Az érzelmi zsarolásról szakmai szemmel: párkapcsolati és szülői érzelmi zsarolás, lelki terror

Cikkünkben eláruljuk, mi az érzelmi zsarolás, milyen alapokon nyugszik az érzelmi feszültségkeltés. Mi az érzelmi zsarolás célja, milyen eszközökhöz folyamodhat az érzelmi zsaroló – pl. szakítás érzelmi zsarolás párkapcsolatban, szülői érzelmi zsarolás és lelki terror. Milyen az érzelmi zsaroló személyiség, milyen tulajdonságok jellemzik az áldozatokat – tényleg két emberen múlik a játszma? Járjunk utána, mit tehetnek az érzelmi zsarolás áldozatai, hogy kiszakadjanak az elnyomó légkörből, milyen jelekre figyeljünk!

Mi az érzelmi zsarolás lényege?

Mindenekelőtt járjunk utána, pontosan mi az érzelmi zsarolás, milyen pszichológiai kényszerítőeszközről van szó. Kezdjük az érzelmi manipuláció fogalmával: amikor valaki „manipulál” valakit, akkor úgy próbálja befolyásolni annak értékrendszerét, szándékait, döntéseit, hogy az számára kedvező irányt vegyen; az érzelmi manipuláció során kifejezetten a másik fél érzelmeire próbálunk hatni, néha rejtett, néha nyílt „merényletekkel”.

A zsarolás a manipuláció egy nyíltabb, kényszerítő formája, ami gyakran erőszakkal, fenyegetőzéssel párosul, a célja, hogy a megzsarolt fél akarata ellenére kicsikarjon belőle egy választ, cselekedetet, döntést. A zsaroló fél az esetek többségében önző cselekvő, visszaél a megzsarolt bizalmával, kihasználja kiszolgáltatottságát, hogy saját érdekeit érvényesítse.

A zsarolás nem csak abban a bűnözői formában valósul meg, mint amit a krimikben láthatunk a tévé képernyőjén – jóval gyakoribb, hétköznapibb tevékenység, számos szerelmi és családi kapcsolat hátterében megbújik. Amikor egy kapcsolatban érzelmi zsarolás megy végbe, jellemzően a domináns fél (szülő, kenyérkereső pár, agresszív partner) kényszeríti az alárendelt felet (gyerek, engedékeny partner, anyagilag vagy érzelmileg „kisebb súlycsoportú” személy), hogy azt tegye, ami az ő érdekéhez fűződik, a vita az ő javára dőljön el, a cselekményszál folytatása az ő elvárásainak megfelelően alakuljon.

Hogy működik az érzelmi zsarolás?

Az érzelmi zsarolás egy feszültséggel teli folyamat, az estek többségére ráhúzhatunk egy általános sablont, mivel egy klasszikus érzelmi játszmáról beszélünk, amit a visszautasítástól való félelem táplál. A zsaroló nem tud nemleges választ elfogadni, ezért a biztos eredmény érdekében kíméletlenebb eszközökhöz folyamodik; a zsarolás másik esete az, ha a zsaroló mindenáron meg akar kapni valamit, aminek nem tudja elfogadni a hiányát, mindez összefügg a tiltással is.

A zsarolás folyamatát a pszichológiában klasszikusan 6 fázisra bontják, amelyek a következők:

1. A zsaroló követel: a zsaroló nem kér, hanem követel, ezt teheti rejtett vagy nyílt formában is, a cél, hogy éreztesse a másik féllel, ha nem tesz eleget a követelésnek, negatív következményre számíthat.
2. A megzsarolt ellenáll: A megzsarolt fél részéről természetes reakció az ellenállás, hiszen tipikusan olyan dologról van szó, amit nem szeretne megtenni (már csak a követelés természetéből kiindulva is).
3. A zsaroló érzelmi nyomás alá helyezi a megzsaroltat: a követelés teljesítését feszültség kíséri, a megzsarolt fél hiába ellenkezik, érzi, hogy muszáj teljesítenie, amit a másik fél kér. Természetes érzés az áldozat részéről a szorongás, a depresszió és az önmarcangolás, hiszen olyan helyzetbe került, ahol nem ő fogja a gyeplőt.
4. A zsaroló fenyeget: ha az érzelmi nyomás nem elég hatékony, a zsaroló burkolt vagy nyílt fenyegetéssel kényszeríti rá a másik felet arra, hogy beadja a derekát.
5. A zsarolás megismétlése: a zsarolás egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy a zsaroló fél számára céljai elérése pozitív megerősítést eredményez. Ha a zsaroló azt látja, hogy ez a rendszer működik – és általában működik -, máskor is ehhez az eszközhöz folyamodik, ha akar valamit.

Milyen a zsaroló személyiség?

A zsaroló személyiségtípus legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nem hajlandó tudomást venni arról, hogy vele van baj, tipikus vonás az áldozathibáztatás. A zsaroló úgy érzi, ő a „normális” fél, meggyőzhetetlen a vélt igazságaival kapcsolatban és jogos kérésnek érzi a fenyegetőzéssel kicsikart tetteket, még segítséget is bevonhat a kényszerítéshez, akit meggyőz az álláspontjának validitásáról. A tipikus zsaroló képtelen veszíteni, nem bírja elviselni a csalódást, felnagyítja az előtte álló akadályokat.

A zsaroló személyiségeket négy fő típusba soroljuk, ők:

• a büntetők („ha nem teszed meg…, akkor …”),
• az önbüntetők („ha nem teszed meg, kárt teszek magamban”),
• a szenvedők („én vagyok az áldozat”),
• és a mézesmadzag-húzogatók („bármit megígérek, ha te…”).

A zsaroló személyiség mindig a másik fél gyenge pontjaira utazik: minél jobban ismerik egymást, annál könnyebben talál a másikon fogást. A következő gyenge pontokra képes hatni a zsaroló:

• a megzsarolt félelmei: ha nem teljesíti a követelést, olyan dolog fog bekövetkezni, amitől fél, retteg – például kiderül egy titka, magára vonja szerettei, barátai haragját, elhagyják, megvetés tárgyává válik;
• a megzsarolt bűntudata: a zsaroló minden vele történt rosszért a másik felet okolja, bűntudatot, lelkiismeret-furdalást kelt benne, ezzel láncolja magához a másik felet;
• a megzsarolt kötelességérzete: tipikus példája a szülői érzelmi zsarolás vagy a szívességek viszonzásának kikényszerítése („tartozol ennyivel”).

Az érzelmi zsarolás gyakori esetei

Amikor manipulációval, érzelmi zsarolással van dolgunk, tudnunk kell, hogy a zsaroló fél célja a kényszerítés. A zsaroló a cél érdekében „szentesíti az eszközt”: nem tartja tisztában a másik fél személyes terét, titkait, a kapcsolatban egyértelműen kinyilvánítja a hatalmi helyzetét a másikkal szemben. Zsarolással sajnos a zsaroló fél képes lehet a másikat megbüntetni, bizonyos esetekben kínozni, sőt, lelki terrorban is tartani – azonban mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy egészséges személyiségek nem tesznek ilyet embertársaikkal!

Tehát: az érzelmi zsarolás célja a másik fél akaratának a megtörése, elbizonytalanítása, olykor a kihasználása, önbizalmának lerombolása – azonban az érzelmi zsarolás kategóriáján belül is számtalan különböző, egyedi esetet, indítékot különböztetünk meg. Az érzelmi zsarolás az estek többségében közeli, egymást jól ismerő hozzátartozók között jön létre, főleg, ha a zsarolásra hajlamos fél jól ismeri áldozatának félelmeit és más gyenge pontjait.

Szülői érzelmi zsarolás

A zsaroló érzelmi kommunikáció generációról generációra öröklődik: azok a gyerekek, akiket a szüleik érzelmi zsarolás útján irányítottak, nem tanulnak meg nyíltan és őszintén kérni, azonnal manipulatív eszközökhöz fordulnak, például berekesztik a kommunikációt, megvonják szeretetüket a másiktól, nyíltan ignorálja őt. Habár a felnőtté érés során kialakuló személyiségvonásoknak is nagy jelentősége van, a zsaroló személyiségjegyek tipikusan visszavezethetők a szülői félrenevelésre: vagy maga is zsaroló körülmények között nőtt fel, amitől sérült a benne élő gyermek, vagy túlzottan engedékenyek voltak vele a szülei és belé nevelték, hogy a környezetében mindenkinek ki kell szolgálnia őt (a két tipikus végletről beszélünk) – ez a hozzáállás jellegzetes vonása a pszichopatáknak, szociopatáknak, illetve a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőknek is.

A szülői érzelmi zsarolás tipikus példája a „mártír szülő”, aki a gyermek megfelelési kényszerére, kötelességtudatára próbál hatni. Ez a szülőtípus elvárja a gyerekeitől, hogy azok mindig rendelkezésére álljanak, ha nem kap elég figyelmet, az érzelmi zsarolás alapja a bűntudatkeltés, mert meggyőződése, hogy gyermeke örökké hálával kell, hogy tartozzon neki az érte meghozott áldozatokért, melyeket szintén felnagyít a konfliktusok alkalmával.

Minél erőteljesebb eszközökkel próbál meg hatni a mártír szülő a gyermekére – akár felnőtt gyermekére -, minél intenzívebb a szülői érzelmi zsarolás, annál rombolóbb a hatása a kapcsolatra. A szülői érzelmi zsarolás és a gyermekre való „rátelepedés” odáig is elmehet, hogy teljesen tönkremegy a kapcsolat, ráadásul a gyermek maradandó lelki sérüléseket érez károsodott önbecsülése, állandó lelkiismeret-furdalása, kudarcba fulladt megfelelési kísérletei miatt.

Érzelmi zsarolás párkapcsolatban

Az érzelmi zsarolás párkapcsolatban szintén gyakran előforduló játszmatípus, azonban mint a gyermek-szülő érzelmi zsarolás esetében, itt is eláruljuk, hogy nem normális élethelyzetről van szó. Az érzelmi zsarolás a lelki bántalmazás egyik formája, egy olyan kórosnak mondható állapot, amikor a kapcsolatban az egyik fél a másik érzelmeire hatva, kényszerítő eszközzel próbálja kicsikarni a másik félből azokat a szavakat, döntéseket, cselekedeteket, amelyeket a zsaroló jónak hisz, ám a másik önszántából nem tenné meg.

Tipikus példa a szakítás érzelmi zsarolás, mikor a zsaroló fél kényszerítő eszköze, hogy párja elhagyástól való félelmére épít, ezt az opciót lebegteti előtte büntetés gyanánt. Az érzelmi zsarolás párkapcsolatban gyakran a mézesmadzag-típus formájában jelenik meg: a zsaroló a csillagokat is leígéri párjának az égről, ha teljesíti a kéréseit, emellett tipikus példa még az önbüntető és a szenvedő (örök áldozat) magatartás is. Az érzelmi zsarolás párkapcsolatban is kezelhető, ám minden a határok meghúzásán múlik: ha hagyjuk az érzelmi zsarolásra hajlamos felet már a kapcsolat korai fázisában elhatalmasodni, sajnos nem jó kilátásokkal indulunk neki a közös életnek.

Érzelmi zsarolás vagy lelki terror?

Az érzelmi zsarolás lelki terror közötti határvonal igen képlékeny, mindez attól függ, hogy a zsaroló milyen gyakran él tisztességtelen eszközeivel, mennyire hajlamos a másik félre való rátelepedésre, mennyire torzult a személyisége. A lelki terror, azaz a másik személy szándékos és alattomos okból kifolyólag történő, állandó jellegű elnyomása, kínzása, érzelmi kényszerítése már egyértelműen a súlyos párkapcsolati érzelmi erőszak kategóriájába tartozik.

A sanyargató, zsaroló fél rendszerint komoly személyiségtorzulásban szenved, súlyos önértékelési problémáit párjára, gyermekeire vetíti ki, frusztrációját, önmagával szembeni elégedetlenségét a „szerettei” folyamatos, aktív bántalmazásában éli ki. Mindez állandó kontrollban, féltékenységben, irreális elvárásokban nyilvánul meg. A zsaroló, terrortartó személy elszigeteli párját a családjától, barátaitól, hirtelen hangulatváltozásai félelmet keltenek másokban. Állandó eszköze az érzelmi zsarolás tipikus eszköztárából a bűntudatkeltés, a szeretetmegvonás, a kirekesztés és természetesen a fenyegetés is.

Az érzelmi zsarolás is két emberen múlik

Záró gondolatként mindenképpen érdemes megemlítenünk, hogy az érzelmi zsaroláshoz, mint játszámhoz két fél kell – bizonyos mértékben a megzsarolt is hibás, ha belemegy a játszmába és hagyja, hogy ezzel az eszközzel bármire rákényszerítsék. Rendkívül nehéz vállalni a konfliktust egy olyan személlyel, aki hatalmi fölényben van velünk szemben (szerelmesek vagyunk belé, tiszteljük, mint szülőt stb.), de tudni kell nemet mondani a követelésekre és egészséges határokat szabni.

Ahhoz, hogy áldozatként kiszakadjunk a zsaroló teremtette világból, önmagunkon, saját passzív személyiségjegyeinken kell dolgoznunk: próbáljunk meg átlátni a zsaroló eltorzult érvein (ne higgyünk a könnyeknek, ne hátráljunk meg egy kis veszekedéstől), ne vállaljunk felelősséget azért, ami nem a mi hibánk, ne próbáljunk meg mindenben megfelelni a zsarolónak és ne kerüljük mindenáron a konfliktust, hiszen ez is csak az érzelmi zsarolás táptalajául szolgál.

Figyeljük meg az érzelmi zsarolás folyamatát, kategorizáljuk be a zsaroló partnert, családtagot. Ne üljünk föl a hullámvasútra, ne magyarázkodjunk vagy védekezzünk, inkább kérdezzünk vissza, vegyük el a helyzet élét (akár humorral), próbáljuk meg a zsaroló követeléseket nyílt kérésekké formálni, ha pedig semmilyen eszközzel nem tudunk változtatni helyzetünkön, törekedjünk arra, hogy mihamarabb kiszakadjunk a mérgező környezetből.