Biró Eszter • 2022. december 29. 10:06
Az idei évben rengeteg változás történt, ami a rezsit illeti: az orosz-ukrán háború után egy energiaválság kellős közepén találtuk magunkat, aminek következtében nyáron véget ért a rezsicsökkentés, majd szép lassan átalakult a napelemes szektor és a fűtési rendszerek is. A Pénzcentrum most összeszedte, hogy mi is történt az évben a rezsi tekintetében, és Holoda Attilával azt is körbejártuk, mire számíthatunk jövőre.
2022. sem múlt el különböző nehézségek nélkül, február végén kitört az orosz-ukrán háború, aminek következtében a gáz ára hirtelen az egekbe szökött, ami csak az irdatlan áremelkedés kezdete volt. Ennek nyomán a kormány nyáron bejelentette, hogy már nem mindenkinek jár csökkentett áron a rezsi: a vállalkozásoknak nyár óta piaci áron kell az áramért és a gázért fizetniük, míg a lakosságnak csak egy bizonyos átlagfogyasztásig jár a kedvezmény. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen a napelemes szektorban is óriásik átalakítások történtek.
Úgy futottunk neki ennek az évnek, hogy már a legelején komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk, hiszen ugyebár már tavaly decemberben felszaladt egyszer a földgáz ára 200 euró fölé. Ami persze maga után vonzotta a villamosenergia árának növekedését is. Ekkor mindenki, így mi is arra vártunk, hogy – ahogyan az lenni szokott – a tavaszi-nyári időszakban kicsit lecsillapodik a piac és kicsit visszamennek az árak. Az MVM azonban már ekkor hatalmas veszteséget halmozott fel
– kezdett bele Holoda Attila energetikai szakértő az évösszegzésbe a Pénzcentrum megkeresésére. Bár a kormány megpróbált segíteni az MVM-nek azzal, hogy a stratégiai készletekből felszabadított, de februárban kitört az orosz-ukrán háború, ami teljesen átalakította az energetikai piacot.
A háború kitörését követően hirtelen felszaladt a földgáz ára 190 dollár környékére, aztán megnyugodott a piac, mert azt tapasztalták, hogy az oroszok nem állították le a gázt. De miért is tették volna? Ostobaság azt gondolni ugyanis, hogy az oroszoknak nincs szüksége a pénzre, amit a gázért kapnak, hiszen egy háborúhoz sok minden kell, de leginkább pénz. Tehát egyértelmű volt, hogy nem fogják leállítani a földgáz forgalmazását Európa felé. Így a piac megnyugodott, és az ár visszatért olyan 110-130 eurós értékre
– mondta el Holoda Attila, hozzátéve, hogy ez még csak a kezdete volt az áremelkedéseknek, hiszen egész Európában hirtelen mindenki egyszerre kezdte el feltölteni a földgáztározókat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy nem fogják újraindítani az Északi Áramlatot. Ezzel pedig a földgáz ára hirtelen 340 euró fölé szaladt.
Az unió jelezte, hogy egy ársapka vagy egy árplafon kidolgozásával be fognak avatkozni. Bár semmilyen konkrétumot nem mondtak ekkor még, de a 3 alappillérét a tervüknek megnevezték: alternatív földgázforrásokat kell találni, alternatív energiaforrásokat telepíteni, amivel ki lehet váltani az energiafüggőséget, illetve nagyon sok pénzt próbálnak fordítani arra, hogy hatékonyabban használjuk fel az energiát. Tehát úgy használjunk fel kevesebb energiát, hogy a komfortérzetünk nem változik
– emlékezett vissza az energetikai szakértő, aki szerint mindeközben Magyarországon mindenki abba a hitbe ringatta magát, hogy a rezsicsökkentés ilyen piaci árak mellett is tartható. Aztán derültégből villámcsapásként megérkezett a rezsiemelés, aminek nyomán nyár óta nem jár mindenkinek a csökkentett árú energia: a vállalkozásoknak teljes árat kell fizetniük, míg a lakosságnak csak egy bizonyos átlagfogyasztásig jár kedvezményesen az áram és a gáz.
A rezsiemelést derültégből villámcsapásként jelentették be, ami váratlanul érte az MVM-et és a többi szolgáltatót is. Nem volt rá senki sem felkészülve. De hasonló történt a napelemek esetében is, amikor Gulyás Gergely bejelentette, hogy mindössze október 31-ig lehet leadni a pályázatokat. Az emberek és se az MVM, se a többi szolgáltató nem bírta ezt az iramot. Egy ekkora extrém terhelést nem lehet lekezelni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy 2025-re 200 ezer magyar házon legyen ilyen háztartási méretű kiserőmű, ehhez képest a beadott igények már überelték ezt a számot
– vélekedett Holoda Attila, utalva a kormány október 27-én bejelentett változtatására, miszerint már csak olyan háztartási méretű kiserőmű engedélyeztethető, amely kizárólag a saját fogyasztás kielégítésére termel villamosenergiát.
Óriási változások történtek a napelemek háza táján is
A Magyar Közlönyben a napelemekre vonatkozó rendelet, ami szerint annak, akinek nem adta le az igénylést október végéig megszűnik a lehetősége a visszatáplálásra. Ez azt jelenti köznyelven, hogy aki ezután igényelne napelemrendszert, az a megtermelt energiát csak akkor tudja felhasználni, amikor süt a nap és megtermelődik az. Ezzel pedig a befektetés optimális esetben körülbelül 42 év alatt térül meg, miközben egy rendszernek az élettartama mindössze 30-40 év. Pedig igény az bőven lenne a készülékekre:
Úgy becsüljük, hogy körülbelül olyan 200 ezer háztartásban van folyamatban valamilyen formában a napelemes rendszer megvalósítása. Ez azért döbbenetesen nagy szám, mert tavaly mindössze 35 ezer háztartásban telepítettek valamilyen rendszert
– mondta el lapunk megkeresésére még korábban Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A kereslet pedig tényleg hatalmas:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A piacon 2 hét alatt egy teljes éves megrendelés állomány jelent meg. Ebből biztos, hogy konfliktusok lesznek, hiszen az ügyfelek fel vannak korbácsolva, türelmetlenek, de ahogy az előbb írtam, ez egy éves munkamennyiség
– emelte ki korábban Pete András, az EU-Solar tulajdonosa. Azonban ez még nem az utolsó szög volt idén a napelemszektor koporsójában: november közepén látott napvilágot, hogy a vállalati szektor már nyár óta nem kap engedélyt egyetlen napelemes-rendszer építésére sem, majd november 23-án kijött a rendelet, miszerint a telepítést, vagy a bővítést követően még 10 évig lehet ebben a számlázási módban maradni. Tehát legkésőbb 2033-ban mindenki új rendszerbe kerül. Ha valaki 2014 előtt telepített, az már 2024-től kikerül a szaldóból.
A fenti rendelet egészen december 16-ig volt érvényben, amikor is a Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, mely szerint az 50 kW feletti - tehát a háztartási méretűnél (HMKE) nagyobb - napelemes fejlesztések esetén a 2022. május 2. előtt befogadott csatlakozási igénnyel rendelkező erőművi befektetőknek nyilatkozatban kell megerősíteniük beruházási szándékukat és a csatlakozás kívánt időpontját, amit pénzügyi biztosíték megfizetésével is meg kell erősíteniük.
Mindezek után a kormány bejelentette, hogy 2024-től a napelemesek közül senkinek nem lesz elérhető az éves szaldóelszámolás, mindenkinek havira kell átállnia. Ezért jövőre rengeteg háztartásnak kell majd újraszámolnia napelemes beruházása megtérülését, és újabb eszközök beszerzésére lehet szüksége ahhoz, hogy rendesen ki tudja használni a kiépített rendszerét.
Az éves szaldó megszüntetésével nem lesz olyan napelemrendszer, ami megérné. Havi elszámolással télen hatalmas összegeket fognak fizetni
– vélekedett a döntésről Holoda Attila.
Az emberek próbálnak spórolni
Már most lehet látni, hogy október-novemberben kevesebb gáz fogyott, mint korábban, de ehhez az is hozzátartozik, hogy nagyon enyhe volt az ősz. Idejét se tudom annak, hogy mikor volt olyan, hogy novemberben még befelé tároltunk
– fejtette ki Holoda Attila, hozzátéve, hogy az, hogy jelentősen kevesebb gáz fogyott idén ősszel nem csupán az enyhe időjárásnak köszönhető:
Az emberek most toporognak, nem igazán értik az új elszámolási módot, hiszen jelenleg sok olyan dologgal is foglalkozniuk kell, amivel eddig nem kellett. Ezért inkább mindenki azt mondja, hogy jó lesz nekem az a 20-21 fok – mondta el a volt államtitkár, akit arról is megkérdeztünk, hogy hogyan látja a jövőt. Azonban elmondása szerint kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni, azonban Európa szinten már látszik, hogy egyre csökken a földgáz ára, ami mindenképpen jó jel globálisan. Azonban a szakértő szerint mindenképpen el kéne kezdenünk nekünk is leszakadnunk a gázról, és inkább a megújuló energiaforrásokra kéne helyeznünk a hangsúlyt.