Nagy Bálint • 2022. április 25. 05:46
A használt és új építésű ingatlanok ára között komoly eltérés van a fővárosban. Ez azonban még nem feltétlenül pénzügyi érv arra, hogy inkább egy évtizedek óta álló lakásba költözzünk. Vagy mégis? A Pénzcentrum cikksorozatának első részében a budai kerületek lakáspiacát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hogyan is néz ki forintosítva az „újat vagy használtat vegyünk?” dilemma.
Bár továbbra is erős, keresleti piacról beszélhetünk a hazai lakóingatlan piacon, az esetek 70%-ban van tere az alkunak a tranzakciók során - hangzott el a Portfolio Csoport napi podcastjában, a Checklistben. A műsorban ugyanakkor kiemelték, hogy elsősorban a használt ingatlanok esetében van lehetőség alkudozni (ez átlagosan 5%-ot jelent, persze nagy a szórás az ingatlan lokációjától, típusától függően), míg az új építésű lakóingatlanok listaára gyakorlatilag kőbe van vésve.
Az, hogy a fejlesztők meglehetősen rugalmatlanok az új lakások árazását illetően, nem újdonság, viszont annak fényében minimum elgondolkodtató, hogy meglehetősen komoly ár-differencia van a használt és az új építésű ingatlanok árszínvonala között. Jelen cikkünkben a budapesti, és ezen belül a budai kerületek lakáspiacát vettük górcső alá, hogy megtudjuk, hogyan is néz ki forintosítva az „újat vagy használtat vegyünk?” dilemma.
Elemzésünkhöz a tényleges adás-vételi tranzakciókból származó, azaz a NAV felé lejelentett és a KSH által vezetett statisztikákat hasonlítottuk össze az Eltinga által készített, új építésű lakásokat összesítő Budapesti Lakáspiaci Riport adatsorával. A könnyebb fogyaszthatóság érdekében az elemzést két részre osztottuk, első cikkünkben - mint azt feljebb is említettük - a budai kerületeket vesszük alaposabban is górcső alá. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, mit mutat a főváros egésze.
Mint az látható, a használt és új építésű ingatlanok ára között komoly eltérés van a fővárosban. Az átlagos árdifferencia 2018 első negyedéve és 2019 harmadik negyedéve között 270-280 ezer forint körül mozgott. 2019 negyedik negyedévétől azonban 300 ezer forint fölé kúszott az eltérés, 2021 második negyedévében pedig már bő 331 ezer forintra rúgott a használt lakások árelőnye.
Százalékos eltérés tekintetében viszont épp 2018 elején volt a legmagasabb a differencia (37%), míg az utolsó vizsgált negyedévben 33% alá esett az új és használt ingatlanok árszínvonalának eltérése. E tekintetben a legközelebb 2019 harmadik negyedévében volt egymáshoz az új és használt lakások átlagára, akkor "mindössze" 29%-kal voltak drágábbak az új építésű lakóingatlanok. Na persze az eltérésből önmagában nem szabad következtetéseket levonni - hívta fel a Pénzcentrum figyelmét Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlan rovatának vezető elemzője.
Azt fontos elöljáróban tisztázni, hogy a lakáspiaci tranzakciók között (ezek a megvalósult adásvételek egy éven belül) az elmúlt években 3-8%-os arányban szerepeltek az új építésű lakások, így bár nyilván izgalmas az összehasonlításuk használtakkal, és van is valós összefüggés (főleg egy adott lokációban), de érdemes és a tisztább képhez szükségszerű is a szétválasztásuk elemzési szempontból, hiszen teljesen eltérő a műszaki, jogi, támogatási, adófizetési és egyéb kötelezettségük, hasonlóan az új és használt autókhoz
- fogalmazott Ditróy Gergely.
Ditróy meglátása szerint az új lakások ára sok tényezőtől függ, kezdve a telek árától (ami lokáció specifikus), a tervezési, finanszírozási, jogi, marketing, fejlesztői költségeken keresztül a kivitelezésig, és az esetleges adók és illetékek megfizetésig. Mint azt kiemelte, az éppen aktuálisan kialakuló piaci ár nem csak önmagában fontos, hanem hat a cseretermékekre, vagyis a használt lakások árazására is. "Minél jobb minőségű (igényesen és műszakilag átgondoltan felújított), minél jobb egyedi adottságokkal rendelkező egy használt lakás a környéken, annál közelebb lesz árazásban (Ft/m2) az új építésű társához, sőt, egyes esetekben azt is bőven meghaladhatja" - fogalmazott Ditróy.
Mint az a fenti infografikán látható, a főváros budai oldalának árszínvonala is hasonló trendet követ, mint a teljes főváros, viszont itt a használt lakóingatlanok árelőnye már jóval mérsékeltebb. Forintosítva 250-330 ezer forint között mozog negyedéves bontásban az eltérés, viszont a százalékos összehasonlítás egyértelműen mutatja, hogy bőven 30% alatt marad a differencia. A legközelebb egymáshoz 2019 harmadik negyedévében volt az új és használt lakások ára (25%-os eltérés), míg 2021 második negyedévében 27,5%-ot mértünk.
Mindenesetre az új lakások árnövekedése (ha drasztikusan nőnek a kivitelezési költségek, amit látunk éppen) valóban kihat a használtakra és húzza magával a teljes piacot, de leginkább a minőségben ahhoz közelebbi részét. Itt könnyen lehetnek óriási szakadékok, nyíló ollók, akár 1-2 utca távolságokra
- kommentálta Ditróy Gergely, aki szerint abban a pillanatban, amikor eltérő mozgást érzékelünk, vagyis az új lakások ára látványosan elszakad a használttól, vagy esetleg zárul az olló és a használt kezdi el közelíteni az újak átlagárát egy bizonyos környéken, az jellemzően egyedi, környék és ingatlanállomány, méret és minőség specifikus okokra vezethető vissza. És akkor nézzük, mit mutat a kerületi bontás.
Mint az látható, míg a teljes fővárosi és a budai árszínvonal hasonló trendet követ, addig a kerületi bontásban már vegyes a kép. Az I. és XI. kerületben egyértelműen zárul az olló az új építésű és a használt lakóingatlanok árszínvonala között, míg a II., XII. és XXII. kerületekben egyre nagyobb az eltérés az új és használt lakások árazásában. A budai kerületek közül egyedül a III. kerületben figyelhető meg az, hogy a z új és használt lakások ára hasonló trendet követ.
Ditróy Gergely szerint ott, ahol hirtelen kiugrik az új lakások ára, vagy az alacsony darabszámhoz mérten egy magasabb minőségi projekt lakásai húzzák éppen az adatokat, vagy esetleg bizonyos fejlesztési bejelentések (javul a környék infrastruktúrája, mind humán, mind közlekedés szempontból) következtében beindult bizonyos spekuláció befektetői oldalról. "Ezek persze csak akkor tudnak látványos változásokat produkálni, ha alacsony az elemszám, és egy 100-200 lakásos projekt értékesítése egy adott évben legalább 20-40%-át teszi ki az adott kerület új építésű eladásainak, amire a rendkívül alacsony számú építkezés mellett bőven láthatunk példákat. Ott pedig, ahol éppen a használt zárkózik látványosan, elképzelhető, hogy egy időbeli csúszás volt, és pár éve az új lőtt ki, amihez most zárkózik vissza a használt" - tette hozzá a vezető elemző.
Emellett az se felejtsük el, hogy sokan fektettek időt és pénzt, akár befektetőként, akár magánemberként lakások felújítására (sokan pedig rettegtek ettől és bele sem mertek vágni), amit hogyha utána a piacra vittek, akkor most felárral tudnak értékesíteni
- zárta gondolatait Ditróy Gergely.
(Hamarosan jövünk a pesti kerületek új építésű és használt lakásainak árszínvonalát összehasonlító elemzésünkkel!)