Pénzcentrum • 2022. október 6. 17:30
Tavaly folytatódott a főváros körzetének „fánkosodása”: míg középen egyre apad Budapest lakossága, a környező települések lélekszáma tovább duzzad az újonnan betelepülőktől. E nyereségen azonban korántsem egyenletesen osztozik a Budapest agglomerációját alkotó 80 település. A legfrissebb statisztikai adatok alapján új költözési irányok látszanak kibontakozni és korábban igen vonzónak tartott települések is csúsznak hátrébb a Budapestről kiköltözők célpontjainak listáján - írja friss ingatlanpiaci körképében az OTP.
Noha a főváros körüli ingatlanok drágulása és a fenntartási-bejárási költségek növekedése feltételezhetően fékezik a koronavírus járvány következtében felerősödött kiköltözési hullámot, ez még nem látszik a statisztikákban. A legfrissebb, 2021-re vonatkozó KSH-adatok szerint a Budapest agglomerációjához tartozó 80 település összességében egy kisvárosnyi, közel 12,5 ezer állandó lakossal gyarapodott a tavalyi belföldi oda- és elköltözések következtében.
Ám ha egyenként megnézzük a települések lakosságvonzó, illetve -megtartó képességét, akkor nagyon heterogén mezőnyt látunk. Igaz, hogy a belföldi vándorlás következtében tavaly Érd lakossága közel 1500 fővel bővült, azonban lakosságarányosan Délegyháza gyarapodott legjobban a költözésekkel, ahol az érkezők és a távozók különbsége elérte a település 2021-es lélekszámának 5,6 százalékát. Csak kevéssel maradt le mögötte a két másik dobogós, az egyaránt 5,3 százaléknyi nyereséget elérő Nagytarcsa és Pilisjászfalu. A skála másik végén öt olyan település is van, ahol negatív volt a mérleg, azaz tavaly többen költöztek el, mint ahányan érkeztek. Budaörs, Dunakeszi, Maglód, Pilisszentkereszt és Százhalombatta emiatt vesztett 0,1-0,9 százaléknyit az állandó lakosai közül.
A tartósabb tendenciákat jobban jelzi, ha a 2019-2021-es periódus összteljesítményét tekintjük, azaz megvizsgáljuk, hogy a 2019-es lélekszámhoz képest három év alatt hogyan változott egy-egy település lakosságszáma. Ez is tartalmaz hasonló újdonságokat, mint a legfrissebb adatok. E szerint 10 olyan település van az agglomerációban, mely e három év alatt a lakossága ötödénél is több új beköltözőt csábított. Közülük is kiemelkedik Nagytarcsa, ahova gyakorlatilag minden harmadik polgár a közelmúltban költözött. E község tágabb környékéről – az élbolyban végzett Szada és Erdőkertes mellett – Mogyoród és Veresegyház is jól szerepelt. Ennek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy kibontakozni látszik egy új, északkeleti kiköltözési irány. Ezzel szemben a déli – olcsóbbnak tartott – agglomerációs terület most kevésbé tűnik vonzónak. A legkevésbé csábító településeken a beköltözők aránya nem érte el a 10 százalékot.
A mélyebb folyamatokat pontosabban mutatja, ha mérleget vonunk, s a beköltözők számát összevetve az adott időszak alatt távozókéval a vándorlási különbözetet vizsgáljuk. Nagytarcsa, Délegyháza és Szada így is nagyon jól szerepel. Ezen a toplistán már vannak negatív eredményű települések is: Százhalombatta és Dunakeszi kifejezetten rosszul jött ki az elmúlt három év költözködéseiből. Különösen a sokáig slágercélpontnak számító Dunakeszi eredménye lehet meglepő, ám hogy ez nem példátlan, jelzi az is, hogy Budaörs is csak alig szerepelt jobban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy-egy település 2019-2021-es népességmegtartási indexét úgy számolták ki, hogy összeadták, mennyien költöztek oda e három évben, majd abból levonták az onnan elköltözők számát, s ezt a különbséget elosztották a település 2019-es lélekszámával. Az így kapott százalékos érték mérettől függetlenül jellemzi, hogy egy település az adott időszakban mennyire tudott profitálni a költözésekből.
Ezek kapcsán Valkó Dávid arra emlékeztet, hogy a nagyon keresett települések ingatlanjai előbb-utóbb megdrágulnak annyira, hogy az már gátja a növekedésnek. Ám ez nem azt jelenti, hogy például Budaörs ne lenne továbbra is vonzó, s ne akarnának sokan odaköltözni. De a felértékelődés elindíthat ezzel párhuzamosan egy távozási hullámot is. A korábban érkezők, érzékelve, hogy időközben felment a házuk, lakásuk ára, igyekezhetnek ezt nyereségre váltani. Így eladják azt, míg maguk olcsóbb helyre költöznek.