Gosztola Judit • 2022. július 15. 13:01
Mint ismeretes, úgy elszálltak az energiaárak, hogy a 2013 óta érvényben lévő rezsicsökkentés végképp fenntarthatatlanná vált, így mostantól aki az átlagnál több energiát fogyaszt, az a többlethez már piaci áron jut hozzá. A kormány szerint a magyar háztartások háromnegyedét nem érinti majd az intézkedés, a Pénzcentrum saját, nem reprezentatív felmérésének eredményei azonban nem ennyire optimisták.
Energia-veszélyhelyzetet hirdettek Magyarországon, melyre azért volt szükség, mivel egy év alatt a világpiacon az áram ára ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett. Ilyen körülmények között a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés tovább nem fenntartható: lépnie kellett a kormánynak. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 13-i kormányinfón 7 pontos intézkedéscsomagot jelentett be. Az intézkedéscsomag többek között a gázkitermelés és a szénbányászat fokozását, az erőművek ügyének rendbetételét tartalmazza, ám az utolsó pontja közvetlenül is érinti a magyar lakosságot, hiszen mostantól aki az átlagnál több energiát fogyaszt, az a többlethez már piaci áron jut hozzá.
Az átlagfogyasztás, amivel a kormány számol, az elektromos áram esetében 210 kWh/hó, azaz éves szinten 2523 kWh, földgáz esetében 144 köbméter/hó, azaz 1729 köbméter éves szinten. Fontos, hogy fogyasztási helyekről beszélt a minisztert. Hogy ezek a számok miképp jöttek ki, azt Gulyás Gergely nem részletezte a Kormányinfón, és tulajdonképpen még ma sem tudjuk. Már csak azért is rejtély, hiszen az átlagfogyasztás nagyban függ az ingatlan típusától, a benne lakók számától stb. (Igaz, a nagycsaládosok extra kedvezményeket kapnak, gázköbméter formájában – ahogy erről Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos beszélt a tájékoztatón.)
Az intézkedés bejelentése rengeteg kérdést felvet, melyek egy részét igyekeztünk korábban megválaszolni, de maradtak még homályos foltok bőven. Például:
- mi lesz a nyaralókkal, hétvégi házakkal, azokkal az ingatlanokkal, melyeket nem használnak életvitelszerűen,
- mi lesz azokkal a társasházakkal, aki nem távfűtésesek, hanem házközponti gázkazán adja a meleget egy pár lakásnak,
- mi lesz a H tarifás fogyasztási helyekkel (hőszivattyús fűtés),
- az elektromos árammal fűtőkkel,
- vagy éppen az elektromos autóval rendelkezőkkel?
A pontos részletszabályok azonban péntek délig még nem láttak napvilágot, feltehetően a rendelet megjelenését követően a fenti kérdések nagy részére lesznek válaszaink. Sőt, Németh Szilárd ígéretet tett, hogy ezek mentén a kérdések mentén újragondolják még a rezsiszigort.
Az biztos, hogy bőven lesznek olyanok, akik nem fognak beleférni a meghatározott átlagba, vagy mert korszerűtlen az ingatlanjuk, nincs megoldva a szigetelése, vagy mert olyan területen élnek, ahol nem elérhető minden közmű, ezért az egyikkel kénytelenek kiváltani a másikat. (Például egy tanyán élő családnál feltehetően nincs bevezetve a gáz, így ők biztosan több elektromos áramot használnak, mint az átlag.) De persze még ezer másik oka lehet.
Ezt vetítik előre a Pénzcentrum oldalán indított szavazások eredményei is: arról kérdeztük olvasóinkat, ők előreláthatóan beleférnek-e majd a kormány által meghatározott keretbe, azaz többet fogyasztanak-e, mint havi 210 kWh elektromos áram és havi 144 köbméter gáz.
Közel 17 ezer olvasónk szavazott és az eredmények szerint a magyarok nagyobbik hányada kicsúszik a kedvezményes árú gáz és áramkeretből: a gáz esetében 62%, míg az elektromos áram esetében 74% nyilatkozott így. Úgy tűnik tehát, hogy a Kormányinfón elhangzott „a fogyasztók háromnegyedét nem érinti az intézkedés” félmondat, mégsem állja meg a helyét.
Ez a való világ
Hoztunk néhány hús-vér példát, igazi fogyasztókat, ismerőseinket kértünk meg, hogy nézzék meg nekünk, mennyi gázt és áramot fogyasztanak, és írják le nagy vonalakban, milyen típusú ingatlanban élnek, annak milyenek az adottságai. Összesen 10 család számláit ls lakáskörülményeit vizsgáltuk meg, és jelen ismereteink szerint mindössze hárman fizetnek augusztus 1-től is ugyanannyit mint korábban, 7 családnak emelkedni fog a rezsije. Ez szinte tökéletesen egybevág a fenti szavazás eredményeivel.
Istvánék 3 gyerekkel egy vidéki településen, frissen épült családi házban laknak, így a szigetelés minden mai követelménynek megfelel. Az építkezéskor úgy döntöttek, a gázt be sem vezetik, helyette inkább geotermikus energiával fűtenek. Ahhoz viszont áram kell, ami egy külön mérőórán keresztül érkezik hozzájuk. (A H árszabással a felhasználó kedvezőbb áron üzemeltetheti a hőszivattyúknál és a megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszereknél a hő ellátást biztosító berendezéseket, például keringető szivattyúkat, kompresszorokat.) Ám hogy a H tarifás áram augusztus 1-től milyen besorolás alá esik, nagy kérdés. Ezen évente 12 500 kWh a fogyasztásuk, emellett a „sima” villanyóráján 6500 kWh egy év alatt, amivel bőven maguk mögött hagyták a keretet. Igaz, egy hibrid autót is töltenek heti több alkalommal. Számításai szerint közel 200 ezer forinttal fog megemelkedni a villanyszámlájuk.
Ám itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a rezsicsökkentési kormánybiztos által közölt számok első hallásra sokkolóan hatnak, nyilván annak szánták őket, ugyanakkor nem biztos, hogy ezek lesznek a végleges szorzók. A Telex cikke hívta fel a figyelmet, hogy feltehetően a rendszerhasználati díj nem emelkedik olyan ütemben, mint magának a gáznak vagy az áramnak az ára.
Ha azonban a H tarifás fogyasztók nem kapnak kedvezményt, akkor István és családja hiába építette fel úgy a házát, gáz nélkül, hogy az környezetbarát, fenntartható legyen, most a rezsiigazítás után ráfáznak erre. Hogy akkor a felesége által használt hibrid autójuk töltéséről már ne is beszéljünk! Hiába nagycsaládosok, a gázkedvezményt értelemszerűen nem tudják kihasználni, hiszen nem használnak gázt.
De nézzük meg, mi a helyzet a szintén vidéken, ikerházban élő Gergőékkel. Ők is öten osztoznak a 96 négyzetméteres, 2 szintes házon, de nem nagycsaládosok, hiszen 2 gyermekük mellett a nagymama él velük a 20 éve épített, műanyag nyílászárós, szigetelt ingatlanban. Gázzal fűtenek egy cirkó kazánnal, a meleg vizet is ez adja, átlagosan havi 106 köbméter gázt használnak el, amivel még kereten belül vannak, azaz az egész mennyiséget csökkentett áron kaphatják meg augusztus 1. után is. Az elektromos áramból viszont havonta 281 kWh-t használnak, ez felette van a határnak, 71 kWh-ért magasabb árat kell fizetniük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tamásék szerencsések, ők egy budapesti, belvárosi társasházban laknak, egy 99 négyzetméteres, nagy belmagasságú lakásban. A nyílászárók ki vannak cserélve, az épület azonban értelemszerűen nincs leszigetelve kívülről, hiszen közel 110 éves. Gázzal fűtenek, cirkó kazánnal, és egyelőre úgy tűnik, bele fognak férni a keretbe, nem emelkedik a rezsijük: 2479 kWh az áramfogyasztásuk évente, gázból pedig 1155 köbméter fogy.
Erzsébet és férje ketten laknak egy 120 négyzetméteres házat, amihez azonban tartozik egy nagy belmagasságú télikert is, ami egybe van nyitva a házzal. A fűtésük vegyes, bojler vezérelt, de fatüzelés is lehetséges. A szigetelés félig van kész. Az éves áramfogyasztásuk 3880 kWh, gázfogyasztásuk 1890 köbméter – mindkettő átlag feletti.
Károlyéknál szintén minden elektromos: a fűtés, a hűtés (kombi klíma), a melegvíz előállítása, a konyhai gépek is. Ennek megfelelően havi 860 kWh átalányt fizetnek egy részben szigetelt, 100 négyzetméteres tégla társasházban lévő lakásukra, amiben hárman laknak. 2019-ben a lakás teljeskörű felújításon esett át, nyílászárók cserélve lettek, tető új szigetelést kapott, ellenben a társasház homlokzata nincs szigetelve. Bőven átlag feletti az áramfogyasztásuk.
Erika és a vőlegénye egy 53 négyzetméteres, a hatvanas években épült lakásban laknak, a legfelső emeleten. A nyílászárók régiek, a ház nincs szigetelve és konvektorokkal fűtenek. Éppen ezért a gázfogyasztásuk magas, évi 2300 köbméter, így kicsúsznak a 1729 köbméteres átlagfogyasztók kategóriájából. Az energiafogyasztásuk határértéken belül van, 2200 kWh/év, de légkondijuk még nincsen, holott egyre aktuálisabb lenne.
Illés és a barátnője egy zuglói lakásban élnek 55 négyzetméteren. A társasház 1965-ben épült, utólag szigetelve nincs, a nyílászárók a régiek. Cirkó gázkazánnal fűtenek, és úgy tűnik, ők sem fogják átlépni az átlagfogyasztást, gáz: 133 köbméter/hó, villany: 160kWh/hó.
Ernő és felesége, Anita, valamint velük élő felnőtt fiuk szintén elesnek a teljes mértékben kedvezményes árú gáztól és áramtól, átalányt fizetnek mindkettőből: 665 kWh/hó és 273 köbméter/hó gázt. Cirkó gázkazánnal fűtenek, a 130 négyzetméteres házon a szigetelés jó, de az ablakok nem a legjobbak, a hetvenes években épült a ház.
Bence és Kati egy 38 négyzetméteres lakóparki téglalakásban élnek, ami 2003-ban épült. A meleget egy központi kazán adja. havonta 128 kWh áramot fogyasztanak, és évente 1495 köbméter gázt. Ők is maradnak teljes mértékben rezsicsökkentettek.
Végül Laci és élettársa számlái közt turkálunk: ők egy 92 négyzetméteres családi házban élnek, ami 3 rétegű szigetelt ablakokkal van ellátva, 15 cm-es külső szigeteléssel és padlófűtéssel. Havi 83 köbméter gázt fogyasztanak, viszont 385 kWh elektromos áramot, mivel egy vállalkozást is üzemeltetnek az otthonukban. Ez bőven több mint az átlagfogyasztás, 175 kWh-val, így ők sem férnek bele a keretbe.
Közben péntek délután új részletek derültek ki a rezsicsökkentésről: a kormány közlése szerint visszamenőleg nézik a fogyasztást, így nem lehet megúszni a rezsiemelést annak, aki az utóbbi egy évben átlag felett fogyasztott.