Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki felújítana: elment az esze a barkácsboltoknak?

Januárban évek óta nem látott inflációt mértek Magyarországon. A fogyasztói árak 2022 januárja és 2023 januárja között átlagosan 25,7 százalékkal emelkedtek. Ez a drágulás pedig még inkább érintette azokat, akik valamilyen felújítási munkát terveztek erre az évre.

A KSH a csempe (fehér és egyszínű színes), valamint a laminált parketta átlagos négyzetméterárát követi nyomon, illetve a diszperziós falfesték (10 literes kiszerelés) árváltozását is rendre közzéteszik, a laminált parkettáé mellett. A statisztikai hivatal szerint éves szinten mindhárom termék jócskán az inflációs adat felett drágult, hiszen 2022 januárja óta

• a csempe átlagosan 65 százalékkal,
• a parketta átlagosan 50 százalékkal,
• a falfesték pedig 33 százalékkal drágult meg.

A lenti grafikonból is láthatjuk, hogy az áremelkedés nem most, hanem még a koronavírus kitörésekor megkezdődött. Az igazi árrobbanás viszont egy évvel ezelőtt, az orosz-ukrán háború kitörése után indult meg igazán. Hiszen még a pandémia legintenzívebb időszakában sem emelkedtek az árak olyan mértékben, mint az elmúlt egy év leforgása alatt.

Az adatokból is jól látható, hogy míg 2021 januárjában a csempe négyzetmétere mindössze 2720 volt, addig ugyanez 2022 januárjában 3360 forintba, míg múlt hónapban már 5550 forintba került. Ez pedig két év leforgása alatt 104 százalékos emelkedést jelent. Hasonló a helyzet a parketták és a diszperziós festékek esetében is: míg előbbiek 73 százalékkal, addig utóbbiak 48 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt két év alatt.

Azonban azt is sokkoló látni, hogy a csempe ára 2019 januárja óta több mint megduplázódott (118 százalékkal drágult), míg a parketta 90 százalékkal és a festék 66 százalékkal lett drágább.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy az áremelkedés üteme lassulni látszik az elmúlt hónapokban: a diszperziós festék ára például december óta nem emelkedett (8820 forint volt 2022 utolsó hónapjában, és most januárban is). De a csempe és a parketta ára is csak kevéssel emelkedett. Azt azonban nem lehet tudni, hogy az év második felében ez a tendencia folytatódni fog-e.

Szinte semmit sem ér a pénzünk

Korábbi cikkeinkben a felújítási támogatás alapján vizsgáltuk meg, hogy a drágulás a gyakorlatban hogyan is néz ki. Azaz megnéztük, hogy a felújítási támogatásra kapható maximális, 3 millió forintos összegből (aminek legfeljebb az 50 százalékát, tehát a felét költhettük el anyagköltségekre, illetve munkadíjra) mennyi alapanyagot tudunk vásárolni. Ezt a támogatást idéntől azonban megszüntette a kormány, viszont a könnyebb összehasonlítás érdekében – ahogyan korábbi cikkünk esetében is – továbbra is 1,5 millió forinttal kalkuláltunk, ami egyébként simán megfelel egy kisebb volumenű felújítás, mint pééldául egy házfestés anyagköltségeinek.

Ha azt vesszük alapul, hogy egy képzeletbeli renoválás esetében ekkora összeget szeretnénk csempére, parkettára, vagy festékre költeni, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2022 elején ez az összeg 446 négyzetméternyi csempére, 423 négyzetméternyi parkettára vagy 226 vödörnyi diszperziós falfestékre lett volna elég, addig a múlthónapban már szinte semmire sem. A 1,5 millió forintból ugyanis mindössze 270 négyzetméternyi csempét, 275 négyzetméternyi parkettát vagy 170 vödör festéket tudtunk volna vásárolni idén januárban.

Tehát összességében kijelenthető, hogy az járt a legjobban, akinek még volt lehetősége kihasználni az állami támogatást még 2021-ben, esetleg előtte. Aki viszont mostanáig várt az esetleges felújítással, az csúnyán ráfaragott, hiszen nemcsak az árak szöktek az egekbe, de támogatást sem lehet már igényelni.