20 ezer forintért lehet most saját balatoni nyaralód: ilyen ingatlantombola is rég volt itthon

Pénzcentrum2022. október 20. 12:57

Megelégelte a többhónapi hirdetést, ezért érdekes módon próbálja értékesíteni balatoni nyaralóját egy ingatlantulajdonos. Mint a Pénzcentrumnak elmondta: nyereményjátékon fogják kisorsolni az ingatlant azok között, akik megvásárolnak egy 20 ezer forint értékű e-könyvet. Most szakértők segítségével jártuk körbe, mik is egy ilyen sorsolásnak a jogi keretei, és az is kiderült, hogy miért is van szükség a közjegyzők közreműködésére.

Érdekes módszerrel akar túladni balatonszemesi nyaralóján Katona Zsóka, aki a piacon eddig nem tudta értékesíteni a nagy méretű ingatlant: férjével úgy döntöttek, sorsolást szerveznek, amelyen bárki részt vehet, aki megvásáol egy 20 ezer forintos e-könyvet. Mint a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, 6000 darab "sorsjegyet" szeretnének értékesíteni, ami gyors fejszámolással összességében 120 millió forintot jelent.

Zsóka elmondása szerint a matek úgy jön ki, hogy az ingatlan számításaik szerint nagyjából 90 millió forintot ér, emellett SZJA-t is kell fizetni a játék után, ami a teljes bevétel 15 százaléka. Illetve a nyertes helyett kifizetik az illetéket, valamint ügyvédi és marketing költségei is vannak az ügynek.

Magánszemélyként a saját ingatlanunkat sorsoljuk, tehát ez nem folyamatos nyereményjáték, hanem egyszeri dolog. A jelenlegi szabályok alapján nem szerencsejáték, mert van termék, az e-könyv, aminek a megvásárlása feltétele a sorsolásban való részvételnek. Ez egy nyereményjáték, illetve hivatalosan termék promóció

- magyarázta Katona Zsóka, aki szerint sorsolás mindenképpen lesz, mert ha nem, és nem fizetik vissza az e-könyvek árát, az komoly jogi következményekkel járna. Amennyiben pár hónapon belül nem tudják eladni a célként kitűzött 6000 könyvet, akkor viszont mindenkinek visszaadják a pénzét, és más megoldást keresnek az ingatlan értékesítésére.

Az ingatlansorsolás ötlete egyébként nem újkeletű: például a 2008-as gazdasági válság idején is rengeteg ilyen nyereményjáték volt Magyarországon "ingatlantombola" néven. Ennek a lényege szintén az volt, hogy a játék szervezője a tulajdonában álló ingatlant olyan módon kívánta értékesíteni, hogy sorsjegyet bocsátott ki és az ezt megvásárlók között egy előre meghirdetett helyen és időpontban kisorsolta nyereményként az ingatlan tulajdonjogát. Akkoriban az adóhatóság figyelmeztette is az ilyen játékban gondolkodókat, hogy komoly bírságot kockáztatnak.

De napjainkban is ismert a jelenség: Olaszországban számos elnéptelenedő kistelepülés tart ilyen akciókat. Legutóbb pedig egy házaspár sorsolta ki a nyaralóját azok között, akik megvásároltak egy téglát.

Bár, mint a fenti keretes írásban is kifejtettük, úgy általánosságban egy nyereményjátékon még az sem járhat feltétlenül jól, aki végül elviszi a főnyereményt, de azért mégiscsak kecsegtető lehet a balatoni nyaraló a 20 ezer forintos nevezési díj fejében.

Ugyanis ezen a játékon a nyerési esély 1:6000, hiszen ennyi résztvevő között sorsolják ki az egyetlen főnyereményt. Mindezzel szemben mindegyik itthon népszerű lottójátékon ennek töredéke az esélyünk a főnyereményre:

  • az Ötöslottón például 1:43 949 268 az esély, hogy valaki megnyerje a főnyereményt,
  • a Hatoslottón 1:8 145 060,
  • a Skandináv lottón 1:3 362 260,
  • az Eurojackpot nyerési esélye pedig 1:95 344 200.

És akkor arról még nem beszéltünk, hogy mik az esélyei arra, hogy egyszerre többen is eltalálják a kisorsolt számokat, így osztozni kelljen a főnyereményen.

Ki szervezhet itthon szerencsejátékot?

Kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen szabályai vannak itthon a hasonló sorsolásoknak, ezért kérdéseket küldtünk a Budapesti Békéltető Testületnek.

Bár a békéltető testületeknél kevés szerencsejátékkal kapcsolatos fogyasztói kérelem fordul elő, nem érdektelen – elsősorban a jogi követelményrendszer és elhatárolások miatt -, hogy ki és milyen feltételek teljesítésével szervezhet Magyarországon ajándéksorsolásos játékot. Figyelemfelhívó-és marketing mivolta miatt ez roppant népszerű kereskedelmi, valójában vásárlásösztönző „eszköz”. Fontos tudni elöljáróban, hogy szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés azonban kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ

- magyarázta Inzelt Éva, a testület elnöke. Mint kifejtette, a sorsolásos játék, a szerencsejátékok egyik fajtája, engedélyezési eljáráshoz kötött. A sorsolásos játéknak is sok alfaja létezik. A Szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerint szerencsejáték szervező tevékenység kizárólag a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) engedélyével folytatható.

Nem bíznád a szerencsére? Találd meg a legjobb finanszírozást a Pénzcentrum kalkulátorában!

Mint a szakértő felidézte, az Szjtv. előírásai lehetőséget adnak ajándéksorsolásos akció bejelentési kötelezettség teljesítése mellett történő lebonyolítására. Akkor minősül egy akció ajándéksorsolásnak, ha:

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 
  • termék vásárlásához, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kötődik,
  • a kereskedelmi ügylettel egyidejűleg kell sorsjegyet átvennie a résztvevőnek,
  • ingyenes (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
  • „nyilvános húzás” útján történik a nyertes meghatározása.

Emellett Inzelt Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályok szerint "aki rendszeresen saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót, amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni."

Hozzátette, az alapvetően reklámcélú ajándéksorsolásokat szükséges megkülönböztetni a többi, ún. „promóciós” játéktól, amelyek hasonlóak ugyan, de nem minősülnek ajándéksorsolásnak. Mint felidézte, az SZTH tájékoztatása szerint nem valósulnak meg maradéktalanul az ajándéksorsolásra vonatkozó jogszabályi feltételek az alábbi esetekben:

  • Ha a játékosok a vásárláskor, illetve a szolgáltatás igénybevételekor nem kapnak olyan sorsjegyet (bizonylatot, szelvényt, jegyet, tanúsítványt), amelynek nyilvános kihúzásával nyereményhez lehet jutni. (Pl.: termék csomagolásán elhelyezett kód beküldése alapdíjas SMS, vagy alapdíjas telefonhívás, vagy internetes regisztráció útján.)
  • Nem minősül továbbá ajándéksorsolásnak az előre meghatározott feltételeknek megfelelő sorsjegy nyertessé nyilvánításával (pl. minden 20., minden 100., az első 1000 vásárló nyer; a szervező által a játék előtt előzetesen kisorolt nyerő időpontok alapján válhatnak nyereményre jogosulttá a pályázók) szervezett promóció.
  • A vásárláskor ingyenesen kapott, azonnali nyereményre jogosító szelvények esetén nem minősül nyilvános húzásnak sem a gyártás, sem a résztvevőkhöz való eljuttatás, sem a nyerésre jogosító jelzések felfedésének folyamata. (Pl.: a csomagolásban szereplő „Ön nyert ….. ” felirat, a vásárlást követően egy szerencsekerék megpörgetése.)
  • Olyan közösségi platformokon meghirdetett nyereményjátékok, amelyek sem vásárláshoz, sem szolgáltatás igénybevételéhez nem kötődnek, sem egyéb fizetési kötelezettség nem terheli a résztvevőt, a játékosnak csak hozzászólnia/megosztania/lájkolnia kell egy adott tartalmat.
  • Olyan termékvásárláshoz, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó promóció, amely során a résztvevőnek meghatározott szempontok alapján egy pályázatot kell benyújtania (pl. fényképezze le a megvásárolt terméket) és a nyertesek kiválasztása nem sorsolás útján történik.
  • Olyan nyereményjáték, amelyben a játékos a szokásos piaci áron értékesített termék csomagolásában elrejtett ajándékra válik jogosulttá.

Ezek mellett arra is emlékeztetett, hogy a szabályok szerint ugyanazon termékhez kapcsolódóan ajándéksorsolás és annak nem minősülő promóciós akció együttesen kizárólag abban az esetben bonyolítható le, ha a két játékban a részvételi feltételek és az elnyerhető nyeremények teljes mértékben elkülöníthetők. Ilyen esetben csak az ajándéksorsolásnak minősülő nyereményjátékot kell az SZTFH felé bejelenteni.  

A fogyasztói bizalom megőrzése miatt is, de valójában a jogszabályi megfelelés miatt az ajándéksorsolást szervező köteles a sorsoláson közjegyző jelenlétéről gondoskodni, aki tanúsítja a sorsolási eseményt. A sorsolási eseményen – az ajándéksorsolás lebonyolítójának költségére – közjegyző jelenléte kötelező, ez nem függ a kisorsolt nyeremények értékétől. Előírás az is, hogy a sorsolás helyét, időpontját és eredményét legalább olyan nyilvánosság előtt kell közzé tenni, mint az ajándéksorsolásos akció kezdetének és feltételeinek meghirdetését. A nyertes kérésére a szervező köteles – az SZTFH által rendszeresített és hitelesített bizonylaton – a 2 millió forintot meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tartalmazó igazolást adni

- magyarázta a Budapesti Békéltető Testület elnöke, aki mindenkinek felhívta a figyelmét, aki ajándéksorsolást, promóciós játékot szeretne szervezni, hogy feltétlenül tanulmányozza át az SZTFH tájékoztatóit.

Az ördög a részletekben van, összetett és erősen szabályozott jogi környezet vonatkozik ezekre kereskedelmet segítő eszközökre

- húzta alá.

Miért van szükség közjegyzőre?

Az ügyben megkerestük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát is, akik a közjegyzők kapcsolódó feladatai kapcsán azt közölték, hogy bár a szerencsejáték törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a közjegyző jelenlétét, de ahol nem, a szervezők ott is felkérhetnek szabad elhatározásukból egy közjegyzőt ténytanúsításra.

Ennek az az oka, hogy a sorsolást követően a későbbiekben bármilyen probléma, vita esetén már nagyon nehéz hitelt érdemlően, megbízhatóan visszaidézni, pontosan mi történt a sorsoláson. Ebben segít egy közjegyzői ténytanúsítvány, ami egy közokirati bizonyíték a sorsoláson történtekről, és hitelt érdemlően tanúsítja, pontosan hogyan zajlott le a sorsolás. Aki mást állít, annak kell a közokirattal szemben bizonyítania az állítását

- magyarázták.

*A nyitókép illusztráció!

Címkék:
Balaton, ingatlan, szerencsejáték, sorsolás, nyaraló, játék, lakáspiac, közjegyző, ingatlanpiac, termék, nyereményjáték, magyar országos közjegyzői kamara, budapesti békéltető testület,