A magyarok többsége semmit se tud a közös uniós célokról: mi lesz így 2050-re?

Pénzcentrum2022. június 4. 10:33

Bár a többségnek nagyon fontos a fenntarthatóság, meglehetősen keveset tudnak a magyarok az uniós karboncsökkentési célokról: mindössze 23 százalék mondta azt, hogy tisztában van az irányelvekkel – derült ki egy friss kutatásból. A felmérés szerint egyébként valamivel többen vannak azok, akik szerint az orosz-ukrán konfliktus miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát. 72 százalék szerint pedig a jelenlegi helyzet inkább felgyorsítja majd a fenntarthatósági törekvéseket. 

A 18-65 éves magyarok többsége, 60 százaléka mondta azt, hogy nagyon fontosak számára a különböző fenntarthatósági törekvések, és még többen – 65 százalék – tartja elengedhetetlennek, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. A fenntarthatósági fogalmak jelentésével azonban már jóval kevesebben vannak tisztában – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából. 

„Egyre többször kerülnek elő olyan fogalmak mint például az ökológiai lábnyom vagy a karbonlábnyom, és az ezekhez kapcsolódó céges vagy éppen uniós vállalások. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azonban nincs tisztában ezeknek a pontos jelentésével. A karbonlábnyom jelentését például csak a megkérdezettek mindössze 28 százaléka érti a saját bevallása szerint” – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője. 

Keveset tudnak az uniós célokról

A karbonsemlegesség kérdése pedig egyre aktuálisabb, az EU célja ugyanis, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse (az 1990-es szinthez képest) karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegessé váljon. A kutatás szerint az EU karboncsökkentési, illetve karbonsemlegességi célkitűzéseivel a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a fiatalok 28 százaléka tud az uniós célkitűzésekről, a 30-39 és az 50-65 évesek körében ez az arány a legalacsonyabb, 20-21 százalékos, a 40-es korosztály körében pedig az átlagnak megfelelő (24 százalékos). 

A legjelentősebb eltérés  az iskolai végzettség alapján szembetűnő: míg a felsőfokúaknak csak az ötöde nem hallott erről, addig a középfokú és az alapfokú végzettségűek 37, illetve 46 százalékának nincsenek erről ismeretei.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Kicsit többen preferálják a megújuló energiaforrásokat

A felmérésből az is kiderül, hogy az orosz-ukrán konfliktushelyzet fényében mit gondolnak a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokról és a fenntarthatósági törekvésekről. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a konfliktus inkább felgyorsítja, semmint lassítja a különböző fenntarthatósági és karbonsemlegességi törekvéseket. 

A többség (58 százalék) szerint a kialakult helyzet miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát, és ennél kevesebben – 42 százalék – gondolják úgy, hogy vissza kell térni a gyorsan elérhető, hagyományos, fosszilis energiaforrásokhoz. Suba Levente szerint azonban mindkét kérdés esetében magas – közel 50 százalékos – a tanácstalanabb, inkább középre húzó álláspontot képviselők aránya.

Címkék:
unió, magyarország, európai unió, eu, fenntarthatóság, magyarok, megújuló, megújuló energia,