Biró Attila • 2022. szeptember 27. 16:05
Az Európai Unióban meglehetősen kevés ország volt, ahol arányaiban többen lettek volna azok, akik nem tudják megfelelő hőmérsékletűre felfűteni otthonaikat. Magyarország azonban pont ezek közé a tagállamok közé tartozik, hazánkban ugyanis 400 ezer főről 500 ezerre nőtt ezeknek az embereknek az aránya. Ez a növekedés ráadás 2020 és 2021 között ment végbe, amikor még szó sem volt rezsiemelésről. Idén télen viszont a korábbiaknál még kegyetlenebb lehet a helyzet.
Az Európai Unióban 2021-re átlagosan 6,9 százalékra csökkent a lakosság azon aránya, akik nem képesek megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonukat. A legfrissebb arányszám 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint amit 2020-ban mértek - derült ki az Eurostat friss adatsorából. Az EU-ban tehát általánosságban kevesebben lettek azok, akik nem képesek megfelelő hőmérsékletre befűteni odahaza, ám nem minden egyes tagállam mondhatja magát ilyen szerencsésnek.
A 27 tagállamból ugyanis találni 6 olyat is, ahol a trend éppen az ellenkező volt. Nevezetesen, hogy egy évre leforgása alatt magasabb lett a lakosságnak az az aránya, amelyik nem képes megfelelő hőt csiholni otthonába. A hat ország között pedig ott van Magyarország is. Hazánkban ugyanis 4,2 százalékról 5,4 százalékra nőtt a lakosság azon aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak kellemes hőmérsékletet a fűtési szezonban.
Ha megnézzük az adatokat, a magyarországi 5,4 százalék még mindig elmarad az EU-s átlagtól, az viszont sokatmondó, hogy míg 21 országban csökkent az otthonában hidegnek kitett lakosság aránya, nálunk éppen nőtt. Ráadásul arányait nézve Spanyolország után éppen Magyarországon volt a 2. legmagasabb a hidegnek kitettek arányának az emelkedése.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy lehet, hogy a lista elején csupa, az emberek fejében „meleg országként” élő államok vannak. Pont ez egyben a magyarázat is, az olyan országokban, mint például Görögország, Ciprus vagy Portugália nem nagyon építenek az otthonokba fűtő berendezéseket. Az őszök, telek viszont egyre hidegebbek, ezért a lakosság egy tetemes része fázik odahaza, ha hidegebbre fordul az időjárás.
Mennyi embert érint mindez Magyarországon?
Ha a lakosság 5,4 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kellemes melegre fűtse otthonát, az azt jelenti, hogy Magyarországon 2021-ben
valamivel több mint 500 ezer ember szenvedett a hidegtől otthonában.
Ez a szám 2020-ban még alig volt több mint 400 ezer ember. Látható tehát, hogy míg a százalékpontos változás első látásra nem tűnik nagynak, mégis 100 ezer magyar mindennapi életét befolyásolja húsbavágóan. Ez azonban még mindig csak az átlag, vizsgáljuk meg, hogy az egyes társadalmi csoportoknál hogyan alakulnak ezek a számok.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lesz a nyugdíjasokkal?
Ha kifejezetten csak az egyedül élő, 65 éves vagy annál idősebb magyarokat nézzük. Akkor az adatokból az derül ki, hogy míg 2020-ban ennek a korcsoportnak az 5 százaléka volt veszélyeztett az otthoni hidegtől, addig 2021-ben már a 9,1 százaléka. És bár ez még 0,3 százalékponttal elmarad az EU átlagától, arányait nézve, ennél nagyobb növekedést csak Spanyolország tudott bemutatni.
Mi lesz az egyszülős családokkal?
A gyermeküket egyedül nevelők szülőknél valamelyest jobb a helyzet. Az ilyen háztartások 6,9 százaléka volt olyan 2021-ben, ahol nem tudták megfelelő hőmérsékletűre fűteni a lakásukat. Nekik az arányuk egyébként 1 éves távlatban csökkent, 2020-ban még 9,7 százalék volt.
Mi lesz az egyedülálló felnőttekkel?
A nyugdíjasokon kívül a másik nagy csapást az egyedülálló felnőtt lakosság szenvedte el 2020-2021 között, hiszen míg ennek a csoportnak az 5,5 százalékát érintette az otthoni hideg 2020-ban, addig 2021-re már az egyedülálló lakosság 8,3 százaléka vallotta azt, hogy nem engedheti meg magának a kellemes meleget odahaza. Arányait tekintve a növekmény ebben az esetben is Spanyolország mögött a második legnagyobb volt.
Az igazi feketelevés még csak most jön
Látva az adatokat, mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy már 2020-2021 között is több mint 100 ezerrel nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik nem tudták megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonaikat. Az idén bevezetett rezsiemelés okán jövőre még pusztítóbb adatokra lehet számítani. Hiszen, ha azt nézzük, hogy békeidőben mennyit romlott a magyar lakosság helyzete ezen a téren, akkor nem nehéz belátni, hogy az átlagfogyasztáson felüli, csillagászati árak potenciálisan még több háztartás számára hozzák el az otthoni hideget.
(Címlapkép -Jászai Csaba, MTI/MTVA)