Pénzcentrum • 2023. január 17. 15:33
A megugró energiaárak miatt az elmúlt hónapokban különösen nagy figyelem hárult az ingatlanok energetikai hatékonyságára, annál is inkább, mert a magyarországi lakásállomány szinte teljes egésze elavult energetikai szempontból. A költségek és az energiakitettség csökkentésének, valamint az energiahatékonyság növelésének egyik módja az új lakások építése, főként azonban a már meglévő ingatlanok korszerűsítése. Utóbbi akár évi egymillió forintos, csaknem 90 százalékos megtakarítást is jelenthet sok lakástulajdonos számára – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy az egyes ingatlanok esetében milyen mértékű felújítás számít optimálisnak.
A Takarék Index elemzői a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő kategóriák alapján kiválasztott 40 példaingatlanon vizsgálták az építés ideje, a fűtési rendszer és a fogyasztás kapcsolatát. Az eredmények szerint összefüggés mutatható ki a lakóingatlanok építési ideje és a fűtéshez, melegvízhez felhasznált primer energia mennyisége között: minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A gázkazánokkal felszerelt lakások energetikai jellemzői jobbak, mint a szilárd tüzelésű fűtési rendszerekkel vagy gázkonvektorral felszerelteké, utóbbiak esetében az építés idejétől függetlenül magas az energiaigény.
Jelentős megtakarítást hozhat a rezsiköltségekben a felújítás
A megugró energiaárak miatt az energetikai felújítások tehát nagymértékű megtakarítást jelenthetnek sok lakástulajdonos számára. Az elemzők megvizsgálták, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő ingatlancsoportok szerint milyen mértékű lehet a lakosság megtakarítása egy-egy adott kategóriába tartozó átlagos alapterületű ingatlan esetében. A magyarországi lakásállomány legnagyobb részét kitevő, 1946 és 1980 között épült ingatlanoknál ez kiugró mértékű is lehet: egy kategóriáján belül átlagos területű, száz négyzetméteres családi ház esetében, amelynek a felújítást követően DD vagyis a korszerűt megközelítő lesz a besorolása, a megspórolt összeg meghaladhatja az egymillió forintot. Ez 89 százalékos csökkenést jelenthet. Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány ennél szerényebb: egyrészt a korszerűbb ingatlanoknál az eredeti állapot szerinti fogyasztás kisebb, másrészt a jelenlegi energiaköltségek sávos rendszerűek.
Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos fogyasztási szint felett kell emelt árat fizetniük a háztartásoknak, így a korszerűbb otthonok fogyasztása nagyobb valószínűséggel marad a kedvezményes sávban. Mindezek miatt a felújítások kapcsán jellemzően rosszabb megtérülés mutatható ki esetükben az egyes háztartások szintjén. Nemzetgazdasági szinten azonban a megtakarítás a valós, magas energiaárak miatt jóval nagyobb lehet ezen ingatlanok korszerűsítését követően is.
A elemzők számításai rávilágítanak: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos primer energiafelhasználás több mint harmadával csökkenhetne az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten hozzávetőleg 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne nemzetgazdasági szinten.