Pénzcentrum • 2022. október 16. 15:34
Az anyag nem vész el, csak átalakul – ez a fizikai törvény sajnos tökéletesen igaz a műanyag hulladékra is, ami azután, hogy az asztalunkról elvitte a pincér, simán felbukkanhatott a maláj tengerben, egy szerencsétlenül járó teknős útját keresztezve. Legalábbis a közelmúltban még így volt. Egy évvel ezelőtt ugyanis végleg búcsút mondtunk az eldobható műanyag szívószálaknak, evőeszközöknek, fültisztító és lufitartó pálcikáknak, a polisztirol kávés poharaknak és ételes dobozoknak. De mi történt az egyszer használatos műanyagok betiltása óta, hogyan élünk zörgős bevásárlózacskók nélkül, és okos döntés volt-e kivágni az ablakon a műanyag csomagolást, ha a papírhoz meg fákat kell kivágni?
„Míg az ókori Róma mindennapjaira a fennmaradt cserepekből és agyagedényekből következtethetünk, a mi korunkat vizsgáló régészek jó eséllyel a műanyag kiskanalat találják majd meg, amivel a fagylaltodat etted – abból viszont legalább jó sokat!” – kezdte gondolatait Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.
Mint felidézte, egy 2021-es becslés szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi a világ óceánjait, melynek 70 százalékát az eldobható műanyag termékek teszik ki. Van köztük, aminek 200, és van olyan, aminek 450 év kell a lebomlásához, addig ott lebegnek a halak között.
Józan ésszel könnyen belátható, hogy elképesztő pazarlás csaknem fél évszázadig terhelni a környezetet valamivel, amit néhány percig használtál, vagyis a szabályozásra nagyon is szükség volt: ennek köszönhetően Magyarországon évente 15 ezer tonnányi egyszer használatos műanyagot kell kiváltani más, környezetbarátabb termékkel
- mondta a szakértő, majd feltette a kérdést, hogy de hogyan segít egy maláj teknősön, ha te papír szívószállal iszod a limonádédat, és mitől jobb a – köztudottan fából készülő – papír, mint a műanyag?
Amikor kiderül, hogy a csomagolóiparban dolgozom, elég gyakran szokták nekem szegezni ezeket a kérdéseket, és a válaszomat mindig azzal kezdem: a nagy zöldülési hajrában teljesen rendben van, ha felmerülnek benned ezek a kétségek, hiszen a téma elég összetett
– mondta. A hulladékkezelési válság 150 millió tonnás problémáját sokan azért nem látják, mert amikor a hulladék a konyhai szemetesből a kinti kukákba kerül, a probléma maga is eltűnik a szemünk elől, ráadásul jó messzire: a hulladékimport jelentős üzletág, és a gyakorlatban sajnos a legutóbbi időkig azt jelentette, hogy a fejlett országok tulajdonképpen hulladéklerakónak használtak szegényebb országokat – magyarázza. Ez nem olyan régen komoly válsághoz vezetett, amikor Kína 2018-ban betiltotta a hulladékimportot a legnagyobb tisztaságú hulladékok kivételével.
Példaként, csak az EU 2019-ben 1,5 millió tonna műanyaghulladékot exportált, és akkorra már a célországok Kína helyett Törökország, Malajzia és Indonézia is ott voltak. „Ezek az országok pedig túl sok és/vagy rossz minőségű anyagot fogadtak be, így infrastruktúrájuk, piacaik túlterheltté váltak, a beérkező hulladékot nem tudták megfelelően feldolgozni. A hulladék végül szemétként a környezetbe, többek között az óceánba került – igen, akár a te fagylaltoskanalad is – emlékeztetett Miklós Zsolt.
A szakember szerint a tavalyi év másik jelentős intézkedése ezért az volt, hogy Ausztrália és az Európai Unió is fontos lépést tett a hulladékválság hatásainak kezelésére: megtiltották a válogatás nélküli, ömlesztett műanyag szemét exportját az OECD-n kívüli országokba. Azóta az ilyen típusú export csak külön engedélyek birtokában lehetséges.
A szabályozás fontos mérföldkő a műanyagszennyezés elleni harcban és a körkörös gazdaságra való áttérésben, de persze maga a szabály nem oldotta meg varázsütésre a hulladékgazdálkodás problémáját, sőt annak betartása új kihívások elé állította az érintett országokat. A hulladék csökkentése, újrahasznosítása, nyersanyaggá alakítása így fontosabb lett, mint korábban bármikor. Ezt ösztönzi az Európai Unió is, ami 2035-ig a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítását írja elő, a lerakókba pedig csupán a hulladék 10 százaléka kerülhet.
Noha az intézkedéseket általánosságban elégedettség fogadta, az egyszeri felhasználót persze mégis leginkább az érdekelte, miként érinti majd ez a mindennapjainkat. Bármilyen furcsa ugyanis, de a 2000-es évekre elég nehéz volt elképzelni az életünket az apró műanyag tárgyak nélkül. Én mégis úgy látom, hogy egészen jól és gyorsan alkalmazkodtunk: rájöttünk, hogy koktélt papír vagy fém szívószálon keresztül is remekül lehet szürcsölni, és míg néhány éve sokan tapasztalhatták, hogy furán néznek rájuk, ha a boltban vászonzsákba pakolják a zsömlét, mostanra már az lett a ciki, ha reklámszatyrot kérünk a kasszánál
– mondta az ügyvezető. Tapasztalata szerint nemcsak a magánéletünkben lettünk tudatosabbak ezen a téren, újabb és újabb cégek is felismerik, hogy változtatniuk kell a csomagolási szokásaikon. Ez már csak marketing szempontból sem mellékes: senkinek nem hiányzik egy közösségi oldalakra feltöltött videó, amiben az egyre tudatosabb vásárlók arról panaszkodnak, hogy a neten rendelt vagy boltban vett termék csomagolóanyaga több helyet foglalt el a szemetesben, mint maga a termék a konyhában vagy a fürdőszoba polcán.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egyre többször nyugtázhatjuk örömmel azt is, hogy a webáruházakból rendelt termékeket nem nejlonba, folpackba, vagy légpárnás fóliába, hanem papírba tekerik. A törékeny tárgyak köré már gyakran kerül biológiailag lebomló térkitöltő hab műanyag granulátum helyett. A terméket magát pedig nem polisztirol védi a dobozában, hanem újrahasznosított nyersanyagból készült hullámlemez
– sorolta Miklós Zsolt. „Ez különösen jó tendencia, mert a polisztirol maga a totálisan antizöld hulladék, ami sem kommunális szemétgyűjtőbe, sem szelektív hulladékgyűjtőbe nem helyezhető el. Amennyiben környezettudatosan – és nem mellesleg legálisan – akarunk eljárni, keresnünk kell egy hulladékudvart, ahol leadhatjuk ezt a fajta csomagolóanyagot.”
Ez persze fontos szabály, de megint csak az az eset áll fenn, amikor a törvény megalkotása nem oldja meg a problémát, és elég nehéz elképzelni, hogy majd a gyakorlatban is mindenki hulladékudvarokba zarándokol, valahányszor egy kisebb műszaki cikket vesz – a megoldás itt tehát magának a problémának, a polisztirolnak a kiiktatása lehet – figyelmeztetett rá a szakember.
A fából és papírból készült helyettesítő eszközök és a papírcsomagolás kézenfekvő megoldást jelentenek a körkörös gazdaságra való áttérés során. Itt sem olyan egyszerű azonban a csomagolástechnikával foglalkozó szakember dolga: a hirtelen megnövekedett kereslet, valamint a Covid-járvány óta akadozó termelési láncok alapanyaghiányt és brutális áremelkedést eredményeztek, és akkor még nem is beszéltünk a laikusokban is felmerülő kérdésekről. Elvégre a papír fából van, nem kell majd túl sok fát kivágni, ha ezentúl mindent papírba akarunk csomagolni? Nem ártunk ezzel a környezetnek?
- tette fel a kérdést.
Sok, a csomagolóiparban töltött évvel a hátam mögött, azt tudom mondani: szerencsére nem! A papír minden szempontból sokkal szerencsésebb választás, mint a műanyag. A hullámkartont már hosszú-hosszú évek óta használjuk csomagolásra, és ez idő alatt teljesen bizonyossá vált, hogy nemcsak minden tekintetben tökéletesen megfelel ennek a szerepnek – könnyű, sokoldalú és olyan biztonságos, hogy még üvegezett ablakokat is szállítanak benne országokon keresztül! – de a fenntartható gazdaságoknak köszönhetően az előállítása is lehet teljesen környezetbarát
- magyarázta a szakértő, aki emlékeztetett: a hullámkartonnak megvan az a behozhatatlan előnye a műanyaggal szemben, hogy nem több száz, de még csak nem is több éven keresztül szennyezi a talajt vagy az óceánt. Mivel 100%-ban bio termékről van szó, hiszen maga a papír cellulóz, azaz fa, a papír rétegek közötti hullám ragasztója pedig búza- vagy kukoricakeményítő, ezért a hullámkarton a talajba kerülve mindössze 60 nap alatt maradéktalanul lebomlik. Tehát a kérdés nem az, hogy megfelel-e a hullámkarton a csomagoláshoz, hogy bizonyított-e már a múltban, hogy elég sokoldalúan használható-e vagy hogy tényleg jobbat teszünk-e a használatával a környezetnek, inkább csak az: miért nem tértünk át már korábban nagyobb mértékben a használatára.
Bizonyos, hogy rengeteg hulladék keletkezését megelőzhettük volna, ha 10, 20, 30 évvel korábban lép életbe az EU szabályozása, vagy ha száműzzük a műanyagot és a polisztirolt a csomagolásból. Egy évvel ezelőtt azonban végre tényleg cselekedett a világ, és én bízom benne, hogy nem volt még késő
– összegezte tapasztalatait az ügyvezető.