Pénzcentrum • 2023. január 16. 18:46
2015 óta szinte csak kedvező hatásokat érezhettünk a hazai ingatlanpiacon, ilyen volt az alacsony kamat a piaci hiteleknél, az állami támogatások a családoknak, az illetékkedvezmény vagy az öt százalékos lakásáfa, melyek mind felfelé hajtották az újépítésű ingatlanok iránti keresletet, ami aztán húzta magával a használt lakások piacát is - fejtette ki Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.
A Covid19-járvánnyal ugyan megjelent egy negatív tényező 2020-ban, ennek ellenére az árak tovább emelkedtek, de legrosszabb esetben is megtartották értéküket az ingatlanok. A járvány miatti korlátozások feloldásával ráadásul a lakosság még nagyobb lendülettel tért vissza az ingatlanpiacra: megjelentek a stabilizálódás jelei a szektorban. Ennek a lendületnek a gazdaságban beinduló negatív irányú változások vetettek véget, melyek hatására olyan tényezőkkel kellett szembesülniük, mint a magas hitelkamatok, az emelkedő energiaárak, a növekvő egzisztenciális bizonytalanság.
Balla Ákos szerint ezzel véget ért a több éve tartó felívelő szakasz az ingatlanpiacon, és már hónapok óta folyamatosan romló helyzetet tapasztalnak az ingatlanközvetítők. A vevők bizonytalanok, ezért kivárnak a vásárlással, sokan szembesülnek azzal, hogy vagy nem jutnak hitelhez, vagy ha mégis, akkor csak rendkívül magas kamattal, ami szintén visszafogja a vásárlási kedvet.
A kamatok emelkedése azért jelent érzékeny veszteséget az ingatlanpiac számára, mivel bizonyos lokációkban akár az 50 százalékot is elérte a hitelből ingatlant vásárlók aránya - jegyezte meg a szakértő. Ráadásul egyelőre nem látni a kamatemelések és az energiakrízis végét, illetve a gazdaság középtávú kilátásai sem adnak okot a bizakodásra.
Mindez már számokban is megmutatkozik az ingatlanpiacon: az elmúlt néhány hónapban mintegy 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet. Ebből az szűrhető le, hogy azok, akik a jelenlegi helyzetben vásárolni akarnak, azok a korábbinál céltudatosabban teszik ezt, és kifejezetten komolyak a szándékaik - derült ki Balla Ákos szavaiból. Hozzátette, hogy sokan döntenek úgy, hogy a bizonytalan helyzet hatására elhalasztják a vásárlást, ezáltal viszont nem is lépnek piacra saját ingatlanukkal, ami pedig hatással van a kínálatra.
Számottevő kereslet egyébként elsősorban az energiahatékony ingatlanok iránt tapasztalható, míg a rossz energiafelhasználású ingatlanok iránti igény nagymértékben visszaesett, így ezek csak jelentős, akár 20 százalékos árkedvezménnyel fognak gazdára találni.
Ahogy erre, úgy a növekvő rezsiszámlákra is megoldást jelenthetne az ingatlanok korszerűsítése, felújítása. Azonban, mint Balla Ákos rámutatott, a lakosság nagy része nem azért lakik energiapazarló ingatlanban, mert így döntött, hanem mert a családi kassza nem teszi lehetővé a korszerűsítést. Ezt csak a társadalom egy szűkebb rétege engedheti meg most magának, és ők várhatóan el is végzik majd ezeket a beruházásokat.
Az újépítésű ingatlanok piacára kitérve a szakértő elmondta, hogy az elmúlt években 20-30 százalékos áremelkedést figyelhettünk meg éves szinten. Ezek az árak várhatóan nem is fognak lejjebb csúszni, mivel nem lesz olcsóbb a kivitelezés és a finanszírozás, sőt további drágulásra lehet számítani.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mivel ennek hatására csökkenni fog a tranzakciók száma, így kevesebb újépítésű lakás kerül a piacra a jövőben. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a csökkenő kereslet miatt verseny bontakozhat ki a fejlesztők között, mely leginkább az extra-szolgáltatásoknál mutatkozhat meg a vevők számára.
Balla Ákos hozzátette, hogy ma már nem lehet rossz minőségű újépítésű ingatlant értékesíteni, mivel elvárás lett a megfelelő energetikai minősítés, a kiváló műszaki tartalom, és az egyéb kapcsolódó szolgáltatások. Az azonban kétségtelen, hogy csak egy egyre szűkebb kör fog hozzáférni az újépítésű ingatlanokhoz.
Az albérletek piacán sem várható áresés: a szakértő szerint a tavalyi tíz százalékos bérleti díj emelkedést követően idén is hasonló mértékű drágulásra számíthatunk. Ennek oka, hogy a vásárlások számának visszaesése a bérleti piacon generál keresletet, így pedig itt tovább emelkednek az árak. A növekvő bérleti díjak viszont azt eredményezik, hogy azokat sokan nem tudják már megfizetni, így várhatóan egyre több fiatal kényszerül vissza a szülői házba, az úgynevezett “mamahotelbe”.
Mindenesetre a szakértő várakozásai szerint az idei évben az átlagemberek átlagvásárlásai kerülhetnek előtérbe úgy, hogy ők is tudatosabban mérik fel az anyagi helyzetüket, valamint előbbre sorolják a fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontokat. Balla Ákos úgy látja, hogy ismét beköszönt a racionálisabb gondolkodás az ingatlanpiacon, szemben a korábbi, “vásároljunk hitelből még nagyobb otthont” megközelítéssel.