Így játszható ki a rezsiemelés: ezeket a gépeket azonnal tépd ki a konnektorból

Napok óta másról sem beszél senki, mint a rezsicsökkentés-csökkentésről, azaz hogy augusztustól a háztartásoknak az átlagfogyasztás feletti részt teljes, piaci áron kell megvásárolnia. Hogy ez a piaci ár, tulajdonképpen konkrétan mennyi is, azt ma reggel óta már tudjuk.

Így most már biztos, hogy aki a megállapított átlagnál több elektromos áramot fogyaszt, az augusztustól magasabb villanyszámlát fizet. De vajon miképp tudunk legegyszerűbb módon spórolni mostantól? Megnéztük, melyik háztartási eszközünk fogyasztja a legtöbb energiát.

Egy átlagos háztartás kb. 7 kWh-t fogyaszthat el a fenti  naponta, ha nem akar kicsúszni az átlagfogyasztó kategóriájábó, és kétszer annyit fizetni az áramért. 

Hogy tisztán lássunk, mennyi is az a 7 kWh, Íme néhány fogyasztási adat az MVM-től: (Az adatok átlag teljesítményű eszközök szokásos használatát feltételezve, körülbelüli becslésen alapulnak.)

• Elektromos tűzhely: egy heti étel elkészítése egy négytagú családnak = 20 kWh
• Energiatakarékos izzó: (20W) 50 órányi használat = 1 kWh
• Fagyasztó: 2 kWh naponta
• Hajszárító: (1000 W) 6-szor 10 percnyi használat = 1 kWh
• Hősugárzó: 3 kW teljesítményű hősugárzó 20 percnyi fűtése = 1 kWh-t
• Hűtőszekrény: 2 kWh naponta
• Kávéfőző: 40 csésze kávé elkészítése = 1 kWh
• Mikrohullámú sütő: 5 adag fagyasztott félkész étel felmelegítése = 1 kWh
• Mobil telefon töltő: 100 töltés = 1 kWh
• Mosogatógép: egy teli „töltet” 2 kWh
• Mosógép: 1,8 kg műszálas mosás 50 fokon = kevesebb, mint 1 kWh, 4 kg pamutmosás előmosással 90 fokon = 2 és ½ kWh, heti mosás egy négytagú családnak = 10 kWh
• Páramentesítő: 3 óra használat = 1 kWh
• Számítógép: 3 órányi használat = 1 kWh
• Televízió (51 cm): 6-9 órányi használat 1 kWh
• Villanyégő: 40W-os 25 órányi használata = 1 kWh, 65W-os 16 órányi használata = 1 kWh, 100W-os izzó 10 órányi használata = 1 kWh

Szárítógép

A szárítógépeknek nem túl jó a hírnevük az energiahatékonyságot illetően. Egy kondenzációs gép D-től B energiaosztályig kapható, míg a hőszivattyús modellek ennél sokkal gazdaságosabbak: A-tól A+++ energiaosztályig állnak a vásárlók rendelkezésére. Egy hőszivattyús géppel akár 67% energiát is megspórolhatunk egy kondenzációshoz képest, mivel annak magas az energiafogyasztása.

A szárítógépek energiahatékonysági címkéjén az éves becsült energiafogyasztás is szerepel. Ez 160 ciklus alapján, teljes és részleges töltet kombinációjára, normál pamut szárítási programra értendő. Ez heti 3 szárítást jelent.

Egy átlagos szárítógép 1,55 kWh-t használ el egy adag ruha megszárításához az energiaoldal számítása szerint.Mivel a szárítógép előállítása és használata jelentős energiát és nyersanyagot igényel, a Tudatos Vásárlók azt javasolják, gondold meg alaposan, hogy valóban szükséges-e terhelned a környezetet és a pénztárcádat egy újabb háztartási géppel. Szárítógép beszerzése leginkább ott indokolt, ahol kicsi a lakás, heti 3-5 mosás simán összejön, nincs külön padlás, vagy erkély a teregetésre, esetleg könnyen penészednek a falak. Ugyanis a sok száradó ruha hűti a szoba levegőjét, a magas páratartalom miatt pedig gyakrabban kell szellőztetni, hogy megelőzzük a penészedést, vagyis hosszú távon a fűtésszámlánk jelentősen megugorhat.

Tipp: Minden szárítás után tisztítsd ki a szűrőt, ha nem teszed, a szárítógép hatékonysága csökkenni fog, a villanyszámlád pedig növekedni.

Légkondícionáló

A hőszivattyús inverteres split klímák esetében a levegő-levegő elven működő verzióról beszélünk, mely esetében a szivattyú a fűtéshez, illetve a hűtéshez szükséges energiatöbbletet a külső levegőből nyeri, majd a lakásban a légtéren keresztül adja le.

Légkondicionáló berendezések esetében érdemes még figyelni a COP (teljesítmény együttható) és az EER (energia hatékonysági arány) értékekre, melyek a légkondicionáló berendezések fűtési és hűtési hatékonyságát írják le. Ha a készülék 5kW hőt termel 1kW elektromos energiából, annak COP értéke 5,0. Ha pedig 5kW hűtőteljesítményt termel 1kW elektromos energiából, akkor EER értéke 5,0. Minél nagyobb ez az érték, annál hatékonyabban működik a készülék.

Egy átlagos, 3,5 kw-os hűtőteljesítményű klíma elektromos áram fogyasztása 1,1 kwh.

Mindez tehát egy átlagos klímaberendezés fogyasztását vizsgálva azt jelenti, hogy óránként kb. 39 Ft-ba kerül ha megy a klíma a nyári melegben. Azaz ha egy forró nyári napon 24 órán keresztül, éjjel-nappal folyamatosan megy a légkondícionáló, akkor annak várható költsége: 24 x 39 Ft = 936 Ft / nap. Volt eddig. Ha már a limit fölötti áramot használunk, már nem 36 forintos, hanem 70,1 forintosat, akkor óránként, 77, naponta 1850 forintba kerül.

A rendszeres karbantartás a gyári garancia és a működési hatásfok megőrzésének feltétele, azonban a szakszerű tisztíttatással és ellenőrzéssel egészségünket és készülékünket is megóvhatjuk, élettartamát növelhetjük. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a héten kiadott kommünikéjében a klíma szereltetése előtt mindenkinek javasolja, hogy elsőként mérje fel, hogy az egyéb lépéseket megvalósultak-e az otthon megfelelő energiagazdálkodásának biztosítása érdekében. Gondolnak itt a homlokzat- vagy tetőszigetelésre, ami télen és nyáron is jól jön; az árnyékoló, redőny, vagy roló felszerelésére az ablakokra, erkélyre; illetve az átgondolt szellőztetési rend kialakítására.

További nagyevők

De meg kell említeni még a villanytűzhelyet, ami 4,5-7,5 kWh-t is fogyaszthat óránként, a villamos melegvízforralót (bojler): egy120 literes egy nap alatt  7-9 kWh-t is elfogyaszt. A mobil olajradiátor, amiben villamos fűtőbetét van, annak fogyasztása átlagosan 0,8-2,5 kWh/óra.