Szánthó Péter • 2021. december 22. 14:01
Komoly kártérítést fizethetünk, ha valaki a csúszós járdánkon sérül meg, sőt, durvább esetekben még eljárás is indulhat. Kevesen tudják, de az ingatlan előtti járdaszakasz síkosságmentesítése a tulajdonos felelőssége és kötelessége - albérlet esetén a bérlőnek kell erről gondoskodni. Sózni ugyan tilos egy rendelet szerint, de nem büntetnek érte: ennek ellenére nagyon nem javasolt, hogy így oldjuk meg a csúszásmentesítést.
Szerdán nemigen ment fagypont fölé a hőmérséklet, és az ország több részén is havazott: holnapra is kemény fagyokat jósolnak, és karácsonykor is hidegek lesznek az éjszakák. Az ingatlan tulajdonosoknak tehát érdemes felkészülniük: kevesen tudják, de a havassá és jegessé vált járdák csúszásmentesítéséről nekik kell gondoskodniuk! Albérlet esetében a bérlőt terheli a felelősség.
Ugyanis, bár a helyi közutak és közterületek fenntartása önkormányzati feladat, a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani - hívta fel a figyelmet korábban egy jogász.
Sőt, a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonják a szabályok. Abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, csúszós járdán elesik, és megsérül, akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. És ha ez nem elég, komolyabb esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják az ingatlan tulajdonosát!
Asztalos Gábor ügyvéd pedig arról beszélt, hogy ha valaki eltöri a lábát a járdánkon, és ezért otthon kell maradnia táppénzen, tehát tételes vesztesége van, amelyet forintosítani tud, akkor vagyoni kárigényt terjeszthet elő kárainak megtérítése érdekében - sőt, sérelemdíj is járhat a károsultnak.
És ez alól a társasházban élők sem kivételek: óriási tévhit, hogy ebben az esetben a közös képviselő feladata lenne a csúszásmentesítés! Hiszen a szabályok szerint a tulajdonos felelőssége a csúszásmentesítés, egy társasház albetéteseit lényegében ugyanúgy kezelik, mint egy önálló családi ház tulajdonosát.
Bár nem büntetik, de inkább ne sózz!
Sőt, az sem mindegy, hogy milyen anyaggal végezzük a síkosságmentesítést! A a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet azt írja elő, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Márpedig az útszóró só ilyen anyag. 2012-ig még 50 ezres bírságot fizethetett, aki nem tarotta be az előírást, de abban az évben hatályon kívül helyezték a vonatkozó rendeletet. Ennek ellenére mi azt javasoljuk, hogy ne sóval old meg a síkosságmentesítést, mert azért mégiscsak nagyon káros a környezetre!
Ráadásul a só tönkreteszi a betont, aszfaltot, megeszi az autók, biciklik gumiját, a cipőtalpat, és a kocsik alvázának sem tesz túl jót. Plusz gondolj szegény állatokra, akiknek "mezítláb" kell járkálnia az utcán, az ő mancsuk is komolyan károsodhat a sótól!
A célnak éppen ugyanolyan jól megfelel a homok, a sóder, de a faforgács és a hamu is kiválóan teszi a dolgát a fagyos járdákon. Ezek közül valamelyik szinte 100 százalék, hogy van otthon.