Koós Anna • 2022. március 5. 13:15
Amíg nagyon sokáig inkább a falvak, kistelepülések elnéptelenedése volt a jellemző, és a lakosság inkább a városokba igyekezett költözni, az utóbbi években változás állt be ebben a folyamatban. Az agglomeráció egyre népszerűbbé vált, immár nem csak a főváros körül, hanem az ország más vidékein is újra kapósak lettek a kisebb településeken a családi házak. A családtámogatási intézkedések, illetve a járvány csak fokozta a kitelepülési hullámot. A Pénzcentrum most a megvizsgálta, melyek a legnépszerűbb eldugott kisfalvak, fővárosi agglomerációs települések, illetve azok a városok, ahová a legtöbben költöztek 2022-ben.
Megjelentette legfrissebb lakossági statisztikáit a Belügyminisztérium, ez alapján Magyarország állandó lakossága 2022. január 1-jén 9 841 587 fő volt, fél százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A fővárosban 1 644 146-an, városokban 5 169 097-en, községekben, falvakban 3 027 793-an élnek. Az elmúlt egy, illetve 5 évben rengeteg kistelepülésen figyelhető meg az állandó lakosság ugrásszerű növekedése. Ebben bizonyára szerepe van a különböző családtámogatásoknak - mint a falusi csok -, a fővárosi négyzetméterárak emelkedésének, és a járvány hatásainak is. Nézzük, melyik települések népszerűsége nőtt meg az elmúlt években!
Először megnéztük az abszolút toplistát: mely településeken nőtt a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt egy, illetve 5 év során. Fontos, hogy arányokat vettünk figyelembe, tehát a százalékos növekedést, és nem azt, hogy hány fő költözött az adott helyre - hiszen egy 100 fős településre beköltöző plusz 50 fő jóval nagyobb változás, mintha egy 25 ezer fő lakta városba költözik 1000 fő.
Az egy év alatti változás tekintetében szinte csak törpefalvakat találunk, ahogy már 10 fő beköltözése, vagy születése is is kimagasló növekedést jelent. A toplistát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagyhuta, a somogyi Hosszúvíz és a zalai Ligetfalva vezeti. Ezen a listán feltűnően sok a Veszprém és Zala megyei törpefalu - tehát könnyen meglehet hogy a járvány okozta karanténhatásra Balatonhoz költöző városiak vették célba ezeket a törpefalvakat.
Ha viszont megnézzük, hogy 2017. január 1-je óta hol nőtt a legnagyobbat a lakosságszám, akkor már több 1000 fő feletti kistelepüléssel találkozhatunk a listán. Rögtön az első két helyen Rajka és Vámosszabadi, két határmenti település lakossága több mint a duplájára nőtt. Erre azonban egyszerű a magyarázat: Rajka gyakorlatilag Pozsony agglomerációjává vált az évek során, hiszen a megélhetés olcsóbb a határnak ezen a felén. Vámosszabadi szintén a Szlovák határ mellett fekszik, Győrtől alig 10 kilométerre. A törpefalvakon kívül még a két budapesti agglomerációban található Nagytarcsa és Délegyháza fért bele a top20-ba, illetve a Veszprém mellett fekvő Márkó és a Soprontól nem messze található Harka.
Egyre népszerűbbek a vidéki kisvárosok is
Hogy kiszúrjük a törpefalvakat, megvizsgáltuk, hogy külön a városok esetében hol nőtt a leginkább a lakosságszám a Belügyminisztérium statisztikája szerint. 2021. és 2022. január 1-je között Zalakarosra, Piliscsabára és Őrbottyánra költöztek arányaiban a legtöbben. Nem meglepő, hogy ebben a listában is rengeteg a Pest megyei kisebb település, mint Diósd, Biatorbágy, Budakalász, Zsámbék. Megyei jogú városok közül egyedül Érd vette fel a versenyt lakosságszám növekedésben a kisebb városokkal.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az sem meglepő, hogyha 5 év távlatában nézzük a lakosságszám változást, szintén zömmel Pest megyei városokkal találkozunk a toplistán. A Fejér megyeiek közül felkerült még Velence, Gárdony és Adony is - bár ahogy átalakult a főváros-vidék viszonya az elmúlt évek során szinte már ezek a települések is agglomerációsnak számítanak, (ahogy bizonyos szempontból a Balaton és a Velencei-tó környéke).
Az agglomeráció népszerűsége töretlen
Mivel ennyire tükröződik a fenti statisztikákban Budapest vonzáskörzetének hatása, ezért külön kigyűjtöttük a Pest megyei falvakat és városokat is. Itt azt érdemes látni, hogy amíg egy év alatt több kisebb faluban is megnőtt számottevően a lakosok száma, addig 5 év távlatában inkább a 4000 fő feletti települések dominálnak. Az elmúlt 5 év nagy nyertesei a népszerűségüket tekintve Nagytarcsa, Délegyháza és Pócsmegyer, míg az egy éves növekedés tekintetében az aprócska Perőcsény állhatott a dobogó tetejére.