Reichenberger Dániel • 2022. július 15. 16:01
A szerdai bejelentéssel már egy időben rengeteg család ragadott tollat-papírt, és kezdte el kiszámolni, vajon többet kell-e majd fizetnie a rezsiért, mint az elmúlt években tette. A kormány szigorú vonalat húzott, és bár a részletszabályok még nem ismertek, az már most biztosan látszik, hogy komolyan meg kell húzni a nadrágszíjat. Ha azonban az eddigi átlagos fogyasztást vizsgáljuk meg, kiderül, hogy rettegni talán nem kell, csak folytatni kell a takarékoskodást, ahol eddig is sokan így tettek.
A héten a kata szabályainak megváltoztatása mellett egy másik komoly intézkedés is borzolta a magyarok kedélyét. A kormány szerdán jelentette be, hogy az európai energiaválság miatt Magyarországon is energia-vészhelyzetet hirdet, ennek egyik lépéseként pedig többet kell augusztustól fizetnie annak, aki az átlagos fogyasztás felett használja a távhőt, a gázt és a villamos energiát. Nem túlzás kijelenteni: a magyarok azonnal lázas számolgatásba kezdtek, szerették volna tudni, hogy rájuk vonatkozik-e a többlet fizetése. Most megnéztük az eddigi adatokat, amelyből kiderül: nem kell azért mindenkinek aggódni, az országra eddig a spórolás volt jellemző az áram és a gázfogyasztás terén – legalábbis ha a kormány által meghatározott értékeket vesszük átlagos fogyasztásnak.
Budapest a gázfogyasztás átlaga alatt
A KSH legfrissebb, 2020-as adatai szerint a fővárosban átlagosan 192 kWh villamos energiát használtak a lakosok, ami bőven elmarad a kormány által meghúzott 210 kWh-os határtól. Ebben ráadásul az is benne van, hogy éppen abban az évben tört ki a COVID, és az emberek hónapokig otthon voltak, rengetegen kezdtek el otthonról dolgozni, ami megdobta a fogyasztást. A grafikonból láthatjuk is, hogy a fogyasztás folyamatosan növekszik 2010 óta, ennek persze a jelenleg is regnáló kormány akkoriban bevezetett rezsicsökkentési politikája is jót tett.
Pest megyében viszont már izgulni kell: itt az átlagos fogyasztás 2020-ban 240 kWh volt havonta, amely komoly túlfogyasztást fog jelenteni augusztustól. Gázfogyasztásban viszont jól áll Közép-Magyarország: 2010 óta egyszer sem lépte át Budapest, illetve Pest megye a kormány által most meghúzott 144 köbméteres vörös vonalat.
A Dunántúlon jó az átlag
Bár a népesebb városok, köztük megyeszékhelyek csaknem fele itt terül el, a Dunántúlon sem jellemző, hogy túllépnék a most felállított keretet. Ebben a nagyrégióban a legközelebb Komárom-Esztergom megye járt ahhoz tavalyelőtt, hogy többet fogyasszon villamos energiából a most megszabott átlagnál: havi átlagban 206 kWh-ot használtak a megye lakosai havonta, ami azért már súrolja a most megállapított átlagfogyasztást. A második helyezett Tolna megye lett ebben az összevetésben, ők 202 kWh-ot fogyasztottak, a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron áll 198-al, ami már jobban elmarad a 210-től.
A Dunántúlon a gázzal is takarékosak, legalábbis a 2020-as adatok szerint biztosan: a nagyrégió havi átlaga 86 és fél köbméter volt, ami most bőségesen elég lesz a 144 köbméteres átlag elkerüléséhez. A legtöbbet itt is Komárom-Esztergom (125,3) és Tolna (100,9) fogyasztotta, a dobogó harmadik fokán azonban most Fejér megye áll (89,3). Ebben a régióban tehát nem kell nagyon félni az átlag elérésétől, ha olyan takarékosak lesznek, mint tavalyelőtt.
Alföld és Észak: takarékos lakosság
Az Alföldet és Észak-Magyarországot magába foglaló nagyrégióban még a dunántúlinál is jobb statisztikákat találtunk a KSH adatsorában. Gázfogyasztás tekintetében Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok viszik a pálmát, de még az első helyezett nógrádiak sem mentek havonta 102 köbméter fölé, vagyis átlagosan messze vannak a 144-es határtól, ahol már többet kellene fizetniük. A legkevesebb fogyasztást Csongrád-Csanád megye lakossága hozta 2020-ban, itt havonta átlagosan 76 köbméter is elég volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanilyen biztató a helyzet a villamosenergia-fogyasztásban is. Itt a legnagyobb fogyasztás a hevesieké volt, alig valamivel lemaradva követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de egyikük fogyasztása sem éri el a 200 kWh-s átlagot, vagyis mondhatjuk, hogy messze vannak a túlfizetéstől. A legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megye használt a villamos energiából.
Borzalmas a melegvíz-helyzet
Ha azonban megnézünk egy másik táblázatot, borzalmas adatokat kapunk. A KSH 2020-as adatai szerint 4,4 milliónál több lakás volt az országban abban az évben, a távfűtésbe ennek ellenére csak 670 ezer volt bekapcsolva. Ennél is szörnyűbb, hogy a melegvíz-szolgáltatás sem elérhető rengeteg lakásban: szintén a 2020-as adatokra támaszkodva állapítható meg, hogy mindössze 400 ezer lakásban van ilyen, ami a teljes lakásállománynak mindössze tíz százaléka.
Persze ez nem azt jelenti, hogy csak a lakosság tíz százaléka jut hozzá távhőhöz vagy meleg vízhez, viszont a távhőszolgáltatáson még bizonyosan dolgozni kell - igaz, az pont a rezsi növelésekor nem jönne jól, elvégre nem a fogyasztó szabályozza, mikor hány fok legyen a lakásban. Ami pedig a héten kiderült: most elég komolyan spórolni fognak a magyarok, hogy elkerüljék a több tíz-, vagy akár százezres túlfizetést.