Csattan az újabb rezsipofon: súlyos áramkimaradások lehetnek idén télen, ez fájni fog!

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy gyakorlatilag beszüntetik a betáplálást a napelemes rendszereknél. A miniszter szerint ugyanis több az energiabetáplálási igény, mint amit a magyar elektromos hálózat be tud fogadni. Ezért aki még nem kezdte meg a bürökratikus ügyintézést a napelemtelepítés kapcsán, annak már nem fogják engedni, hogy szaldós elszámolásban betáplálja a fel nem használt energiát.

Ez lényegében azt jelenti, hogy ezentúl már csak szigetüzemű napelemrendszereket lehet telepíteni Magyarországon, ameddig nem lesz egy nagyobb volumenű rendszerfelújítás. A miniszter szerint ez uniós forrásból történhet meg, de arról nem beszélt, hogy pontosan mikor. Mivel a magyar energiahálózat felújítása nem kis feladat, ezért arra számíthatunk, hogy a tilalom akár évekig is velünk maradhat.

Nem erre tervezték a hálózatot

Jelenleg tehát az a faramuci helyzet áll fent Magyarországon, hogy

hiába akarnak egyre többen zöld energiára átállni, és olcsó áramot táplálni a hálózatba, ez a hálózat állapota miatt nem lehetséges.

A magyar villamoshálózat állapota kapácsán Hartmann Bálint, a BME Villamos Energetika Tanszékének habilitált egyetemi docense a Pénzcentrum kérdésére arról beszélt, hogy a magyarországi közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatok sok esetben idős infrastruktúrák. 

A szabályozó hatóság által elfogadott élettartamot körülbelül a hálózati elemek harmada túllépi, találkozhatunk 60 évnél is idősebb eszközökkel. Ezek életkoruknál és a létesítésük idejében a maihoz képest jelentősen kisebb villamosenergia-igényeknél fogva szűk keresztmetszetű, erősen kiterhelt hálózatok, melyek korszerűsítése kiemelt fontosságú, ugyanakkor a nagy kiterjedés miatt (kb. 70000 km középfeszültségű és 90000 km kisfeszültségű vezetékről van szó) idő- és ráfordításigényes feladat

- magyarázta a szakember, aki szerint területi különbségek is megfigyelhetőek, ezek döntően az ország egyes régióira jellemző településszerkezetre, illetve domborzati viszonyokra vezethetőek vissza; egyes elosztói területeken hosszabb, de kisebb keresztmetszetű nyomvonalak létesültek, ezek pedig általában kitettebbek az előző problémának.

Sőt, mint kifejtette, hirtelen, földrajzilag koncentráltan megjelenő terhelésnövekedés növelheti a meghibásodások esélyét, ugyanakkor a hálózati infrastruktúra tervezési szempontjai között a rövid idejű túlterhelhetőség is megtalálható.

A napelemes rendszerek kapcsán az is probléma szerinte, hogy az elosztóhálózatainkat kiépítésük idején egyirányú energiaáramlásra tervezték, ahol a felhasználók csak villamosenergia-fogyasztóként vannak jelen.

Ez az egyirányú áramlás egyben azzal is járt, hogy a hálózaton mérhető feszültség a tápirány (pl. a transzformátor) felől a felhasználók felé haladva csökken. A HMKE rendszerek elterjedésével ezek a paradigmák változnak, hiszen a helyben termelt energia előbb a terhelés csökkenését fogja eredményezni, majd bizonyos elterjedési szint fölött már megfordítja az energiaáramlás irányát, emelkedő feszültségprofilt hozva létre

- fogalmazott. A közcélú villamos hálózatokon a csatlakozó eszközök védelme érdekében a feszültség értékét szabványokban meghatározott értékek között kell tartani, a növekvő napelem penetráció pedig ezt a feladatot megnehezíti. A mindennapokban ezzel a felhasználó akkor találkozhat, amikor a saját napelemes rendszere által is megemelt feszültség hatására az inverterekbe beépített védelem lekapcsolja az eszköz a hálózatról.

Nem csak a napelemek okozhatnak gondot

A magyar villamoshálózat nem csak a háztartási kiserőművekre nincs felkészülve, hanem arra sem, hogy a lakosság jelentős hányada a rezsiemelés miatt klímával váltaná ki a gázfűtést. Ennek kapcsán korábban Balogh József energetikai szakértő is arról beszélt, hogy

a mai magyar elektromos elosztó rendszer az nem arra van kitalálva, hogy tömegesen split klímával kezdjenek el fűteni. Ugyanis, ha egyszerre túl sokan kapcsolják be a split klímát télen, akkor könnyedén ellátásbiztonsági bajok alakulhatnak ki.

Az elektromos fűtés kapcsán pedig Hartmann Bálint arról beszélt: legyen szó akár klímával, hőszivattyúval történő fűtésről, akár infrapanellel vagy fűtőkábellel működtetett fűtésről, az jelentősen növelni fogja a háztartás villamos teljesítményfelvételét.

Az ilyen rendszerek kiépítése szükségessé teheti a csatlakozási teljesítmény bővítését, ennek azonban hálózati oldalról korlátai lehetnek. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az egyes fűtési megoldások jellemzően milyen külső hőmérséklet esetén lehetnek hatékonyak, illetve rendszerben gondolkodva a hőszigetelés is legalább ennyire fontos szerepet tölt be

- hívta fel a figyelmet. Majd pedig arra is kitért, hogy megnövekedhet-e háztartásunk energiafogyasztása, ha már régen építették ki az elektromos elektromos hálózatot. Mint kifejtette: az ingatlanok villamos hálózatánál legalább annyira fontos az állapot, mint a kor.

Ha a vezetékeken nincs sérülés, akkor érdemi fogyasztásnövekedést a felhasználó nem fog tapasztalni régen kiépített rendszer esetén sem. Az ingatlanok villamos hálózatának 6 évente történő felülvizsgálatára rendelet is kötelez minket, de általánosan is fontos szem előtt tartani a minőséger; ezt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület "Biztonságos villanyszerelés" programja is támogatja

- zárta Hartmann Bálint.

Sokként jött a bejelentés

Teljesen váratlanul érte a szakmát a kormányzat csütörtöki bejelentése a betáplálós napelemes rendszerek beszántásáról - mondta a Pénzcentrum megkeresésére Kaszás Anikó, a SolvElectric Technologies Kft. ügyvezetője.

Mindenki abba a hitbe ringatta magát, hogy 2023 december 31-ig megmarad a szaldós elszámolás, erre számítottunk, senki nem készült rá, hogy idő előtt vége lesz a szaldónak. Pláne, hogy egyébként nagyon el van maradva az MVM a már elkészült napelemes rendszerek átvételével: tudok olyanról, ami több hónapja készen áll, de nem történhet meg a végleges beüzemelés

- magyarázta a szakértő. Értelmezésük szerint viszont azok, akiknek az ügye már csak az MVM döntésére vár, még beleférnek a korábbi keretekbe, és beüzemelhetik a bteáplálós rendszert. A vállalat úgy számol, hogy akik csütörtök éjfélig még leadták igénylésüket, azok valószínűleg magkaphatják az engedélyt.

Kaszás Anikó is úgy látja, hogy abszolút valós probléma a kapacitáshiány: mint fogalmazott, azon is csodálkozott, hogy az utóbbi időben megnövekedett igényeket is ráengedték a hálózatra, amelyen nagyjából 30 éve nem történt érdemi fejlesztés.

A napelemrendszerek termelése időjárásfüggő, amikor süt a nap, akkor mindenki termel vissza a rendszerbe, amikor pedig nem optimálisak a körülmények, akkor a teljesítmény is csökken. Ez egy akkora tüskét idéz elő a hálózatban, amelyet nem is tud felvenni, ha az adott pillanatban nincsenek nagyobb fogyasztók bekapcsolva. Ez már a HMKE rendszereknél is problémát okozott

- magyarázta az ügyvezető, aki szerint nagyon sokan már nem is tudtak visszatáplálni a rendszerbe.

Visszatáplálni csak úgy tudunk, ha a feszültséget pár volttal megemeljük, viszont egyre többen szembesültek azzal, hogy egyszerűen lekapcsolt az inverterük. Ez azért történhetett meg, mert a környéken sok napelemes rendszer üzemelt: mindegyik emelt néhány voltot a feszültségen, viszont a rendszer 252 voltnál automatikusan lekapcsol

- mutatott rá Kaszás Anikó, aki szerint több panasz is érkezett már hasonló esetben. Ha pedig a rendszer lekapcsolja a napelemeket, akkor azok be sem tudnak termelni, így a háztartás nem "lőlegezi meg magának" a később elfogyasztott energiát.

Kérdésünkre a szakember azt is megerősítette, hogy a téli hónapokban a fűtés is gondot okozhat a magyar elektromos hálózaton.

Attól tartok, hogy idén télen lesznek áramkimaradások: ha a gázzal fűtőknek csak a töredéke áll át valamilyen elektromos fűtésre, akkor a téli fogyasztás nagymértékben megnő. Viszont ebben az időszakban a napelemes rendszerek nem tudnak olyan sokat termelni, mint nyáron, a visszatáplált energiamennyiség is kevesebb. Nyáron legalább a klímahasználattal párhuzamosan a betáplálás is erőteljesebb, így a két hatás viszonylag kompenzálódik, de a tél problémás lehet

- magyarázta a cégvezető.

Ennyivel drágább mostantól a napelem

Arra a kérdésünkre, hogy mennyivel kerül többe a szigetüzemű rendszer beüzemelése egy betáplálósnál Kaszás Anikó kifejtette, hogy minden egyes megrendelő más és más, így nehéz konkrét számokat mondani.

Összességében elmondható, hogy a növekvő energiaárakkal és az állami támogatásokkal elértük azt, hogy a valamikori 7-8 éves megtérülés sok esetben már akár 4-5 év is lehet a visszatápláló rendszereknél - sőt, időnként már beeshetünk 4 év alá is. A szigetüzemű rendszerek esetében fontos, hogy körültekintően válasszuk ki, hogy miben szeretnénk eltárolni a megtermelt energiát

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Ugyanis bár az ólom-savas akkumulátorok olcsók - és épp ezért elterjedtek -, de a ciklusidejük 500-800 között van, azaz legjobb esetben is 2 évet bírnak, utána ki kell őket cserélni. A lítium-ionos megoldások már drágábbak, viszont hosszabb távon megtérülhet a befektetés, hiszen ezek 10 évet is kibírnak.

Attól függően, hogy milyen rendszert választunk, az árkülönbség lehet 30-40 százalékos is lehet egy betáplálós rendszerhez képest, de akár duplaköltség is. Minél több energiát szeretnénk eltárolni, annál magasabb lesz a bekerülési ár is. A szigetüzemű rendszereknél mindig a háztartás fogyasztása fogja ezt meghatározni, hiszen azt érdemes teljes egészében lefedni - ebbe érdemes belevenni akár az elektroms autó töltését is

- sorolta a szakértő, aki szerint viszont azzal mindenképpen számolni kell, hogy mialatt a szaldós elszámolásnak az volt az előnye, hogy nyáron a rendszer többet termelt, mint amit a háztartás elfogyasztott. A visszatáplált többlettel pedig le lehetett fedni a téli energiafogyasztást is, így jött ki a végelszámolásnál a nullás, vagy közel nullás villanyszámla.

Szigetüzemnél ellenben a fogyasztást követjük a termeléssel, télen pedig messze nem lehet annyi energiát termelni és eltárolni, mint nyáron. Így pedig soha nem lesz olyan gazdaságos, mint egy visszatáplálós napelemrendszer, viszont az energiaárakat elnézve ma már a tárolás is jobban megéri, mintsem a hálózatrókl használni az energiát

- magyarázta Kaszás Anikó, aki szerint a megtérülési idők tekintetében nagyvonalakban azzal kell számolni, hogy olcsóbb megoldásokkal 1-2 évvel tolódik ki, a drágább akkumulátorokkal számolva pedig hozzávetőleg 3-4 évvel lesz hosszabb a megtérülés, mint egy visszatápláló rendszer esetében. Hozzátette azonban, hogy ez minden esetben nagyban függ az egyéni felhasználástól.

Így már nem biztos, hogy megéri

Noha Gulyás Gergely a kormányinfón úgy próbálta jó színben eladni a lépést, hogy így a napelemes rendszer telepítéséhez nem lesz szükség a szolgáltató engedélyére, kiesik a bürokrácia, a lépés gyakorlatilag kinyírta a napelemes fejlesztéseket. Ugyanis, ahogy a miniszter is fogalmazott, ezen túl is mindenki megtermelheti azt az energiát, amit a háztartása felhasznál.

Igen ám, de betáplálás híján ebben az esetben vagy akkorra kell időzíteni a fogyasztást, amikor a napelemek ténylegesen energiá termelnek, vagy akksikat kell vásárolni, és azokban eltárolni az energiát.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak szigetüzemű rendszereket lehet telepíteni Magyarországon az intézkedés visszavonásáig. Ennek a rendszernek az egyik legnagyobb hátránya, hogy ha megtelnek az akksik, akkor a termelés is leáll: hiába süt a nap, ha épp nem vagyunk otthon, így a háztartás minimális fogyasztással megy, akkor a rendszer sem termel energiát. A betáplálós rendszerrel ilyen probléma nem volt hiszen az "energiatároló" gyakorlatilag az elektromos hálózat volt, ami bevette a megtermelt, de fel nem használt energiát.

Ráadásul a szaldóelszámolás beszántásával az újonnan telepített rendszerek jóval később térülhetnek meg. Hiszen a betermelést kétirányú mérőórával követte a szolgáltató, és az éves elszámoláskor sok esetben akár az is előfordulhatott, hogy a háztartás napelemes rendszere több energiát termelt be, mint amennyit elhasznált - ez pedig lehetővé tette a gyakorlatilag nulla forintos villanyszámlát.

Nézzünk egy példát

Hogy megértsük, mennyivel is drágulnak meg a napelemes rendszerek, vegyünk egy egyszerű példát: a rezsiemelés végett egy család a kb. 30 ezer forintra ugró villanyszámláját (havi kb. 500 kWh fogyasztás, átalányfizetéssel) szeretné kiváltani napelemmel. Az intézkedés előtt villanyszámla nullázásához elegendő volt egy 5 kWp-s rendszer, amelyet hozzávetőleg 3 millió forintért szereltek volna fel a házra - ügyintézéssel, és a többivel együtt. A beruházás így 8,3 év alatt térült volna meg, hiszen évente hozzávetőleg 360 ezer forintnyi villanyszámlát spórolt meg a család.

Viszont, ha már a naponta kb. 16 kWh-s fogyasztásukat el szeretnék tárolni akkumulátorokban (mondjuk vesznek 3 darab, egyenként 5 kWh kapacitásút), akkor csak az akksik mintegy másfél-kétmillió forinttal dobhatják meg ennek az egésznek a költségeit - a legmodernebb, LiFePO4 lítium-ionos energiatárolókkal számoltunk. Azért kalkuláltunk egy teljes napra elég kapacitással, mert az esti órákban értelemszerűen akkuról menne a háztartás, és az akksikat egyébként nem tanácsos gyakran nullára meríteni. Emellett persze jól jön, ha adott esetben 24 órát is kihúz az ingatlan akkumulátorról.

Számoljunk azzal, hogy a rendszer így 5 millió forintba kerül, ami az éves szinten megtakarított 360 ezer forintnyi villanyszámlával számolva majdnem 14 évre növeli a megtérülési időt. És akkor még az alábbiakat is figyelembe kell venni:

• az akkuk nem működnek a végtelenségig, a szakérők szerint kb. 10 évig használhatóak, tehát a megtérülési idő előtt cserélni kellhet őket ami tovább nyújthatja azt,
• nem ideális körülmények között (például télen, borús időben) nem biztos, hogy a napelemek elegendő energiát termelnek majd a háztartásnak,
• így pedig az sem garantált, hogy egyáltalán nem kell a "rendes" villamoshálózatból energiát venni, magyarul: villanyszámlát fizetni.

Hogy a napelemes rendszerek teljesítménye mennyire függ az időjárástól, az a MAVIR adataiból is jól látszik: mialatt idén januárban összességében csak 118 GWh-nyi áramot termeltek meg itthon napenergiával, addig a nyári hónapokban majdnem négyszer ennyit. A görbén az is látszik, hogy ahogy ismét elkezdtek rövidülni a nappalok, úgy a naperőművek teljesítménye is csökkenésnek indult.

Mindezek ismeretében a Greenpeace a múlt héten joggal mondta azt, hogy az intézkedéssel a magyar állam gyakorlatilag kinyírta a napenergiás fejlesztéseket Magyarországon.

Számos szakmai szervezet - az elmúlt években számos alkalommal figyelmeztette a kormányt, hogy a hálózat fejlesztése nélkül a napenergia terjedése előbb-utóbb akadályokba fog ütközni

- írta a szervezet.

Hitelből még így is megérheti?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hitel bevonásával milyen feltételekkel lehet beüzemelni a példában említett napelemes rendszereket, és mennyivel jár rosszabbul, akinek a szigorítás miatt csak szigetüzemű rendszert lehet telepíteni. Bár sokan ódzkodhatnak tőle, de pont a napelem az egyik olyan beruházás (a többi energetikai fejlesztés mellett), amelyre még hitelt is megéri felvenni, hiszen hosszabb távon profitálunk belőle az energiamegtakarítás révén - és nem mellesleg az ingatlan értékét is növeli.

A Pénzcentrum kalkulátorában megnéztük milyen feltételekkel adnak ma a bankok 3 millió, illetve 5 millió forint személyi kölcsönt (5 éves futamidőre, 3 éves munkaviszonnyal, nettó 300 ezer forintos jövedelemmel).

3 millió forintnyi kölcsön esetében a Cetelemnél már havi 65 212 forintos törlesztővel kaphatunk hitelt (12,05% THM mellett), azaz a példában szereplő család kicsit több mint a villanyszámla dupláját kell fizesse 5 éven át, hogy kipörögjön a napelem-beruházás költsége - ez még akár bele is férhet nullás villanyszámla mellett a költségvetésbe. Egyébként ezt az összeget az UniCredit Bank 67 976 forintos havi részletre adná, 13,6 százalékos THM-el, és a CIB Bank ajánlata sem sokkal marad el ettől, ahol 14,45 százalék THM mellett 69 147 forint lenne a havi részlet.

5 milliós kölcsön esetén azonban már majdnem az addigi villanyszámla négyszerese volna a törlesztő: itt az UniCredité a legjobb ajánlat, 13,6 százalék THM mellett 113 294 forintos havi részlet mellett. A Raiffeisen Bank ajánlata 114 920 forintos törlesztő mellett 14,82 százalékos THM-re szól, a CIB Banknál pedig ugyanezt az összeget havi 115 245 forintért lehetne felvenni, 14,45 százalék THM mellett.

Összességében ha a példában szereplő háztartás személyi hitelből fedezné a költségeket, a betáplálós rendszer még nem jelentene akkora érvágást nekik, mert bár 5 évig dupla villanyszámlát fizetnek, de utána gyakorlatilag ingyen termelik az áramot maguknak - hiszen a napelem árát már visszafizették a banknak. Ellenben a szigetüzemű rendszer költségeit személyi hitelből fedezni már jóval nagyobb falat, és nem is feltétlenül éri meg, ha csak a fentebb említett hátrányok listáján végigmegyünk.