Pénzcentrum • 2023. február 9. 18:31
A magyarok többsége nem tudná biztosítási kártérítésből újjáépíteni a viharban, tűzben vagy éppen földrengésben tönkrement házát, mert annyira régi a szerződése, hogy az a jelenlegi értéke töredékét tartalmazza. Kártérítést pedig csak a biztosított összeg alapján lehet kapni. Gyakori, hogy egy ma 100 millió forintot érő ház még mindig a régi vásárlási áron szerepel a szerződésben.
Az értékkövetés legalább olyan fontos a biztosításban, mint maga a szerződés – írja közleményében a CLB. A független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója, Németh Péter szerint a szerződések aktualitásának fontosságát az érti meg igazán, akinek súlyosan megrongálódik a nagyjából 80-100 millió forintos forgalmi értékű háza, ám ennek mindössze a töredékét kapja meg kártérítésként a biztosítójától. Legfeljebb annyit, amennyiért vette egykor az ingatlant.
Az emberek többsége ugyanis a ház vagy lakásvásárláskor gondosan bebiztosítja az értékét, s ebben megnyugodva évekig, évtizedekig rá sem néz a szerződés tartalmára. Időközben azonban, aki csak tehette, korszerűsítette a háztartását, drágább berendezések kerültek a lakásokba, az ingatlanok is az egykori vételár sokszorosát érik már, de a biztosítási szerződésekben maradt minden a régi áron. Az ingatlanbiztosítások viszont nem követik automatikusan azt az áremelkedést, ami a lakáspiacon, illetve az építőiparban lezajlott az elmúlt években.
Így például a mai, négyzetméterenkénti akár 5-600 ezer forintos újjáépítési költségek helyett a szerződésekben foglalt értékek alapján átlagosan alig 200-250 ezer forintot fizetnek a biztosítók. Vagyis, egy ingatlan teljes újraépítéséhez a kártérítésből legfeljebb a munkálatok és az anyagár felére futja, hiszen a kifizetés alapját az egykor rögzített érték határozza meg. A reméltnél lényegesen kevesebb kártérítési összeg tragikus helyzetbe hozhatja azokat a családokat is, ahol egyébként rendesen fizetik a valamikor régen megkötött biztosítást.
A folyamatosan ketyegő biztosítási bomba éppen akkor robbanhat, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre, a minél nagyobb kártérítési összegre
– szögezi le Németh Péter. Az igazgató szerint az értékkövetés fontosságára nem lehet elég gyakran figyelmeztetni az embereket – saját érdekükben –, mégsem válik általános gyakorlattá a szerződések legalább 3-5 évenkénti megújítása. Pedig az értékkövetés nem feltétlenül jelenti a biztosítási díj drágulását – vagy legfeljebb csak minimálisan –, viszont egy tragikus „káreseménykor” felbecsülhetetlen segítség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem is kell a legtragikusabb kimenetelű esemény ahhoz, hogy valaki csalódjon a kártérítési összegben, elég az, ha a mostanában gyakori viharos szél ledönti a kéményt, elviszi a fél tetőt a házról vagy fákat dönt rá a lakóépületre. A régóta nem frissített és a jelenlegi értékhez nem igazított szerződés alapján kifizetett kártérítési összegből nem lehet ma egy új kéményt vagy tetőt építtetni.
Németh szerint Ilyenkor a károsultak a biztosítókat szidják, pedig egyszerűbb lenne időnként átnézni a szerződésbe foglalt értéket, s amennyiben az változott az elmúlt időszakban, akkor módosítani. Ilyenkor egyébként érdemes szétnézni a biztosítók kínálata között, mert gyakran változatlan díjért szélesebb körű biztosítást is lehet találni.
Viharkárra való biztosítások:
- lakásbiztosítás: viharkár – óránként legalább 54 kilométer sebességű széllel –, felhőszakadás villámlás, beázás, tűzkár, stb.,
- nyaralóbiztosítás – hétvégi házakban, nyaralókban keletkezett elemi károk, csőtörések, özönvíz szerű áradások ellentételezésére,
- casco biztosítás – garázsban megrongálódott autók, jégverés okozta totálkár, közlekedés közbeni vizes, kátyús balesetek,
- balesetbiztosítás – esetleges személyi sérülések miatti hosszabb távú munkaképtelenség esetére.
Amit a kárbejelentési rendről tudni kell
- A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).
- Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.
- A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső.