Koós Anna • 2023. március 7. 10:03
Az utóbbi években rendkívül nőtt az agglomerációs települések vonzóereje, egyre többen költöznek kistelepülésekre, kisebb városokba, Budapesten és a megyeszékhelyeken pedig egyre kevesebben élnek. Az utóbbi évtizedben bevezetett családtámogatási intézkedések, a városi ingatlanárak csúcsdrágulása, és többek között a pandémia is csak erősítette a kitelepülési hullámot. De hová költöznek a legtöbben, és melyek azok a helyek, amelyeket elkerülnek? Mutatjuk, hogy melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, melyeknek leginkább nőtt a lakosságszáma, melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései.
Megjelentette legfrissebb lakossági statisztikáit a Belügyminisztérium, ez alapján Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A fővárosban 1 630 320-an városokban 5 137 503-an, községekben, falvakban 3035 593-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint. Míg Budapesten és a városokban csökkent, a nagyközségekben, községekben nőtt a lakosságszám. A friss statisztikákban alapján az elmúlt egy, illetve 5 évben rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság ugrásszerű növekedése. Ebben bizonyára szerepe van a különböző családtámogatásoknak - mint például a falusi csok -, a fővárosi négyzetméterárak emelkedésének, és a járvány hatásainak is. Természetesen az agglomerációs hatás sem elhanyagolható, ezzel külön cikkben foglalkozunk, ahogy az elnéptelenedő településsekkel is. Most nézzük, melyik települések népszerűsége nőtt leginkább az elmúlt években!
Először a minisztériumi nyilvántartás adatai alapján az abszolút toplistát állítottuk fel: hogy mely településeken nőtt a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt egy, illetve 5 év során. Fontos, hogy arányokat vettünk figyelembe, tehát a százalékos növekedést, és nem azt, hogy hány fő költözött az adott helyre - hiszen egy 100 fős településre beköltöző plusz 50 fő jóval nagyobb változás, mintha egy 25 ezer fő lakta városba költözik 1000 fő.
2022-ről 2023-ra leginkább a törpefalvakban nőtt arányaiban a lakosságszám. Ez nem csoda, hiszen egy 200 fő alatti településen már 10 fő beköltözése, vagy születése is kimagasló növekedést jelenthet. Ezt igazolja is a toplista első helyét holtversenyben elfoglaló Debréte és Baglad esete. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kis faluban 13-ról 17-re nőtt az állandó lakosok száma, a zalai községben pedig 39-ről 51-re emelkedett egy év alatt. Ez több mint 30 százalékos növekedés egy év alatt. A harmadik helyet a csaknem ilyen kiugró növekedés mutató szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Zsujta szerezte meg, ahol 186 főről 239-re emelkedett az állandó lakosság egy év alatt.
Ha pedig 5 év távlatában vizsgáljuk az állandó lakosságszámot, kiugró növekedést mutat a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rajka, ahol 2018 óta megduplázódott a lakosok száma. Ennek az emelkedésnek a hátterében Pozsony közelsége, agglomerációs vonzása állhat. Ebben a listában is rengeteg a törpefalu, mint a második Iborfia, vagy a harmadik helyen álló Sénye, Zala képviseletében. Dominálnak a listában a Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Győr-Moson-Sopron vármegyei helységek:
A 20-as toplistán minden kistelepülésen legalább 10 százalékkal nőtt a lakosok száma egy év alatt. Az éves listában egy nagyobb lélekszámú települést találunk: a Pest vármegyei Vácrátótra is rengetegen költözhettek az elmúlt évben. Ez a település nemcsak arányaiban, hanem számszerűen is az egyik legnagyobb növekedést mutatta az országban 2022-ről 2023-ra a 273 fős növekedéssel.
Az ötéves időtartamot felölelő listában már több nagyobb lélekszámú település is helyt kapott, mint az 1. helyen álló Rajka, a 10. Nagytarcsa, a 15. Vámosszabadi, vagy a 18. Délegyháza. Ezeken a helyeken a lakosságszám számszerűen is kiugróan nőtt.
Ezért is érdemes azt is megvizsgálni, hogy számszerűen hol nőtt leginkább az állandó lakosságszám. Ebben a listában nem meglepő módon már a városok dominálnak, de több község is versenyben volt. Itt már sokkal inkább érvényesül az agglomerációs hatás: az első 20 települést felsoroló rangsorba mindössze három nem Pest vármegyei település került: Hajdúsámson, Rajka és Győrzámoly, melyek viszont Debrecen, Pozsony és Győr vonzáskörzetéhez tartoznak.
Kiemelkedő lakosságszám emelkedést mutatott Érd, Erdőkertes és Nagytarcs. Látható, hogy a főváros közeli városok, községek közül soknak töretlenül meredeken emelkedik a lakosságszáma, a számszerű növekedés arányaiban legalább 1 százalékot jelentett mindenhol. Kiugró arányt pedig a már említett Vácrátót mutat.
Hódítanak a vidéki kisvárosok
Hogy kiszűrjük a törpefalvakat, megvizsgáltuk az is, hogy csak a városokat nézve hol nőtt leginkább a lakosságszám a Belügyminisztérium statisztikája alapján. 2022. és 2023. január 1-je között Zalakarosra, Velencére és Őrbottyánra költözhettek a legtöbben. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a tavalyi listán, amely a 2021-ről 2022-re történt változást mutatta, Zalakaros és Őrbottyán szintén dobogós volt - akkor Piliscsaba volt a második, most a 20-as listára sem fért fel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ebben a listában is rengeteg a Pest vármegyei kisebb város: a legkisebb az 5223 állandó lakosú Örkény, a legnagyobb pedig a 20 ezer feletti lélekszámú Gyömrő. Ki kell emelni a Fejér vármegyei Velencét és Gárdonyt, melyek a Velencei-tó partján fekszenek, és gyakorlatilag már Budapest agglomerációját képezik.
Az ötéves növekedést mutató listában az első Velence, második Harkány, harmadik Zalakaros. Mindhárom korábban „üdülőtelepülés” kategóriába sorolt helység a beköltözők nagy aránya miatt lassan levetheti magáról ezt a címkét.
Irány az agglomeráció
Mivel ennyire meglátszik a statisztikákon Budapest agglomerációs hatása, külön megvizsgáltuk a Pest vármegyei falvakat és városokat is. (Természetesen a megyehatár nem egyenlő az agglomerációs vonzáskörzettel - amely az utóbbi években egyre inkább kitolódott és már-már a Balatonig is elnyúlik infrastruktúrától függően. Leginkább azonban ebben a megyében lehet lemérni ezt a jelenséget és itt keresgélnek a legtöbben, akik a főváros közelében maradnának.)
Ebben a listában törpefalut már nem is találunk. Az egy év alatt végbement növekedést tekintve két aprófalu van csak a rangsorban: Lórév és a tavalyi első helyezett Perőcsény. Az ötéves listában pedig a kisfalvak közül Remeteszőlősnek és Vácegresnek jutott hely. Az eddigi listák alapján nem okoz meglepetést, hogy Vácrátót mutatta a legnagyobb állandó lakosságszám növekedést egy év alatt Pest vármegyében, az ötéves futamban pedig Nagytarcsa szerezte meg az aranyérmet:
Jelentős, 4 százalék feletti növekedés látható Pilisjászfalun, Nagytarcsán, Szégetcsépen, Budajenőn és Tinnyén egy év alatt. 2018-ról 2023-ra pedig a 20-as listában mindenhol legalább 12 százalékos növekedést láthatunk. A nagyobb lélekszámú helyeket érdemes külön említeni: Erdőkertes, Mogyoród, Halásztelek és Üröm és Gyömrő mutatkozott közülük kiemelkedően népszerűnek.
Nem szabad elfelejteni az adatsorok vizsgálatakor, hogy itt az állandó lakosság változásáról van szó, nem pedig a valós népességadatokról - erről majd a 2022-es Népszámlálás fog pontos adatokkal szolgálni. Az állandó lakosság változhat születés, halálozás, vagy költözés esetében is, ha azt bejelentették a hivatalban is. Azok, akiknek nincs állandó lakcíme, lakcím nélküliként vannak nyilvántartva - számuk 2018-ban még 453 fő volt, mely 2023-ra 606-ra emelkedett. Az is fontos, hogy az adatok nem éves átlagot, hanem az adott év január 1-jén érvényes információit tartalmazzák.