Koós Anna • 2023. március 9. 10:04
Amíg az utóbbi években egyre többen költöznek agglomerációs kisfalvakba, kisebb városokba, üdülőtelepülésekre, addig egyes nagyobb városok, valamint törpefalvak állandó lakossága tovább csökken. Sok megyeszékhely, budapesti kerület lakossága akár több ezres nagyságrendben látszik csökkenni egy év távlatában is. A Pénzcentrum friss elemzésében azt vizsgáltuk, hogy melyek azok városok, falvak, ahol az elmúlt egy, illetve öt év során a leginkább csökkent a lakosságszám.
A Belügyminisztérium friss statisztikái a magyar települések állandó lakosságának számáról arról tanúskodnak, hogy amíg egyes helyeken akár 30 százalékkal is nőtt egy év alatt a lakosságszám, öt év alatt pedig meg is duplázódhatott, addig máshol 20-40 százalékos csökkenés mutatkozik. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, ahol leginkább nőtt a lakosságszám, vagyis melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései. Most azt elemeztük, mely településeket fenyegeti leginkább a népességfogyás az állandó lakosok száma alapján.
Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A fővárosban 1 630 320-an, a magyar városokban 5 137 503-an, községekben, falvakban 3035 593-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint. Míg Budapesten és a városokban csökkent, a nagyközségekben, községekben nőtt a lakosságszám a friss statisztikák szerint. A minisztériumi nyilvántartásban szereplő 3177 helység közül - melyből 23 fővárosi kerület - 1640-ben csökkent az állandó lakosok száma (51,6%), 85-ben nem változott (2,7%).
Megvizsgáltuk, hogy egy, illetve öt év alatt hogyan változott az egyes településeken az állandó lakosság száma arányaiban. (A csökkenés oka lehet egyaránt elköltözés, illetve elhalálozás is.) Azt láttuk, hogy a lakosságszám csökkenésben egy év távlatában a törpefalvak járnak az élen, míg az ötéves periódusban már bekerültek a TOP20-ba olyan települések is, ahol 2018-ban még 1000 körül volt a lakosságszám, azóta viszont jelentős visszaesés történt.
A lakosságszám fogyásában a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyésta, a zalai Csertalakos és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kishódos járnak az élen: 2022. január 1-i és 2023. január 1-i adatokat összevetve 14,1-18,5 százalékkal kevesebb az állandó lakosok száma. A 20-as toplistán öt baranyai, négy zalai, három-három borsodi és somogyi település van. Pest és Nógrád vármegyékből mindössze 1-1 került a listára:
2018-as adatokhoz viszonyítva az ideieket pedig azt láthatjuk, hogy a listát - akárcsak tavaly - Lasztonya és Kispalád vezetik. Kispalád pedig nem törpefalu, 2018-ban még 1296 bejelentett lakosa volt, 2017-ben 1347 év elején. A drasztikus csökkenés utána következett be, mert 2021-re már csak 871, 2022-re 810, 2023-ra pedig 784 lakosa volt. Erre magyarázat lehet, hogy a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról. A harmadik helyen Tornakápolna végzett, ahol így már csak 22-en laknak a nyilvántartás szerint.
Szamosangyalos, Lónya, Beregsurány, Barabás korábban nagyobb, az 1000 főt megközelítő, vagy meghaladó lakosszámmal bírtak öt éve, mely drasztikusan lecsökkent 2023-ra. Viszont akár egy, akár öt év távlatában nézzük: a százalékos csökkenésben csak községeket láthatunk a rangsorban. Ezért a statisztikákból kiszűrtük külön azokat a városokat, ahol a legnagyobb mértékű volt a lakosságszám csökkenés, hogy lássuk, honnan lehet a legnagyobb az elvándorlás.
Apadó megyeszékhelyek, kiürülő kerületek, kongó kisvárosok
Hogyha kivesszük a törpefalvakat a képletből és csak a városokra koncentrálunk, kiderül, mely városok voltak az utóbbi időben a legnépszerűtlenebbek, hol fokozódott az elvándorlás. Egy év alatt Tiszaújváros, Pálháza - az ország legkisebb lakosságszámú városa -, valamint a fővárosi 5. kerület voltak azok a helyek, ahol legnagyobb mértékben csökkent a lakosságszám. A 20-as listába három budapesti kerület is került: az 5., a 6. és a 7. kerület. Több nagyobb város is felkerült az éves toplistára, mint az első Tiszaújváros, a 7. Gyöngyös, a 10. helyen álló Szarvas, a 12. Kazincbarcika, a 15. Balassagyarmat, a 19. Dunaújváros és a 20. Szekszárd.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ha a budapesti kerületeket nem számítanánk, akkor még Kisvárda, Sárospatak és Nagyatád is befért volna a 20-as rangsorba. A többi város 10 ezer alatti lélekszámú, ahol a nagyságától függően már 10-100 állandó lakos elvesztése is jelentős arányt képviselhet:
Ötéves távlatban már sokkal inkább az eleve több lakosú városok dominálnak - 10 ezer fő alatti település csak három került a listára: Mezőhegyes, Csenger és Villány. Ezt a rangsort ugyancsak Tiszaújváros vezeti, és második lett Kazincbarcika, velük együtt pedig Dunaújváros lett még a dobogós. Két megyeszékhely, Salgótarján és Szekszárd is a listában vannak, illetve két budapesti kerületben volt jelentős mértékű lakosságcsökkenés: a 7. és 21. kerületekben.
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy számszerűen honnan hiányzik a legtöbb lakos egy, illetve öt év viszonylatában. Nem meglepő, hogy a legnépesebb városokat érinti leginkább a népességfogyás - viszont azt is érdemes mellétenni, hogy ez a csökkenés arányaiban milyen százalékot jelent. A grafikonon látható, hogy vezeti a listát Miskolc és Debrecen, ahol egy év alatt több mint 2000 fővel kevesebb az állandó lakosok száma, a harmadik helyre pedig Szeged jött be:
Fontos, hogy a fenti ábrából kivettük a budapesti kerületeket, mert akkor nem rajzolódni ki ilyen világosan a vidéki nagyvárosok rangsora. A fővárosi kerületek közül ott lenne a listán a 21, a 4., a 15., a 7., a 10., a 2., a 6., a 8. és a 14. kerület - ebben a sorrendben. Különben a megyeszékhelyek dominálnak, a megyei jogú városok közül legmesszebb Dunaújváros jutott, amely a fenti városlistára is felkerült, ahogy például Kazincbarcika is.
Számszerűen nézve a fogyást, öt év távlatában is Miskolc és Debrecen vezetnek, de Szeged helyett Pécs lett a harmadik. A fővárosi kerületeket ezúttal is kihagytuk, így nem kerülhetett a top 10-be a 4., a 21., a 14., a 10. és a 15. kerület. Dunaújvároson, Nagykanizsán és Kazincbarcikán túl így csak megyeszékhelyeket találunk a topban. Bár nyilvánvaló, hogy nagyobb lakosságcsökkenés ott tud bekövetkezni, ahol eleve sokan laknak, mégis beszédes, hogy Budapest legtöbb kerületére és a megyeszékhelyek nagy részére a csökkenés jellemző. Míg korábbi cikkünkből az látszik, hogy a kisebb vidéki városok, jó infrastruktúrával bíró, kedvező elhelyezkedésű falvak pedig egyre népszerűbbek: