Biró Eszter • 2023. április 15. 13:03
A 18-34 év közötti magyarok több mint fele továbbra is a szüleivel él, ráadásul egyre több 18-26 éves gondolja úgy, hogy a szülőknek a feladata, hogy minél tovább finanszírozzák a gyerekük életét. Ami miatt egyre több szülő kerül adóságba, vagy kénytelen felélni a felnőtt gyerekük miatt a tartalékaikat.
A szülők érzelmileg és anyagilag is sokat adnak, fektetnek be a gyermekeik nevelésébe. Azonban minden család életében eljön az a pillanat, amikor a szülőnek hagynia kell, hogy a felnőtt gyermeke önmaga gondoskodjon a mindennapi kiadásainak finanszírozásával. Gondolhatunk itt a lakhatásra, az autó fizetésére, a telefonszámlára, vagy csak az előfizetési szolgáltatásokra és a rezsire. Azonban a szülők és a gyerekek nem mindig értenek egyet abban, hogy ennek a pillanatnak pontosan mikor is kéne elérkeznie.
A CNN foglalta össze a Bankrate felmérését, amiből kiderült, hogy a Z generációs felnőttek (18 és 26 év közöttiek) meggyőződése, hogy a szülőknek minél tovább ki kell tolniuk az időt, amíg finanszírozzák porontyaik fizetését. Ennek a generációnak ugyanis meggyőződése, hogy átlagosan 23 éves korukig nem kéne egyáltalán albérletért fizetniük, míg a Baby Boomer és az X generációs szülők ezt az időpontot már 21 évre tennék szívük szerint. De a számlák fizetésénél sincs egyezés a generációk véleményében: míg a fiatal felnőttek 21 éves koruk előtt nem szeretnének ilyennel foglalkozni, addig szüleik szíve szerint a gyerekeik már 19 éves koruktól fizetnék a számláikat.
Hatalmas kockázatot vállalnak a szülők a mamahotellel
Az, hogy egy szülő hogyan érez a felnőtt gyermeke támogatásával kapcsolatban, és mit tesz az teljesen külön dolog. A felmérés szerint 10-ből 7 szülő, aki 18 éves, vagy annál idősebb gyermeket nevel azt nyilatkozta, hogy anyagi áldozatot kellett hoznia annak érdekében, hogy továbbra is tudja támogatni a gyerekét. Ráadásul 31 százalékuk ezt az anyagi áldozatot jelentősnek titulálta, míg mindössze 37 százalékuk mondta, hogy valamilyen szinten az volt.
Ez az áldozat többek között azt jelentette, hogy a vészhelyzeti megtakarításaikat a szülőknek csökkenteniük kellett (a nyilatkozók 51 százaléka mondta ezt), többük a saját adósságukat nem tudták törleszteni (49 százalék), mag megint mások a nyugdíjmegtakarításukhoz nyúltak hozzá (43 százalék) vagy csak a kitűzött anyagi céljaik elérését nehezítette meg.
Azok a szülők, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, többségében azt mondták, hogy áldozatot kellett hozniuk felnőtt gyermekük támogatása miatt: 58 százalékuknak fel kellett áldoznia a megtakarításait emiatt.
Persze nehéz nemet mondani a felnőtt porontyunknak, amikor segítséget kér tőlünk – vagy egyszerűen elvárja azt –, de ilyenkor a szülők se maguknak, se a gyereküknek nem tesznek jót, ha az anyagi biztonságuk rovására támogatják őket. Végtére is, senki sem fogja megállítani azt a szülőt, aki a gyereke érdekében elmarad a törlesztőrészletekkel, vagy nem tud félretenni pénzt a nehezebb időkre. Azonban jobb, ha nem nyújtózkodunk tovább, mint a takarónk ér. Még a felnőtt gyerekünk miatt sem.
Győződjünk meg arról, hogy az általunk nyújtott segítség a költségvetésünkön belül működik. Határozzunk meg pontos paramétereket, legyen szó arról, hogy csak egy adott összeggel támogatjuk a csemeténket, vagy szabjunk meg egy határozott időpontot, amíg ezt megtesszük, például az egyetem végét
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– tanácsolta Ted Rossman, a Bankrate vezető elemzője.
Bár a fenti tanulmány nem szolgál pontos adatokkal, de érdemes megvizsgálnunk azt, hogy pontosan mennyi családot is érint a mamahotel probléma. Az Eurostat adatai alapján hazánkban átlagosan 27,4 évesen hagyják el a szülői fészket, ráadásul a férfiak még tovább is élvezik az otthon melegét, mint a nők. Előbbiek ugyanis átlagosan 28,4 éves korukban döntenek úgy, hogy elköltöznek, míg a nők már 26,2 éves korukban mennének.
A magyar fiatalok több mint fele még otthon él
Ahogyan a lenti táblázatból is látszik a magyar fiatalok (18-34 év közöttiek) több mint fele, egészen pontosan 54,1 százaléka még mindig otthon él. Ez kicsivel rosszabb csak, mint az uniós átlag: a tagállamok összesített átlaga ugyanis 49,4 százalék volt két évvel ezelőtt.
Ez Magyarországot vizsgálva egy jelentős javulást mutat, ugyanis 2013-ban még a 18-34 éveseknek a 60,6 százaléka függött a szüleitől. Az otthonélők száma 2018-ig csökkenni látszott folyamatosan (2016-ban 58,2 százalékuk élvezte a mamahotelt, míg 2017-ben már 59,7 százalékuk), azonban ez a tendencia megfordult: 2018-ban 62,7 százalékuk, 2019-ben pedig 61,7 százalékuk élt otthon.
A pandémia kezdetén érdekes módon csökkenni kezdett az otthonélők száma: 2020-ban a 18-34 évesek 58,9 százaléka élt otthon, ez a szám pedig 2021-re, ahogy már írtuk csak tovább csökkent. Ezzel szemben az uniós átlag szinte végig 50 százalék körül stagnált.