Pénzcentrum • 2023. január 9. 13:03
Vélhetően jó ideig az utolsó európai adatokat láthatjuk a boldog békeidőkből: a háború még kilátásban sem volt, az energiaárak sem szálltak el annyira. Mindenesetre a lakhatás és a rezsi már 2021-ben is jó nagy szeletet harapott ki a magyar családok jövedelméből. A helyzet azóta minden bizonnyal rosszabb lett, hiszen a rezsicsökkentést részben eltörölték, így a magyar lakosság méginkább a zsebébe nyúlhat. Az infláció immár rekordszinten, az élelmiszerek is jócskán megdrágultak, egyre kevesebb pénz maradhat az emberek zsebében.
Az EU-ban óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között. Míg egy korábbi felmérés alapján az élelmiszerek voltak azok, amelyre a legtöbbet költöttek a magyar háztartások is, ez 2021-ben megváltozott, és inkább a lakhatási költségek szeltek ki egy nagy darabot a magyarok fizetéséből.
De nem volt ez másképp az uniós háztartásokkal sem: kiadásaiknak mintegy negyedét a lakhatási, és rezsiköltségek tették ki 2021-ben. Az Eurostat legújabb felmérése alapján ez 0,5 százalékponttal volt kevesebb, mint 2020-ban, de csökkent az élelmiszerekre, és alkoholmentes italokra szánt kiadások összegének aránya is, ami 2021-ben 14,3 százalékot tett ki. Itt érdemes kiemelni, hogy ekkor még kilátásban sem volt az orosz-ukrán háború, és az azt követő árrobbanás.
A 2021-es évben egyébként a közlekedésre szánt kiadások a harmadik helyen álltak, ugyanis ezek az összes kiadások 12,1 százalékát tette ki, ami 0,5 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. A kutatásban kiemelték, hogy ez a koronavírushoz kapcsolódó ellenőrzési intézkedések fokozatos megszüntetésével függhet össze, amelyek korábban az Európai Unió szinten minden országát érintették.
A szabadidő és kultúra, éttermek és szállodák valamint egészségügy és ruházat kategóriákban is ez a tendencia figyelhető meg, hiszen 2021-ben ezekre is többet költöttek az unió lakosai. Szabadidőre 8 százalékkal, turizmusra 6,6, egészségügyre 4,7 míg ruházati cikkekre 4,2 százalékot költöttünk a teljes kiadásainkból. Lakberendezésre és oktatásra stabilan ugyanannyit költöttünk, mint 2020-ban, 2021-ben lakberendezési cikkekre az összes kiadásunkból mintegy 6 százalékot, oktatásra pedig 0,9 százalékot költöttünk. Alkoholos italokra, dohányárukra és kábítószerekre, valamint az egyéb árukra, szolgáltatásokra szánt összegek 0,2 százalékponttal, míg a hírközlési szolgáltatásokra 0,1 százalékponttal csökkentek a kiadásaink.
Erre költöttek a Magyarok
Bár 2022-ben durván megugrottak az árak, emelkedtek a lakbérek, a boltok polcain is iszonyatosan drágultak a termékek, sőt az inflációnak köszönhetően az élet szinte minden területén érzékelhető volt az árak emelkedése, 2021-ben még nagyjából nyugalomban éltek a háztartások, nem ugrottak ki a költségek.
2021-ben az Európai Unió országainak kiadásainak mintegy 25 százalékát vitték el a lakhatási költségek, Magyarországon ebben az évben a kiadásainknak 22,4 százalékát tették ki a lakhatási költségek. Ezen belül lakbérre 15,9 százalékot, áramra és gázra 4, vízfogyasztásra, kanalizációra 1,2 százalékot költöttünk.
Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra az EU-ban átlagosan a kiadások 14,3 százalékát költötték, Magyarországon 17,8 százalékot költöttünk, ebből 15,3 százalék csak élelmiszerekre, míg 2,5 százalékot alkoholmentes italokra költöttünk. Közlekedésre a kiadásaink 11,6 százalékát költöttük, egyéb szervízekre és szolgáltatásokra 7,8, rekreációra és kultúrára 7,3, vendéglátásra pedig a kiadásaink 7,1 százalékát költöttük el, amelyből 6,1 százalék éttermekben került elköltésre.
Az EU-s átlagtól egyébként nem maradtunk el, hiszen közlekedésre az átlag 12,1 százalékot, egyéb szervízekre és szolgáltatásokra 11,5, rekreációra és kultúrára 8 százalékot szántak a lakosok a kiadásaikból. Vendéglátásra a lakosok a kiadásaikból 6,6 százalékot szántak.
Voltak azonban, amikre 2021-ben is igen keveset költöttek a magyarok. Lakberendezési cikkekre a kiadásainkból mindössze 5,2 százalékot költöttünk, az EU-s átlag 6 százalékot, egészségügyi szolgáltatásokra pedig 4,2 százalékot - az EU-s átlag pedig 4,7 százalékot. Ruházati cikkekre és cipőkre a kiadásainkból mindössze 3,3 százalékot, az Eu-s átlag 4,2 százalékot, míg telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra pedig a kiadásainkból 3 százalékot fordítottunk- itt az EU-s átlag 2,5 százalékot.
Oktatásra mindössze 1.7 százalékot szántunk, ami még mindig több, mint az uniós átlag, ugyanis az átlag alapján az uniós országok a kiadásaikból mindössze 0,9 százalékot tettek ki az oktatási költségek. Alkoholos italokra és dohányárura az EU-s átlag a kiadásaikból 4,3 százalékot költött, nálunk azonban ennél sokkal többet szántak a magyarok, 7,8 százalékot tett ki ez a kiadásainkból.
A magyarok az erre szánt összegből 4,2 százalékot dohányárura költöttek, 2,8 százalékot alkoholos italokra, és 0,8 százalékot kábítószerekre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezért fizetünk a legtöbbet
Nem meglepő, hogy évről évre a kiadásaink legnagyobb százalékát a lakhatási költségek teszik ki. 2021-ben sem volt ez máshogy, átlagosan az Európai Unió lakosságának a nagyrésze a kiadásainak mintegy 25 százalékát a lakhatási kötlségek tették ki, ebből a tényleges lakbér 4,7 százalék volt, a rezsi pedig 4,5 százalék. A bérleti díj maga sok országban mintegy 12 százalékát tette ki a kiadásoknak.
Magyarországon sem volt ez másképp, 2021-ben 22,4 százalékot tettek ki a lakhatási költségek a teljes kiadásainkból, amelyből 15,9 százalék a fizetett lakbér, további 4 százalék pedig a rezsi költségek tették ki. Ez azonban változhat, hiszen 2022-ben a durva infláció az életünk szinte minden részét elérte, és minden sokkal drágább volt, hiszen
a háztartási energia 65,9%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8%-kal nőttek - közölte korábban a KSH.
12 hónap alatt, 2021. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett. 1 hónap alatt, 2022. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek.Az élelmiszerek 3,6%-kal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8%-kal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,3%-kal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5%-kal drágult. Az állateledelek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 4,0, a háztartási fogyóanyagok 3,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3%-kal drágult.
2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6, a nyugdíjas háztartások körében 14,1%-kal emelkedtek - így a következő elemzésben már biztosan nagyobbak lesznek az eltérések, mint a 2021-es mérésben.
Év végén így alakultak az árak
A KSH legfrissebb adatai alapján 2022. januárjától novemberig a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,4%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. 2022. novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,6%-kal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,7%-kal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8%-kal kisebb lett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,3%-kal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a használtcikk-üzletekben 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,1%-kal nőtt, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben pedig 5,1%-kal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8%-kal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 27,7%-kal nagyobb volt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,5%-kal csökkentek.