Koós Anna • 2022. március 19. 13:01
A két éve tartó koronavírus járvány jelentősen átalakította az ingatlanok iránti keresletet, és elindult országon belül a belső vándorlás a fővárosból a vidék felé. Egyes időszakokban a városi garzonok iránt láthatóan csökkent, míg az agglomerációs, vidéki családi házak iránt megugrott a kereslet. Ezzel párhuzamosan nemcsak az agglomerációs területek, hanem az üdülőövezetek ingatlanjai szintén felértékelődtek a járvány óta: különösen a Balaton és a Velencei-tó környéke. Elsődleges lakóhelynek és második otthonnak is sokan vásárolták ezeket, kihasználva azt, hogy a munkájuk már nem feltetlenül köti őket a városhoz a home office elterjedésével. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, mely Balaton-parti települések voltak az utóbbi években a legnépszerűbbek, hová költözhettek a legtöbben.
Nem csak a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése adott új lendületet a vidéki, használt családi házak adás-vételének. A járvány következtében érvényesülő "karanténhatás" is nagyban befolyásolta azt, hogy országon belül hová költöztek a legtöbben az elmúlt években. Sokan gondolták újra ingatlanvásárlási terveiket annak tükrében, hogy milyen volt átélni a pandémiát egy kis alapterületű városi lakásban, vagy hogy a munkahelyük hogyan változtatott a home office lehetőségeken. Akik eddig is agglomerációba terveztek költözni, azok közül sokan most még messzebb merészkedtek: megcélozták az üdülőövezeteket.
Pest megyében is rengeteg kisebb település népessége 30-50 százalékkal is emelkedett 5 év alatt, az agglomeráció töretlen népszerűségnek örvend, ez a tendencia már a járványt megelőzően is érvényesült. Ezzel szemben az üdülőövezetek a járvány hatására váltak az új otthont keresők kiemelt célpontjává. A legnagyobb érdeklődés pedig a Balaton környékét érintette.
Alaposan átalakította a járvány a hazai lakásárak alakulását. Míg a 2020 előtti években egyértelműen Budapesten volt a legintenzívebb az áremelkedés, addig 2020 óta a fővárosban lelassult a lakásárak növekedésének dinamikája, de az olcsóbb községekben, kisvárosokban továbbra is erős maradt az áremelkedés. Összességében igaz az, hogy az elmúlt két évben az ország drágább részein lassult, az olcsóbb településein viszont szinten maradt vagy gyorsult az áremelkedés üteme, ami a falusi csok, majd a járvány keresletnövelő hatásával magyarázható. Ez alól két terület jelent kivételt: a Balaton környéke és a budapesti agglomeráció. Mindkét térségben egy eleve drágább árszintről emelkedtek tovább a lakásárak, aminek köszönhetően több Balaton-parti településen már drágábbak a lakások, mint a fővárosban.”
– mondta el Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője a Pénzcentrumnak. Hozzátette: „2021-ben például a balatonfüredi, a siófoki és a budakeszi járásban is elérték az árak a fővárosi átlagot. Települések tekintetében pedig Zamárdiban, Balatonszemesen és Balatonfüreden 800 ezer forint körül volt az átlagos négyzetméterár, de Siófokon is meghaladta a 700 ezret. Némileg árnyalja a képet, hogy a Balaton ezen településein nagyon sok új lakást adtak el, ami felfelé húzta az átlagot. A Balaton-part virágzása egyébként az új építésű lakások számából is látszik, Somogy megyében egy év alatt két és félszeresére növekedett az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, aminek túlnyomó többsége Balaton-parti településekhez köthető."
Úgy tűnik tehát, hogy a balatoni lakáspiac a járvány nagy nyertese, ahol az elmúlt években a belföldi turizmus élénkülésének hatására akár befektetési szempontból is jó döntésnek bizonyult a lakásvásárlás. Tény, hogy a környék infrastrukturálisan is fejlődik, nemrég készült el a tó nyugati részénél az M76-is autóút újabb szakasza és a Sió-zsilip is hamarosan turisztikai látványosságként újul majd meg, de a mostani árszinteken már indokolt némi óvatosság a befektetési célú vásárlásoknál, különösen az új építésű lakások tekintetében
– mutatott rá Futó Péter.
Ezek a legnépszerűbb helyek a Balatonnál
A Belügyminisztérium nemrég frissített népességnyilvántartó statisztikája szerint nem egy kistelepülésnek a Balaton körül egy év alatt 10 százalékot meghaladóan nőtt a lakosságszáma. Az elmúlt 5 év változásait vizsgálva pedig elmondható, hogy a part menti települések kétharmadában nőtt vagy stagnál a lakosok száma. Természetesen a Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján megyei és települési bontásban című statisztika nem csak a belső vándorlást tükrözi - hogy ki hová költözik -, hanem születések és halálozások is befolyásolhatják, hogy mely településen hogyan változik az állandó lakosok száma. A számottevő változások hátterében általában az együttes pozitív hatások állnak, a több fiatal beköltöző a későbbiekben magasabb születésszámot is jelent.
Az alábbi táblázatba azok a települések kerültek be, amelyek valóban a part mentén helyezkednek el, vagy attól mindössze 10-15 kilométerre. Ezek a települések számítanak még üdülőövezeteknek, a messzebb fekvő helységek esetében már jobban előtérbe kerülhetnek más tényezők - egy példát említve, a Veszprémbe költözőket elsősorban nem feltétlenül a Balaton vonzza, pedig közúton nagyjából alig több mint 20 kilométer a távolságra fekszik a parttól. Az elmúlt 5 évben a kisebb és nagyobb községekben nőtt a leginkább a lakosságszám: Balatonrendesen, Tikosban, Cserszegtomajon, Felsőörsön és Lovasban is nagy arányban nőtt az állandó lakosság:
Ha viszont pusztán azt vizsgáljuk, hogy konkrétan hány fővel többen laknak bizonyos helyeken, nem viszonyítva a település méretéhez, akkor Almádiba, Cserszegtomajra, Gyenesdiásra, illetve Felső- és Alsóörsre költözhettek a legtöbben az elmúlt 5 évben. A táblázatban csak a top20-as listát tüntettük fel, a teljes lista a vizsgált településekről ezen a linken érhető el.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Egy év alatt is sokat nőtt egyes part menti helységekben a lakosok száma, Lovas és Vászoly községekben 10 százalékot meghaladóan! Viszont azt hozzá kell tenni, hogy a százalékos növekedés leginkább az 1000 fő alatti településeken volt jellemző, Cserszegtomaj és Balatongyörök kivételével. Azonban mégis inkább a kis- és aprófalvak dominálnak (1000, illetve 500 fő alattiak), és kevés köztük a törpefalu (200 fő alatti népességű község).
Lakosságszám növekedésben egy év alatt, ha pusztán azt nézzük, hány fővel nőtt az állandó lakosok száma, Cserszegtomaj vezet, melyek Almádi és Gyenesdiás követ.
Egyre népszerűtlenebben a városok
Mivel az ilyen statisztikákban nagy számban fordulnak elő apró- vagy törpefalvak, vagyis 500, illetve 200 fő alatti lakosú települések, érdemes azt is megvizsgálni, hogy a városokban hogyan változott a lakosságszám. Itt már nem voltunk olyan szigorúak a kilométerekben: a listában így nem csak Keszthely, Fonyód, vagy Siófok lakosságszám változása látható, hanem a távolabb eső, de a Balaton vonzáskörzetéhez tartozó városok is. A statisztikák azt mutatják: 1 illetve 5 év alatt Balatonalmádi és Kenese, valamint Zamárdi, Fűzfő, és Hévíz lakosságszáma mutatott arányaiban növekedést.
Fonyódon, Balatonföldváron, Lengyeltótiban, Siófokon, Badacsonytomajban, Berhidán és Polgárdiban inkább stagnál a lakosok száma. Számottevő csökkenést könyvelhetett el azonban a Balaton-felvidéki Sümeg és Tapolca, valamint a Keszthely, melyet egykor "a Balaton fővárosa" néven tartottak számon. Meglepő, hogy Veszprémben is egyre kevesebb az állandó lakos, miközben ingatlanárakat tekintve a megyeszékhelyek között többnyire a legdrágábbak között van.
A népszerűség ára
Az, hogy ilyen sokan döntöttek az elmúlt években a vidékre, vízpartra költözés mellett, meglátszik az ingatlanárakon is. Az olyan járásokban, ahol a frekventált üdülőövezetek is találhatók, a négyzetméterárak már a budapesti árakkal vetekszenek. A legdrágábbnak számító járások és Budapest között a négyzetméterárakban csak minimális a különbség. Budakeszi esetében például a fajlagosan fizetendő összeg némileg meg is haladta a budapestit tavaly, míg Balatonfüreden hasonló szinten mozgott a fővárosihoz, de Siófok sem sokkal maradt el. Némileg árnyalja a képet, hogy a Balaton két nagyvárosában sok új lakást adhattak el tavaly, ami felfelé húzhatta a medián fajlagos árakat, így a használt ingatlanok ára ennél kisebb lehet.
Összességében az látható a Takarék Index elemzéséből, hogy a Balaton és a Velencei-tó környékén, valamint a fővárosi agglomerációban (16 járásban) egy ingatlanért kapható átlagos vételár egy fővárosi ingatlan árának több mint 70 százalékát teszi ki. Ez alapján, ha valaki lakáscserében, vagy visszaköltözésben gondolkodna, az elemzés szerint a fővárosi agglomerációban, a Balatonnál vagy a Velencei-tó környékén eladott tipikus ingatlan értékesítésével már hozzá lehet jutni egy – valószínűleg kisebb méretű – fővárosi tipikus ingatlanhoz.