Biró Eszter • 2022. június 12. 07:02
Sokáig a kisebb falvak, kistelepülések elnéptelenedése volt a jellemző Magyarországon, amivel párhuzamosan a lakosság inkább a városokban igyekezett letelepedni. Az utóbbi években viszont változás állt be ebben a folyamatban: az agglomeráció – a főváros és a nagyvárosok esetében egyaránt – egyre népszerűbbé vált. De még ennek tudatában is meglepő, hogy van olyan magyar megyeszékhely, ahol a lakosság 13 százaléka eltűnt 10 év alatt. Sőt, friss statisztikák alapján megállapítható az is, hogy az elmúlt 10 évben egyetlen magyar megyeszékhely sem tudta növelni a lakosainak számát.
A Belügyminisztérium legújabb statisztikái szerint Magyarország állandó lakossága 2022. január 1-én 9 841 587, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten 1 644 146-an, a városokban 5 169 097-en, községekben, falvakban pedig 3 027 793-an élnek. Korábban az volt megfigyelhető, hogy vidékről áramlanak fel az emberek a nagyvárosokba, mostanra azonban fordulat állt be a lakosság mozgását illetően: inkább az agglomerációt, nagyobb városok menti kistelepüléseket választják a legtöbben.
A Pénzcentrum korábban már megvizsgálta, hogy mely városok, illetve községek néptelenedtek el leginkább az elmúlt időszakban, és ennek fordítottját is: korábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy melyik települések népszerűsége nőtt meg ezzel párhuzamosan. Most pedig cikksorozatunk következő részében azt vesszük górcső alá, hogy hogyan csökkent a lakosság az elmúlt tíz, illetve egy év viszonylatában a megyeszékhelyeket illetően.
Menekülnek az emberek a megyeszékhelyekről
Első körben nézzük meg azt, mely nagyvárosokban fogyott a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt tíz év során. Fontos megjegyezni, hogy az első táblázatban a lakosságcsökkenés arányai voltak mérvadók, tehát a százalékos csökkenést figyeltük meg, és nem azt, hogy konkrétan hány fővel élnek kevesebben az adott városban. Ebben az esetben a dobogó első fokán Salgótarján áll, ami 2012-2022 között elvesztette a lakosságának 13,9 százalékát, azaz 5395 embert. Ez azt jelenti, hogy míg a városban 2012 január elsején 38688-an laktak, addig idén január elsején már csak 33293-an.
A második legnagyobb népességveszteségen a megyeszékhelyek közül Szekszárd esett át, ahol a lakosság 9,9 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során. A harmadik helyen Miskolc végzett, ami mindössze egy százalékkal maradt le: itt 8,9 százalékkal laknak most kevesebben. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy míg tíz évvel ezelőtt 70586-an laktak a városban, addig idén már csak 66349-en. Tehát közel 5 ezer fővel kevesebben élnek jelenleg a településen, mint 2012-ben.
A negyedik helyen két város, Szolnok és Eger végzett fej-fej mellett haladva a maguk 8,3 százalékos népességcsökkenésével. Előbbi esetében tíz év alatt 6102 emberrel lett kevesebb a lakosság, míg utóbbinál ugyanezen időszak alatt 5532 fővel csökkent az ottlakók száma. Az ötödik város, ahonnan a legtöbben tűntek el nem más, mint Kecskemét. Itt a fent vizsgált tíz éves időtartalom alatt a lakosság 8,3 százalékkal csökkent, azaz 4223 fővel kevesebben élnek a városban 2022-ben, mint 2012-ben.
A másik véglet Székesfehérvár, ahol a lakossága mindössze a 0,7 százalékal csökkent, azaz tíz év alatt csupán 893 fővel lett kevesebb a lakossága. Hátulról a második Győr a listánkon, ahol 2,9 százalékkal lettek kevesebben 10 év leforgása alatt, bár ebben az esetben meg kell jegyeznünk, hogy közel 4000 fővel csökkent a város lakossága.
Egy év leforgása alatt is sokan elvándoroltak
A tíz éves időtávon túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt egy évben, 2021. január 1. és 2022 január 1. között mely megyeszékhelyeknek csökkent leginkább a lakossága. Az adatokat vizsgálva természetesen vannak hasonlóságok, hiszen ahogyan a tíz éves viszonylatban, úgy most is Salgótarján végzett az első helyen. Ebben az esetben az elmúlt egy évet figyelembe véve 2,7 százalékkal csökkent a lakosság száma, azaz 2021 elején még 34209-en laktak a városban, míg idén már csak 33293-an. Ez azt jelenti, hogy 916-tal kevesebben vannak Salgótarjánban, mint tavaly.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A dobogó második fokán sem történt változás: Szekszárdot 2 százalékkal kevesebben lakják, mint egy évvel ezelőtt, azaz 978-cal kevesebben, mint 2021. január 1-jén. A harmadik hely kapcsán se beszélhetünk nagy meglepetésről, hiszen Eger a tíz éves távlatot vizsgálva is a negyedik helyen végzett. A vörösbor városának népességszáma 1,9 százalékkal csökkent az elmúlt egy év során.
Bár Miskolc százalék arányosan lemaradt a dobogóról, hiszen "mindössze" 0,8 százalékkal csökkent az ottlakók száma, de a lakosságszám változás tekintetében magasan vezeti a listánkat. Miskolc lakossága ugyanis 1 év leforgása alatt 2783 fővel lett kevesebb. Ebből a szempontból Debrecen szerezte meg magának a második helyet, hiszen bár százalékra levetítve mindössze 1,1 százalékkal csökkent a lakosság, mégis 2217 fővel kevesebben élnek most a nagyvárosban, mint tavaly ilyenkor.
Pécs esetlében is hasonló számokkal szembesülünk: a város lakossága 1,3 százalékkal csökkent tavaly január 1. óta, ami bár nem tűnik kiemelkedően magasnak, mégis ha azt nézzük, hogy 1953-mal kevesebben élnek most ott mint korábban máris érthető a dobogó harmadik helye.
A lista végén se történtek nagy változások a 10 éves irőszakot vizsgáló adatokkal szemben: itt is az arányokat figyelembevéve Győrből mentek el a legkevesebben, mindössze 0,8 százalékkal csökkent a lakosság, ahogyan Szombathelyen is. Előbbiben egy év alatt 859 fővel, míg utóbbiban 638 fővel lett kevesebb az ottélők száma.
Töretlen az agglomeráció népszerűsége
Ahogyan azt már fent is említettük egyre többen döntenek úgy az adatok alapján, hogy a nagyvárosok helyett inkább a környező kisebb városokat, falvakat választják. Ez látszik egyértelműen látszik abból, ahogyan a Budapest környéki kisebb falukban jelentősen megnőtt a lakosok száma az elmúlt egy év alatt, míg öt évvel ezelőtt inkább a 4000 fő feletti települések domináltak. Az elmúlt 5 év nagy nyertesei a népszerűségüket tekintve Nagytarcsa, Délegyháza és Pócsmegyer, míg az egy éves növekedés tekintetében az aprócska Perőcsény állhatott a dobogó tetejére.