Pénzcentrum/MTI • 2023. február 1. 22:03
A katolikus egyház február 2-án ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, amely naphoz számos néphiedelem is kapcsolódik. Ehhez a naphoz Magyarországon is számos időjósló szokás köthető, illetve világszerte ez a dátum, amikor az állatok viselkedésébőlmegjövendölik, meddig tart még a tél. Európának ezen a felén a medve az időjós, aki enyhe idő esetén téli álmát megszakítva előbújik a barlangjából, más népek az ott őshonos téli álmot alvó állatok (mint a mormota), vagy például a farkasok viselkedéséből következtetnek a várható időjárásra.
Ezen az ünnepen a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária negyven nappal gyermeke születése után bemutatta a mózesi törvény által előírt tisztulási áldozatot a jeruzsálemi templomban és az Úrnak szentelte elsőszülött fiát. A templomban, ahol Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlott fel, jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a gyermekben felismerte az üdvösség hozóját, karjába vette és a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása; a szentelt gyertya, amely felemészti magát, hogy másoknak szolgálhasson, már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik, hogy az isteni fény kiáradjon és eltöltse a híveket is, majd gyertyás körmenet következik.
Ez a nap az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, amikor fáklyás engesztelő körmenet járta be a várost. A szokást a kereszténység is átvette, Jeruzsálemben már a 4. században körmenetet tartottak az ünnepen. Róma a 7. században fogadta el az ünnepet a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló Hüpapante (találkozás) néven. A nyugati egyházban a 10. századtól egyre inkább Mária tisztulását emelték ki és Purificatio Beatae Mariae Virginis (A Boldogságos Szűz Mária Megtisztulása) néven említették, 1960-tól ismét az Úr ünnepeként, bemutatásaként tartják számon.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, aki a világon megszentelt életet él.
Hiedelmek, népszokások
A néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket és a halottakat. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni.
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották. A középkorban az ünnepen először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Úgy tartották, hogy ha a gyertya szenteléskor nem alszik el, akkor jó méztermés lesz. Megveregették vele a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek. Gyertyaszentelő Boldogasszonyt hívták segítségül a természet romboló erői ellen, hogy védje meg a házat és lakóit a villámcsapástól, az állatokat a farkasoktól.
E naphoz számos időjóslás is fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik vackára, mert a korai, csalóka napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java hátra van.
A sok évszázados megfigyeléseken alapuló népi regula ezt így fogalmazta meg:
Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket (a takarmány hulladékát) is vedd elő
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- vagyis ha február 2-án melegít a nap, sugaraitól ragyog a hó és a jég, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz. A Drávaszögben gyertyát szúrtak a földbe, és úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld.
Lupercalia, mormota-nap és más jeles napok
Az időjóslás hagyománya a gyertyaszentelő előképéhez, az őkori lupercalia ünnepéhez nyúlik vissza. Az ókori Rómában minden évben február 15-én tartották a lupercaliát a város megtisztítása, az egészség és a termékenység előmozdítása érdekében. Az ünnep másik elnevezései a februa és a február hónap (februarius) elnevezése után. A lupercaliát pedig az ógörög árkádiai lykai ünnepétől - a farkas-fesztiváltól - eredeztetik.
Sok vallási keresztény ünnep dátuma köthető régi pogány szokásokhoz, jeles napokhoz, gyakran teljesen egybe is esnek. Ilyen például a mormota-nap, amelyet Észak-Amerikában tartanak, amikor is nem nálunk megszokott medve, vagy az Európában őshonos borz, hanem a mormota jósolja meg, meddig tart a tél. Ez a nap egybeesik a gyertyaszentelő napjával. Egykor a farkas viselkedéséből ugyanúgy következtettek a tél várható hosszúságára, mint a téli álmot alvó állatokéból.
A gyertyaszentelő egyben a böjti időszak előszobája is lehet, hiszen az húshagyókedd húsvétig eltart. A húshagyókedd legkorábbi dátuma pedig február 3-a (a legkésőbbi március 9-e) lehet, mivel a húsvét mozgó ünnep. 2023-ban a húshagyókedd február 21-re esik, a húsvét vasárnap pedig április 9-re.
A most is tartó időszaknak elnevezése pedig a farsang, amely a vízkereszttől (január 6-tól) húshagyókedd éjfélig, vagyis a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tart. A néphagyomány szerint ez a bálak, lakodalmak, mulatságok időszaka. Az időszak vége, egyben betetőzése a "farsang farka", más népeknél a karnevál, amelyet farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napban tartanak - gyakorlatilag télbúcsúztató ünnep. Idén február 19-21 közé esik. Ennek az időszaknak a híres eseménye Magyarországon a mohácsi busójárás.