Pénzcentrum • 2022. november 24. 14:02
2022 első felében a Covid-sokk hatást követően a forint gyengülése miatt erősödött a külföldi vevők jelenléte a magyar lakáspiacon. Szakértők szerint ők a közeli jövőben növekvő arányban járulhatnak hozzá a kereslet fenntartásához.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentése szerint 2022 második negyedévében – 6,1 százalékkal – sokéves rekordot döntött a külföldi vásárlók országos részaránya. Ezt megelőzően a legnagyobb súlyuk – a 2016 elejéig visszatekintő összefoglaló szerint – közvetlenül a Covid-járvány előtt, 2019 negyedik negyedévében volt, 5,2 százalékkal.
A külföldiek visszatérése azonban kicsit át is rajzolta ezt a piaci szegmenst. Vidéken, ahol hagyományosan csekélyebb – 4 százaléknál sosem nagyobb – volt a szerepük, most kifejezetten látványos a térnyerésük. Az idén április-júniusban elért 5,7 százalékos részarányuk duplázást jelent az előző év hasonló időszakához képest (2,8%). A külföldiek vásárlásainak aránya leginkább a nyugat-dunántúli régióban nőtt, ahol elérte a 13,3 százalékot.
A külhoniak szempontjából egy másik kitüntetett terület természetesen a főváros. Vannak országok, melyek fiait-lányait szinte csak az itteni lakások érdeklik. Ahogy a KSH legfrissebb lakáspiaci elemzéséből kiderül, 2021-ben például a vietnámiak magyarországi vásárlásainak 90,2 százaléka budapesti volt, a kínaiak esetében ez az arány 88,4%, míg az izraelieknél 82,8%.
A fővároson belül három területet különít el az MNB jelentése, melyek igencsak eltérően részesedtek a külföldiek visszatéréséből. Különösen keveset profitált belőle az e szempontból hagyományosan kevésbé vonzó 15 „peremkerület”. Bár az idei elsőről a második negyedévre ezek is javítottak a külföldi vásárlók részarányán (3 százalékról 3,6 százalékra), de még így is elmaradtak a járvány előtti, 2019-es 4,1-5,7 százalékos értéktől. A budai hegyvidék kerületeiben (I., II., XII.) 5-6 éve még 10% körüli volt a külföldi vevők aránya, ami 2019-re lassan leapadt 5,2-6,7 százalékra. S bár itt is hozott fellendülést az idei év, az április-júniusban elért 4,7% határozottan elmarad a járvány előtti szinttől.
A külföldi érdeklődők szemében mindig is a város szíve – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – volt a legvonzóbb. Itt korábban számos negyedévben 20 százalékot elérő, sőt meghaladó arányukat regisztrálhatták a vásárlók között is. 2022 második negyedévére a város e részében ugyancsak látszik az élénkülés, ám az elért 15,2 százalékos külföldi részesedés még mindig elmarad a 2019-es 16,3-29,3 százaléktól. E nagyobb visszaesés kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet egy sajátosságra, ami kívánatossá, de egyúttal érzékenyebbé is teszi a belvárosi ingatlanokat.
Az itteni lakások azért is lehetnek különösen vonzóak a külföldiek számára, mert befektetésnek is igencsak alkalmasak. Ám a Covid is emiatt okozhatott itt mélyebb válságot például azzal, hogy a járvány miatt ellehetetlenült a rövidtávú lakáskiadás, az Airbnb.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A 2022-es élénkülésben szerepet játszott, hogy oldódott a járvány okozta sokk és ezzel együtt nőt a befektetők bátorsága is, de a fő hajtóerő Valkó Dávid szerint most a forint gyengülése volt. „A külföldi vevők most többet remélhetnek a pénzükért a magyar piacon.”
A járvány utáni újrakezdés sajátosságairól a már említett KSH jelentés további részleteket is közöl a 2021-es adatok alapján. Három „eurós” ország polgárai múlták felül tavaly a Covid előtti, azaz 2019-es vásárlásaik számát: a szlovákok (+27,8%), a hollandok (+11,6%) és a németek (+3,9%). Három korábbi jelentősebb vásárlói kör érdeklődése viszont számottevően elmaradt a járvány előttitől: a vietnámiaké (-58,9%), az izraelieké (-57,7%) és a kínaiaké (-50,3%). Így 2021-ben a legtöbb lakást a Németországból (1259 db), a Szlovákiából (791 db), illetve a Romániából (746 db) érkezők vásárolták nálunk. A németek főleg vidékre mennek, sokan közülük a nyugdíjas éveikre keresnek új otthont. A szlovákok több mint fele a határ közelében, Győr-Moson-Sopronban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben vett lakást. A románok mintegy ötöde pedig csak a határ túloldalára, Békés megyébe költözött át.
Ami a külföldi vevők szerepének várható alakulását illeti, Valkó Dávid úgy látja, hogy ha számban nem is feltétlenül fognak gyarapodni, az összességében visszaeső forgalom miatt arányuk növekedésével valószínűleg lehet számolni. Számukra a magyar piac – ha csak nem történik valami radikális árfolyamjavulás – még egy jó ideig vonzó maradhat. Az árak növekedésétől sem kell tartaniuk, sőt a kereslet csökkenése inkább azok várható mérséklődését valószínűsíti. S az ő szándékaikat még az sem bizonytalaníthatja el, hogy vajon milyen lakáscélú támogatások lesznek elérhetőek jövőre.