Aggasztó a helyzet: kell attól félnünk, hogy nem lesz elég gáz a fűtési szezonra?

A mai nappal lép érvénybe a rezsicsökkentés módosítása, ami szerint a lakossági áram- és gázárakra a hatósági, kedvezményes ár csak az átlagfogyasztásig érvényes, utána viszont már a magasabb, piaci árnak megfelelő díjszabásban kell fizetnünk az energiáért. Az áram esetében a rezsicsökkentett ár 36 forint/kWh óráról 70,10 forintra emelkedik 210 kWh havi fogyasztás felett, a gáznál viszont arányaiban ennél is nagyobb lesz a drágulás: havi 144 köbméter felett 102 forintól 747 forintra emelkedik a gáz köbméterenkénti ára, vagyis több mint a hétszeresére.

Azonban nem csak a rezsidrágulás miatt fájhat a magyarok feje, ugyanis a legfontosabb kérdés most, hogy lesz-e egyáltalán gáz a télen. Putyin kezében még mindig a gázcsapok elzárása az egyik legnagyobb ütőkártya, az EU pedig minden erejével igyekszik csökkenteni az orosz energiafüggőséget. Arról korábban már mi is írtunk, mennyire függ hazánk energiaellátása az orosz gáztól, most viszont a Statista cikkei alapján összeszedtük, jelenleg milyen forgatókönyvekkel számolhatunk az idei fűtési szezonra.

Leállhat-e teljesen a gázszállítás?

Múlt héten Európa kollektívan sóhajthatott fel a megkönnyebbüléstől, ugyanis a karbantartás után az oroszok újraindították a gázszállítást az Északi Áramlat 1-es vezetéken. Azonban pár nappal később a Gazprom már bejelentette: tovább fogják korlátozni a szállított szénhidrogén mennyiségét a németországi vonalon. Ennek okaként technikai problémákat hoztak fel; például, hogy az oroszokat sújtó szankciók miatt nem érkezett meg egy gázturbina. Ezt követően máris nagyjából napi 33 millió köbméterrel, azaz úgy 20%-kal csökkentették a küldött gáz mennyiségét.

Erre reagálva az EU-s tagállamok közös megállapodást fogadtak el, mely szerint 15%-kal fogják csökkenteni a gázfogyasztásukat az előző ötéves átlaghoz képest az idei fűtési szezonban. Ugyan korábban az EU már bevezette az olajembargót, ami mindenképpen komoly bevételi kiesést jelent az oroszoknak, ettől a kontinens gázfüggősége komoly problémát jelent. Magyarország például 2020-ban az éves gázfelhasználásának 95%-át vette az oroszoktól, így nem véletlen, hogy a kormány igyekszik feltérképezni, hol lehet átállni fatüzeléses fűtésre egy esetleges leállás esetén.

A gazdaság szenvedi meg legjobban

Ha arról van szó, hogy teljesen leállhat a gázszállítás, az első gondolatunk az lehet, leáll otthon a fűtés, azonban ennél sokkal komolyabb következményei is lennének a kimaradásnak. Putyin nem véletlenül fenyegeti Európát hónapok óta a gázcsapok elzárásával: ha ezt meglépi Oroszország, akkor komoly gazdasági zuhanórepülés lenne a lépés következménye. Egy elemzés szerint például a teljes orosz gázleállítás után 12 hónappal több országban is akár 6%-kal esne vissza a GDP, a legkeményebben pedig Olaszországot és a közép-európai régiót, így többek között Magyarországot sújtaná az orosz gázstop. Külön probléma nálunk, hogy a cseppfolyósított földgáz, az LNG szállításához nincs kiépítve a szükséges infrastruktúra, így gyakorlatilag lehetetlen lenne pótolni a kieső orosz gázt.

Egy ilyen helyzetet például Németország és Lengyelország tudna jobban átvészelni, ott csak 2-3% körül mozogna a gazdasági visszaesés, ugyanis ott elérhető az LNG. Egy ilyen szcenárió egyébként nagyon komoly választás elé állítaná a kormányokat, hiszen választaniuk kéne, hogy a lakosságnak igyekezzenek fűtést biztosítani télen, vagy pedig az iparnak energiaforrást, és ezzel megpróbálni a menthetőt a gazdaságból. Ha teljesen leállna az orosz gázszállítás, akkor az egyébként a keleti energiától nem függő országokban ia 0,8–2,2% közötti gazdasági visszaesést okozna.

Lenne megoldás, de készen állunk rá?

Az egyik lehetséges kiút az orosz gázcsapdából a már korábban említett LNG-gáz mennyiségének növelése lehet. A LNG-vezetékek megkerülhetik a keleti gázhálózatot, amivel jóval több potenciális szállítót lehet bevonni az európai energiaellátásba. Ennek a változásnak egyébként az egyik komoly nyertese lehet az Egyesült Államok, ugyanis idén az USA volt a világ legnagyobb LNG-szállítója, az exportjának pedig 71%-kát az EU és az Egyesült Királyság vásárolta meg.

Németországban az utóbbi években jelentős mértékben nőtt az orosz gáztól való függőség például az Északi Áramlat 2 vezeték kiépítésével, most viszont a németek három nagy LNG-terminál építését is bejelentették. Spanyolországban pedig már hat ilyen állomás üzemel, Franciaországban és Törökországban négy-négy saját terminál van, Olaszország pedig három saját központ megépítését tervezi, ráadásul terveben van az LNG-hálózat összeurópai szám- és kapacitásbeli növelése is.

Ugyan rövid távon megoldást nyújthat az LNG, azonban közel sincs egyetértés a cseppfolyósított földgáz használatával kapcsolatban. Például Németországban felmerültek olyan kritikák, hogy az LNG-átállás semmilyen módon sem igazolható környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontból. Az viszont biztos, hogy az energiaellátás biztonságához nagyban hozzájárulhat az LNG-infrastruktúra bővítése, legalábbis addig, amíg nem sikerült tisztább energiaforrásokra átállni. Itthon viszont jelenleg valóban a fatüzeléses fűtés és az alternativ energiaforrások jelenthetnek megoldást egy ilyen helyzetben, ugyanis ahogy azt már említettük, Magyarországon elhanyagolható az LNG-gáz elérhetőségéhez szükséges infrastruktúra.