Pénzcentrum • 2022. június 22. 13:07
Rohamosan nő a fővároshoz közeli kisebb települések lélekszáma az utóbbi években: egyre többen döntenek a kiköltözés mellett. Ebben bizonyára szerepe van a különböző családtámogatásoknak - mint a falusi csok -, a fővárosi négyzetméterárak emelkedésének, és a járvány hatásainak is. Sokan szívesen költöznek kissé távolabb a fővárostól, a város zaját, illetve ingatlanárait, festői helyekre, kisközöséggi légkörre cserélve.
Gazdasági konjunktúra idején rendszerint megfigyelhető, hogy megugrik a vándorlási kedv is, méghozzá a vidéki zöld környezet irányába. Nem volt ez másképp az utóbbi évtizedben sem: soha nem látott iramban költöztek az agglomerációba, illetve már távolabbi településekre is a magyarok. Az elmúlt években rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság ugrásszerű növekedése. Ebben bizonyára szerepe van a különböző családtámogatásoknak - mint a falusi csok -, a fővárosi négyzetméterárak emelkedésének, és a járvány hatásainak is.
Egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a nagyvárost, és a zöldebb, egészségesebb vidéki életet választják helyette. Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont, de már sokan döntenek távolabbi desztinációk mellett is. A toplistát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagyhuta, a somogyi Hosszúvíz és a zalai Ligetfalva vezeti. A listán feltűnően sok a Veszprém és Zala megyei törpefalu - tehát könnyen meglehet, hogy a járvány okozta karanténhatásra Balatonhoz költöző városiak vették célba ezeket a törpefalvakat. De nézzük meg melyek a legnépszerűbb fővároshoz közeli települések:
Piliscsaba
Piliscsaba Pest megye északnyugati részén, Budapesttől 25 km-re, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medence délkeleti részén fekszik. Már 1990-től dinamikusan növekedett Piliscsaba lakossága, lakóparkok létesültek, amelyek lassan benépesülnek. Közlekedési szempontból Piliscsaba viszonylag kedvező adottságokkal bír, mert amellett, hogy keresztülhalad a központján a 10-es főút, és végighalad rajta a Budapest–Esztergom-vasútvonal, itt ágazik ki a 10-esből az 1133-as számú mellékút, amelyen könnyen elérhető a Zsámbékon át Biatorbágy és az M1-es autópálya felé vezető 102-es főút is. A település a szuburbanizációnak köszönheti 2013-ban elnyert városi rangját és a területén felépült öt, egymástól típusban és történetileg is igen különböző lakópark.
Őrbottyán
A több, mint 7000 lélekszámú város Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, észak-keletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el. Az egykori Őrszentmiklós határában ered a Tece-patak, itt folyik keresztül a Sződ-rákos-patak, melyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A volt vácbottyányi részben ered a Bara-patak. Ezen kívül - 1968-ban kialakított - horgásztó és három kisebb tó található a településen. Veresegyházról átnyúlik az országosan védett Egervári-láp.
Diósd
Diósd kedves, nyugodt kisváros, Budapest közvetlen szomszédságában annak minden előnyével és - - hátulütőjével. Egyike a legrégebben lakott magyar településeknek, melyről már Anonymus is írt egy krónikájában. A legutolsó felmérés szerint 10 603 lelket számlál a város: Diósd lakóinak száma az elmúlt 20 évben megsokszorozódott. A népesség hirtelen növekedésével az infrastruktúra a település adottságai miatt néha nehezen tart lépést.
Biatorbágy
Biatorbágy Pest megye nyugati részén, Fejér megyével határos területén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települései határolják. Állandó lakossága 2022. január 1-jén 14 745 fő, bejelentett lakónépessége összesen 15 058 fő. A munkavállalók zöme már helyben dolgozik, bár még mindig számottevő a Budapestre járók aránya. A lakóterületen működik a kis- és közepes vállalkozások nagy része, köztük több csomagolóanyagot gyártó üzem, szállítmányozó, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari, számítástechnikai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek.
Budakalász
Budakalász a Dunakanyar déli kapujában, a Budai- és a Pilis-hegység, valamint a Visegrádi-hegység találkozásánál, egy félkör alakú hegykoszorú öblözetének középpontján található. 15 négyzetkilométeres területe nagyon változatos tájképet nyújt: néhány kilométeres kiterjedésben egymást váltják a síksági és dombsági felszínformák, így az idők folyamán a mezőgazdaságnak szinte minden ágazata kifejlődhetett, és jelentős szerepet tölthetett be a falu életében. A főváros közelségnek köszönhetően Budakalász az 1990-es évektől a multinacionális cégek érdeklődésének középpontjába került. Egymás után épültek a nagy üzletközpontok. Az infrastruktúra jobbítására komoly erőfeszítéseket tett és tesz az önkormányzat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Zsámbék
Zsámbék túlnyomó része a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztó hegyvonulatán belülre, attól keletre esik, de a város közigazgatási területének egy kis hányada a Nyakas-hegy vonulatán túl helyezkedik el. Az M1-es autópályáról a 26-os kilométerénél van lehajtó Zsámbék felé, de elérhető az 1-es főút felől is. Mivel a településen áthalad az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő 102-es út is, ezért a Pilis felől is jól megközelíthető.
Velence
Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését. Közúton az M7-es autópályán, a 7-es főúton és több kevésbé jelentős úton, vasúton a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalon két megállóhellyel érhető el. A természeti és kulturális értékek mellett az oktatás és az egészségügyi ellátás magas színvonala, a szolgáltatások elérhetősége, a természetközeli kikapcsolódás lehetősége, a kiváló közlekedési kapcsolatok Budapesttel és Székesfehérvárral sokak számára teszik vonzóvá városunkat– így nemcsak a lakosságszám, de a gyermekek száma is folyamatosan emelkedik.
Gyömrő
Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban. A település kertvárosi jellegű, minden közművel el van látva, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozva vannak. A település Budapest központjától 30 km-re, városhatárától 7 km-re, a fővárostól keletre, a Budapest–Nagykáta–Szolnok vasútvonal mentén fekszik. Itt találkozik a Cserhát-hegység déli nyúlványának Gödöllői-dombsága az Alföld északi peremével. Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás, önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal is található.