Biró Eszter • 2023. január 12. 05:57
Tavaly nyáron jelentette be a kormány az energiavállságra hivatkozva, hogy csak egy bizonyos átlagfogyasztásig jár a kedvezményes árú rezsi, afölött mindenkinek teljes árat kell fizetnie az áramért és a gázért egyaránt. Ez a helyzet pedig a társasházakat különösen megviselte, hiszen az energiaárak mellett az építkezési díjak is a sokszorosukra nőttek – a KATA kivezetéséről nem is beszélve – így az eddig fizetett közös költség a sokszorosára emelkedett. Egyes társasházakban akár 72 százalékos emeléssel is számolhatnak az ottlakók. Éppen ezért a szakértők szerint valószínűsíthető, hogy egyre többen fognak felhalmozni tartozást, miután nem fizették be a közös költséget, amire súlyos kamatok kerülhetnek.
Az elmúlt év eseményei, mint az energiaválság nemcsak a vállalatokat és a nagyobb házban élőket érintette rosszul, de a társasházban lakókat is. Ezeknek a gazdálkodását ugyanis Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke elmondása szerint rendkívül kedvezőtlen mértékben érintette az energiaválságból keletkezett költségtöbblet. Mindezt pedig felerősítette a hirtelen berobbant infláció hatása is. Így lehetséges az, hogy a megnőtt energiaárak miatt szükségessé vált az évvégére, hogy a legtöbb társasházban megemelték a közös költséget.
Ez az emelés pedig a LÉTÉSZ elnöke szerint akár a 72 százalékot is elérheti:
Rendelkezésre álló információink szerint az energiaár emelkedés hatására az üzemeltetéshez szükséges közös költség emelés 65-72%-os mértékben jelentkezett épületek műszaki állapotát, korát és az üzemeltetési körülményeket figyelembe véve
– mondta el lapunk megkeresésére Vass Ferenc. Azonban Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint szerencsére még nem mindenhol kellett a drasztikus emelés mellett dönteni, bár sok társasházban nem volt más megoldás:
Tapasztalataink szerint a legtöbb társasház reagált az energiaválságra, hol spórolással, például időkapcsolós lámpák és energiatakarékos led izzók felszerelésével, hol pedig a közös költség emelésével. Van olyan társasház, ahol már az ősz során az emelés mellett döntöttek, de találkoztunk olyannal is, ahol csak az idei év első napjától lépett életbe a közösköltség emelése
– mondta el a Duna House szakértője, hozzátéve, hogy szerencsére az elmúlt hónapokban enyhe volt az időjárás, így nem volt szükség nagyobb intenzitású fűtésre.
Még mindig nem kaptak sem a lakások, sem a társasházak reális képet az igazi, hideg téli fogyasztás költségeiről, így nem kizárt, hogy a lakók számíthatnak minimális közösköltség emelésre. Ahol még nem, vagy nem mostanában történt energetikai korszerűsítés, ott várhatóan felmerül majd a modernizálás, felújítás, szigetelés, ablakcsere iránti igény, amelynek költsége szintén a lakókat terheli
– emelte ki Benedikt Károly. Ráadásul a közös területekre nem vonatkozik az energiacsökkentett ár.
A nagyobb, lifttel, saját kazánnal rendelkező társasházaknak 2022-ben jelentősen megnőttek az energiaköltségeik, leginkább az elektromos áramot illetően. A közös területeken lévő elektromos fogyasztókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így vannak olyan társasházak, lakóközösségek, akik az eddigi villamosenergia díj 2-3-szorosát kell, hogy fizessék, ez mindenképpen meg fog jelenni a közös költségben idén. Azért csak idén, mert a legtöbb társasháznak volt annyi tartaléka tavaly, hogy emiatt ne kelljen rendkívüli közgyűlést összehívni és emelni év közben a közös költség összegét, ez viszont idén elkerülhetetlen lesz. Tovább nehezíti ugyanakkor a helyzetet, hogy az MVM nem volt felkészülve erre a helyzetre, és sok társasház több hónap késéssel kapta meg a magasabb energiaszámlákat, illetve több olyan társasházról is tudunk, ahol az MVM egyszerűen felmondta a régebben megkötött kedvezményes versenypiaci villamosenergia szerződést a házzal, mint nagy fogyasztóval (ez eddig olcsóbb volt), és innentől egyből a megemelkedett lakossági fogyasztást kell ezeknek a házaknak is fizetniük
– mondta el Dén Mátyás András, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja, a THT lapigazgatója, amit Balogh Lászó az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is alátámasztott.
Egyfelől a magasabb infláció és a megnövekedett energiaárak a társasházak fenntartási költségeit is megemelte, hiszen a közös területek világítása és fűtése drágább lett. Közvetett módon pedig azok az áremelkedések is beépülnek a közös költségbe, amit a közös képviselők díjának emelkedése vagy éppen az időszakos karbantartási munkálatok drágulása okoz. Ezek a tényezők a tapasztalatok szerint legalább 10-15 százalékkal növelik a tulajdonosokra jutó közös költség összegét. A megnövekedett kihívásokat takarékosabb gazdálkodással és körültekintő tervezéssel tudja leküzdeni egy-egy társasház tulajdonosi közössége. Ezekben a hetekben hónapokban felértékelődnek azok a tartalékok, amit akár felújítási alapként tett félre a társasház. Ha ugyanis a következő időszakban gyorsan megtérülő, de évek óta halogatott energetikai beruházásokat hajtanak végre a társasházak (pl. nyílászárók cseréje, egyedi mérőórák beszerelése a lakásokba), akkor azzal a havi rendszerességgel felmerülő kiadásokat is csökkenteni tudja a lakóközösség
- mondta el az ingatlan.com szakértője. Dén Mátyás András szerint azonaóban nemcsak a fentiek okoznak gondot, hiszen a KATA kivezetése is jelentős mértékben érintette a szektort.
A legtöbb társasházi alvállalkozó katás volt, nekik most jelentősen nőttek az adóterheik is és az infláció miatt a megélhetési költségeik is. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint idén a hazai társasházakban várhatóan 30-50 százalék közötti közös költség emelés várható, melyet - nincs más választás - meg kell szavaznia a tulajdonosoknak, különben tovább romolhat a társasházak már eleve rossz állapota, illetve ellehetetlenül a társasház működése. Ha idén a várakozásoknak megfelelő lesz a pénzromlás, akkor 2024-ben újabb 20-30 százalékkal növekedhet a közös költség
– hangsúlyozta Dén Mátyás András, aki szerint lesznek olyanok, akik nem fogják tudni kigazdálkodni a megemelkedett összeget. Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a közös költséget nem a közös képviselőnek fizetjük, így nem fizetik ki azt. Amivel könnyen súlyos adóságokba verhetik magukat.
Bajban vannak a társasházkezelők
A legnehezebb dolga a társasházkezelőknek lesz idén: ők azok, akik szemtől szembe kell, hogy álljanak a tulajdonosokkal és "le kell nyomniuk a torkukon" a megemelkedett közös költséget. Magyarországon sokak fejében él az a tévhit, hogy a közös költséget a közös képviselőnek fizetjük, holott jellemzően 1.500-2.000 Ft lakásonként az, amit ma nagy többségben itthon elkérnek a társasház kezeléséért, mely szintén tarthatatlan árszínvonal
– vélekedett Dén Mátyás András. A szakértő hozzátette, hogy az elmúlt években a 0 közeli jegybanki alapkamat miatt olcsó volt a közös költséggel tartozni – hacsak nem róttak ki a társasházak ennél magasabb kamatot a tartozók számára. Azonban THT lapigazgatója szerint ezek az idők már elmúltak:
Idén a közös költségek kényszerű drasztikus megemelése miatt sajnos lesz az a réteg, aki nem fogja tudni kigazdálkodni a többletet, itt nagyon fontos lenne elkülöníteni önkormányzati, vagy állalmi szinten támogatási összegeket az ilyen esetekre
– emelte ki Dén Mátyás András, akivel Vass Ferenc is egyetértett. A LÉTÉSZ elnöke szerint az energiaáremelés többletköltsége a 2023-as évi költségvetésekbe már éves szinten betervezésre kerül, és ekkor lehet pontosabban meghatározni a szükséges fedezet mértékét és esetleges további közös költség emelés szükségességét. Ezért is gondolja úgy, hogy a tartozások száma az idén biztosan növekedni fog:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A közösköltég tartozások emelkedése (mind a társasház, mind a lakásszövetkezeteknél) egyértelműen várható, az előző évre vonatkozóan kisebb mértékben, de 2023-ban sajnos sokkal dinamikusabban. Ennek oka nem csak az energiaárak emelkedése, hanem a rossz gazdasági helyzetből adódó infláció hatása, valamint a lakóközösségekben magas számban lévő kis jövedelemmel rendelkező tulajdonosi kör anyagi terhének oly mértékű növekedése, amely már részükről nem teljesíthető. Általánosságban sokkal több lesz az a lakás(ingatlan)tulajdonos, aki valamilyen formában szociális támogatásra szorul, vagy a tartozók táborát növeli. Sajnos olyan végletes helyzet is előfordult, hogy például egy 12 lakásos társasház tulajdonosai személyenként írásban közölték a közös képviselővel, hogy nem hajlandók közös költséget fizetni
– magyarázta lapunk megkeresésére Vass Ferenc.
Kovács János, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ingatlanosztályának alelnöke is hasonlóan vélekedik: szerinte is sokan a közös költség befizetésén fognak próbálni spórolni az elkövetkezendő időszakban.
Sajnos, ahogyan a 2008. évi globális válság időszakában, így most is a közös költség befizetésének a morálja romlik, elsősorban azért is, mert a közös költségek a válság miatt növekednek és egyre nehezebbé válik a megtakarítások fejlesztési számlájának a gyarapítása
– vélekedett Kovács János, aki szerint elengedhetetlen volt már a társasházi törvény módosítása, ami okán remélhetőleg a társasházak műszaki állapota és gazdálkodása is javulhat.
Fenntarthatatlan a jelenlegi társasházi törvény
Nemrég jelentették be, hogy módosulni fog a jelenlegi társasházi törvény, aminek a szakemberek idejét látták. Nem véletlen: a jelenlegi törvény ugyanis már 20 éve életben van.
A jelenleg hatályos társasházi törvény húsz éves. Csak hogy érzékeltessem ennek elavult jellegét: 2003-ban jelentek meg az első színes kijelzős nyomógombos mobiltelefonok, ekkor még indult el a Wikipédia, illetve ebben az évben tartottuk Magyarországon az EU-tagságról a népszavazást. Azóta történt egy s más, a társasházak életében is. A legnagyobb probléma tehát a jelenleg hatályos társasházi törvénnyel az, hogy egyszerűen nem követte le a XXI. századot
– magyarázta Dén Mátyás András, aki elmondta, hogy a THT és a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete az elmúlt hónapokban több mint 200 törvényjavaslatot gyűjtött be társasházkezelőktől, tulajdonosoktól, számvizsgálóktól, jogászoktól, amiket még januárban továbbítani fognak az Igazságügyi Minisztériumba, támogatva a törvényhozás előtti társadalmi egyeztetést.
A javaslatok között - a teljesség igénye nélkül - az alapító okirat módosításához szükséges 100%-os szavazati arány mérséklése, az egyes társasházi döntésekhez szükséges 50%+1, 2/3, 4/5-ös szavazati arányok egységesítése, a nem lakás céljára használt helyiségekkel kapcsolatos pontosabb szabályozás, az elektronikus közgyűlések engedélyezése, illetve a külföldi, vagy céges tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos behajtási lehetőségek egyszerűsítése is szerepel. Ez utóbbihoz jó példa, hogy ma Magyarországon ha egy cég tulajdonában van egy lakás, vagy egy üzlethelyiség és a céget felszámolják, akkor a felhalmozódott, akár többmilliós közös költség tartozás egyszerűen eltűnik, nem hajtható be senkin. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt nemcsak a társasházi törvényt, hanem rengeteg más törvényt (pl. végrehajtásról szóló törvény, számviteli törvény, ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény) is kell frissíteni és harmonizálni az új szabályozással, mely egy hosszas és komplex feladat a jogalkotók számára
– emelte ki a szakértő. A legtöbb szakmabeli pedig teljesen egyetért a fentiekkel: a BKIK szerint szintén elengedhetetlen, hogy változtassanak a közös költségek behajtásán a végrehajtási gyakorlatán, miután a társasház csak részben, vagy egyáltalán nem jut hozzá a követeléséhez ilyen esetekben.
Szükséges lenne a bírósági eljárások gyorsítása és a társasház illeték befizetési kötelezettségének eltörlése, mivel több évi pereskedés során az első, esetleg másodfokú bírósági eljárás illetéke is terheli, másrészt az adós fizetési kötelezettségének elhúzódása miatt a társasháznak nem áll módjában megfelelő jogi segítséget igénybe venni
– fogalmaztak.
Vass Ferenc szerint a fentiek mellett elengedhetetlen, hogy rendezzék a közgyűlésen történő döntéshozatal esetében a távolmaradók meghatalmazás útján történő szavazatának használatát.
A korlátlan számú meghatalmazások könnyen lehetővé teszik a joggal való visszaélést. Gyakorlatilag egy társasház működését a közgyűlésen megjelent tulajdonosok létszámától függetlenül ellehetetleníti. Törvényben tartjuk szükségesnek rendezni a külföldi tulajdonos birtokában lévő ingatlanokkal kapcsolatos kezelés helyzetét. Ha a tulajdonos nem Magyarországon tartózkodik életvitelszerűen, úgy az általa meghatalmazott, elérhető és bejelentett kezelőt, vagy gondnokot kelljen biztosítania az ingatlannal kapcsolatos közös döntések meghozatalánál
– mondta el a LÉTÉSZ elnöke, hozzátéve, hogy feltétlen szükséges felülbírálni mindezek mellett a tulajdonosi kör közgyűlési döntéseinek 100%-ban történő meghatározását. Vass Ferenc szerint ugyanis nem életszerű a jelenlegi helyzet, ráadásul gyakorlatilag fontos és súlyos döntések esetében megvalósíthatatlan is.
Bár a fentiek mellett még rengeteg égető probléma van a társasházi törvény módosítására évek óta nem került sor, a mostani felülvizsgálat is még bőven az előkészítési fázisban van. Azonban a szakmabeliek teljes mértékig egyetértenek abban, hogy a módosításokat nem lehetett tovább halogatni már.