Pénzcentrum • 2022. szeptember 15. 17:02
Egyre kisebbet kapunk egyre többért – ezt a kínálati képet mutatják a legfrissebb ingatlanstatisztikák. Az újépítésű lakóingatlanok alapterülete országos átlagban 2018 és 2022 között 11 négyzetméterrel csökkent és hasonló jelenség figyelhető meg a kiadásra kínált lakások esetében is. Az otthonok zsugorodásának jelenségét számos tényező befolyásolja, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a trend még folytatódhat, de akár meg is törhet.
Míg a Covid-járvány okozta megtorpanás után, 2022 első felében dinamikusan nőttek a lakbérek, a felkínált ingatlanok zsugorodása tartós trendnek bizonyul – mutatja a KSH–ingatlan.com-lakbérindexe1. A 2015-ös bázisévhez képest mostanra mintegy ötödével csökkent az átlagos bérlakások mérete, miközben az ahhoz tartozó lakbér eléri a korábbi 170 százalékát. Budapesten kicsit enyhébb volt a drágulás: egy lakásnégyzetméter bérleti díja hét év alatt „csupán” az 1,6-szorosára nőtt.
A statisztikák szerint a lakások és házak csökkenő alapterülete azonban nem csak a kiadásra kínált ingatlanokra, hanem az újonnan épült otthonokra is jellemző sajátosság. Egy idén átadott lakás átlagosan körülbelül egy hálószobányival kisebb, mint egy három-négy éve épült hasonló. Ugyanakkor vannak területek, ahol továbbra is nagy – illetve a korábbiaknál még nagyobb – ingatlanokat építenek, ilyen például a fővárosi agglomeráció. Ahonnan pedig az ide kiköltözők érkeznek, ott érezhető legjobban a lakóterek szűkülése. Az eleve jellemzően kisebb budapesti új lakások átlagterülete közel húsz százalékkal csökkent szűk négy év alatt.
Ha az átlagok mögé is vetünk egy pillantást, akkor azt látjuk, hogy az új építések között szinte változatlan (35-37%) a közepes, azaz a 60-100 négyzetméteres otthonok részaránya. Viszont a 100 m2 felettieké 40 százalékról 32 százalékra esett, míg a 60 m2 alattiaké 22-ről 33 százalékra nőtt 2018 és 2022 között.
E folyamat több tényező együtthatásaként alakult így. Ezek egyike lehetett, hogy a növekvő kivitelezési költségek ösztönözték a takarékosabb, az alapterületet jobban kihasználó építést. Ám Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennél jelentősebb ok volt, hogy ezekben az években az újlakás-állomány típusszerkezete is jelentősen megváltozott. Erre utalnak az építés célját is rögzítő statisztikai adatok: ahogyan nőtt az évek során az új lakások között azok aránya, amelyeket nem saját használatra szántak, úgy lettek azok egyre kisebbek.
Több éves pangás után 2014 környékén indultak újra a nagyobb városi társasházépítési projektek, s ahogy ezek beértek, úgy nőtt helyben az új lakások között a kisebbek aránya. Ez magyarázza a folyamat területi és időbeli egyenetlenségeit is: ahol nem indultak ilyen építkezések, ott az átlagos újlakás-terület is nagyobb maradt.
Az elemző azt is felidézi, hogy a bérleti piacon ez a folyamat a keresletre is visszahatott. Amint megjelentek a kínálatban a nagy és drága családi házak mellett a megfizethetőbb, de ugyancsak önállóságot kínáló kisebb lakások, többen és könnyebben dönthettek a szétköltözés mellett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Legújabban a rezsiköltségek növekedése lehet az ösztönzője annak, hogy a lakófunkciókat még hatékonyabban kihasználó, olcsóbb üzemeltetésű lakások szülessenek. S ez a motiváció már az önmaguknak építők otthonait is szűkítheti.
Az, hogy hol lehet az alapterület-kurtítás vége, megjósolhatatlan, de az aligha fenyeget, hogy gyorsan elérnénk az egyes lakáselemek jogszabályban (53/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) rögzített minimális méretét. Sőt, egy ilyen folyamat nem is feltétlenül töretlen. Valkó Dávid ugyanis emlékeztet, hogy nem csak az építtető vagy a majdani beköltöző szándékától, igényétől függ a megszülető ingatlanok átlagos alapterülete, hanem - az elmúlt évek tapasztalatai szerint - igen érzékeny az éppen támogató vagy gátló szabályozási környezetreis.
Például a lakásáfa 5-27 százalékos mértékének változása szinte rögtön meglátszott az épülő társas-, illetve családi házi lakások arányában. Ahogy az is befolyásolja az aktuális beruházásokat, hogy éppen milyen ingatlanra lehet állami támogatást, CSOK-ot, vagy zöldhitelt igénybe venni. De még fontosabb tényező a gazdaság állapota, ahogyan azt a 2008-2009-es gazdasági válság is megmutatta. Akkor az értékesítési céllal épített ingatlanok aránya az évezred eleji 20-30 százalékról 50 százalék környékére futott fel, majd három év alatt ismét visszaesett 33 százalékra, hogy 2021-re elérje a 64 százalékos szintet, ami több évtizedes csúcs.