Pénzcentrum • 2023. április 15. 16:33
Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon azt közölte, hogy kezdeményezték a Városliget örökségvédelmét, vagyis azt, hogy a liget történeti kert státuszt kapjon. "Legyen száz év múlva is zöld a tavasz Budapesten" - kezdte a posztot a főpolgármester.
"A Városliget volt az első igazi városi közpark a világon, amely a város területén, a városi polgárok kívánságára és részben közadakozásból épült, a kor egyik kiváló tájépítészének tervei alapján. Egy ilyen kiemelkedő jelentőségű alkotásnak védelem jár, értő gondoskodás és érzékeny fejlesztés. Elkötelezettek vagyunk a történeti értékek és a zöldfelületek védelme iránt, ezért különösen fontos, hogy Budapest – és egyben Magyarország első közparkja védelmet, történeti kerti státuszt kapjon. Erre ad lehetőséget a kulturális örökségvédelemről szóló törvény, amely lehetőséget adott arra, hogy a kezdeményezést beadjuk" - írta Karácsony Gergely.
A kezdeményezés tehát abból a szempontból érdekes, hogy a Városliget ezután nagyobb védelmet élvezne. A Történeti Kertek Adattára szerint a Városliget legfőbb kertépítészettörténeti jelentősége abban áll, hogy a világon talán az első olyan közpark, melyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy a városlakók számára kikapcsolódást, felüdülést, szórakozást jelentsen az itt tartózkodás.
A leírás szerint az egykori Ökördűlőnek (Ochsen flur-nak) nevezett mocsaras területet 1755-ben kezdték fűzfával betelepíteni. Boráros János, a város bírája "deliciózus hellyé", a közönség számára mulató- és üdülőhellyé kívánta már akkor alakítani a Városerdőt. Néhány évtizedes huzavona után - mely alatt bérbeadták Batthyány Józsefnek, illetve korai halála után öccsének, Tivadarnak a bérleti jogot -, elsősorban pénz szűke miatt nem sikerült a nagyszabású tervet dűlőre juttatni. József nádor a Szépítő Bizottság élén kezdettől fogva szívén viselte a Városliget sorsát.
1813-ban pályázatot írtak ki a Liget rendezésére.
Az első díjat a lübecki születésű Heinrich Nebbien (1778-1841.) nyerte, aki a pályadíjat és az ingyen művezetést felajánlva 1817-ben látott hozzá a parképítési munkákhoz Elképzelései, mely szerint a munkákat közadakozásból kívánta elvégezni, csak igen kis részben valósulhattak meg, mégis halhatatlan jelentősége van munkájának, amellyel a mai napig is érvényes támpontot adott a közparkok tervezéséhez. A kertépítészeti feladatokon túl (útépítés, tókotrás, növénytelepítések stb.) nagyobb építkezéseket is végrehajtottak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Városliget átalakítása után is a Szépítő Bizottság felügyelete és kezelése alatt maradt. Fáradozásaik eredményeképpen a 40-es években a Városliget már divatos üdülő- és nyaralóhelye a fővárosi polgárságnak. A 70-es években felmerül a Liget bővítésének a gondolata is. 1880-ban megnyílt a Lóversenytér,- amely az új Ligetből létesült - és a Stefánia út 1882-ben s ezzel megvalósult Andrássy Gyula gróf nagy álma: a kővárosban lakó embert hozzájuttatni a természethez, a város kijutott a Ligetbe. Az évek során folyamatosan beépítették a Ligetet, területe minden nagyobb kiállítás kapcsán tovább csökkent.
A Milleneumi Kiállítás előkészítése kapcsán ismét felmerült annak lehetősége, hogy végre világvárosi szintű parkot alakítsanak ki a 90-es évekre lepusztult Városligetből. A 20. század folyamán szinte ugyanazokkal a problémákkal kellett megküzdeni, mint a múlt században: pénzhiány, beépítések, területcsökkenések és mindíg megújuló tervek. A többmint 200 éves megpróbáltatások után is a fővárosiak ezrei pihennek és szórakoznak ma is a Liget fái alatt.
A Városliget 150 éves platánfákkal, sőt platánfasorokkal is büszkélkedhet, de szomorútölgy-csoportot, amuri parásfát, turkesztáni szilt, a tópart vajdahunyadi bejárata felől pedig szép mocsárciprusokat, füzeket lehet látni. A gyertyánokon, fenyőkön, cseresznyeféléken, díszalmákon, bükkön kívül számtalan fa- és cserjefaj fordul elő a legetben. A gazdag növényanyag nemcsak korra, hanem fajgazdagság tekintetében, kerttörténeti és kultúrtörténeti értékei miatt egyetemes értéket képvisel.