Pénzcentrum • 2023. január 11. 08:14
Komárom-Esztergom az ország legkisebb, ugyanakkor második legsűrűbben lakott vármegyéja. Itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, összesen 25%, és gazdasága kiemelkedő eredményeket mutat, hiszen jelentős ipari központoknak számító városokkal rendelkezik - írja a HelloVidék. Vezető szerepet tölt be a gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat és az energetikai szolgáltatás. Jelentős ipari központok Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod. Építőanyag-ipari és ásványi nyersanyagai a kavics, a homok, a homokkő, a márga, a mészkő, a kőolaj, a földgáz és a barnaszén.
A megyén keresztülhalad a Budapest-Bécs közötti közúti, vasúti és vízi közlekedési útvonal, így Komárom-Esztergom megye része a Budapest-Bécs innovációs tengelynek, ami a külföldi tőke megtelepedésében, a vállalkozások létrehozásában, valamint a településhálózatok megújításában fontos szerepet játszik. A Helsinki folyosók közül kettő – a IV. és a VII. – érinti a megyét. A Duna az európai vízi útrendszernek meghatározó része: a Duna – Majna – Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. A megye dunai kikötőit Komárom és Esztergom városok adják.
2022 I. félévében Komárom-Esztergom vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 490 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 326 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 491 ezer, a nettó átlagkereset 327 ezer forintra emelkedett. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 15%-kal múlta felül a 2021. I. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját.