, de ha nem lesz az a tartalék, amely a májusi időszakban szokott jönni a hegyvidéki olvadásokból, akkor komoly gondok lehetnek

- hívta fel a figyelmet a korábbi államtitkár. Az év további részére vonatkozó helyzetértékelésében hozzátette, a gázbetárolási időszak is jelentősen más lesz az idei évben, mint 2022-ben volt. Tavaly május környékén adta ki az Európai Bizottság, hogy minden ország kezdje el feltölteni a kapacitásait.

Akkor azért a tárolók le voltak merülve 20-25 százalékos szintre, most viszont úgy futottunk neki a betárolási időszaknak, hogy az átlagos uniós töltöttségi szint 55-56 százalékos. Ilyen időszakban ritkán szokott ilyen magas lenni, bőven az átlagok felett járunk, így az ellátási problémák miatt nem kell aggódni. Van elég gáz Európában, van elég gáz Magyarországon. Nem fog jelentkezni akkora igény a gázra, mint tavaly, amikor májustól kezdtek felfutni az árak, mert mindenki igyekezett betárolni

- emlékeztetett Holoda Attila. A piaci gázárak alakulása jelenleg azt tükrözi, hogy van Európa környékén elegendő gáz, az LNG-kapacitásokat megfelelően kibővítették. Lehet energiát vásárolni, és ez még akkor is igaz, ha a kínai gazdaság talpraállása megnöveli majd az ázsiai igényeket.

Ne felejtsük el, hogy Oroszország nem csak vezetéken értékesít földgázt, hanem LNG formájában is. Az orosz távol-keleti mezők így meg fogják találni a saját ázsiai piacukat, Kína pedig nem fog csak azért fejvesztve földgázt vásárolni, mert megteheti. Náluk az energiaellátásban még mindig döntő szerepet játszanak a szénerőművek, csak azért, mert olcsó az orosz olaj, gáz, nem állnak át egy másfajta energiamixre, mert többek között szénbányászok milliói veszítenék el a munkájukat. Ezt szerintem a kínai vezetés nem meri megkockáztatni

- részletezte Holoda Attila. Összességében elmondható, hogy Európa és Magyarország sokkal kényelmesebb helyzetből várhatja a következő fűtési szezont, mint egy évvel korábban. Akkor inkább a pánik uralkodott, de sikerült az orosz földgáz mennyiségét kilencedére csökkenteni, és Európa így is el tudott boldogulni. Ráadásul a kontinensen drasztikusan csökkent a gázigényt.

Nem csak az alternatív energiaforrások megtalálása sikeres, hanem az orosz gázt is sikerült kiváltani. Magyarországon például 11 millió köbméterről nagyjából 9,5-re csökkent le a földgázigény, ergo kisebb is az az orosz gázmennyiség, amit valahogy ki kellene váltani

- tette hozzá.

Az járt rosszul, aki gondolt a jövőre

A múlt hét elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a hivatalos kormányrendelet, amely szerint az MVM bizonyos fogyasztóknak május 1-jétől 59 százalékkal olcsóbban köteles adni az áramot és 52 százalékkal olcsóbban a gázt. Sokan megörültek a hírnek, de a döntés az úgynevezett végső menedékes felhasználókat érinti.

Balogh József szerint a rendelet lényegében arról szól, hogy akik bent maradtak az egyetemes szolgáltatásban, nem szerződtek le fix áron a szolgáltatóval, azok rendkívül nagy rezsikedvezményeket kaptak. Számításai szerint ez pár tízezer fogyasztót érinthet, ezek javarészt kisvállalkozások, önkormányzatok, egyházak és alapítványok.

Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy akik leszerződtek a szolgáltatóval, úgy jártak el, ahogy a felelős gazdálkodás elvei szerint elvárható lenne, ők ugyanezt az árenegedményt nem kapják meg. Aki dolgozott, utánajárt, úgy volt vele, nem akar az állam nyakán lógni, biztosra megy, annak azt mondják, te nem kapsz engedményt, van aláírt szerződésed. Azok jártak jól, akik ezt nem tették meg

- mutatott rá a szakértő, aki szerint ráadásul a most bejelentett kedvezményért nem is kell tenni semmit, az érintettek automatikusan megkapják májustól.

Ezért a kevés fogyasztóért így megbolygatni a kedélyeket, az egész árazási rendszert, szerintem nagyon szerencsétlen lépés volt, stratégiai hiba. Nekem is rengeteg ügyfelem örült, hogy csökken a számlája májustól. Ki kellett ábrándítsam őket, nem csökken, mert van egy fixáras, aláírt szerződésük, de szerintem a lakosság körében is feszültséget gerjeszt ez, a több millió fogyasztóhoz képest csak egy kisebbséget érintő intézkedés. Hányan fognak reklamálni májustól, hogy kérem szépen, nekem is csökkentsék az áraimat? Szerintem elég sokan...

- fogalmazott.

Ennek kapcsán Holoda Attila arról beszélt, "oké, ki van jelentve, hogy mindenki meg van mentve", de szerinte az ár úgy van kikalkulálva, hogy még az MVM-nek is jó legyen.

Sokan berzenkednek is ellene, mert a tőzsdei árakon olcsóbban tudtak volna szerződni, vagy épp az utolsó pillanatban kötöttek megállapodást a szolgáltatóval. Ez az intézkedés is arról szól, hogy hogyan lehet az MVM által nagyon drágán vásárolt földgáztól mihamarabb megszabadulni, ráadásul úgy előadva, mintha ez mindenkinek jó lenne

- magyarázta a szakember, aki osztja azt a véleményt, hogy azok a fogyasztók jártak ezzel a legrosszabbul, akik igyekeztek valamilyen módon energiaszerződést kötni.

Azt szokták mondani, hogy még a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan jövő, esetleges jó. Így sokan úgy voltak vele, hogy magas áron, de valamiféle árkövetéssel kötöttek egy szerződést. Viszont voltak olyanok, akik ezt egyszerűen nem tudták megtenni (jellemzően kisvállalkozások, önkormányzatok), mert olyan drága lett volna szerződéssel az energia, hogy egyszerűen be kellett volna csukni a boltot. Ők azt mondták, lesz ami lesz, legyen végső menedékesként a mindenkori piaci ár. És ők nem jártak rosszul!

- húzta alá Holoda Attila, majd pedig arról beszélt, nagyjából olyan ez a helyzet, mint amikor kamatstop-szabályozással megsegítették a nem elővigyázatos hitelfelvevőket.

Aki vállalta, hogy kicsivel többet fizetve, de előrelátóan befixálta a kölcsönét, az is rosszul jött ki a dologból, mert a rendelkezés mindenkinek rögzítette a kamatait. Ezekkel az intézkedésekkel csak arra nevelik a társadalmat, hogy nem kell előre gondolkodni, bárhogy is legyen, végül úgyis megsegít minket az állam. Elég rossz üzenet, az előrelátás felelősségétől mentesíti azokat, akik a könnyebb utat választották

- mondta.

Címlapkép: Faludi Imre, MTI/MTVA