Pénzcentrum • 2021. november 19. 17:10
A tavalyi gyengélkedés után idén újra erőre kapott az ingatlanbefektetési piac, a kilátások is jók, amelyek alapján jövőre már a koronavírus-járvány előtti szintet közelíthetik meg a volumenek. 2021-ben 20 százalékkal erősebb befektetői forgalmat várunk, mint az előző évben, az erősödés motorja az irodapiac. Az idei folyamatok sajátossága az irodapiaci tranzakciók magas aránya az összvolumenen belül, amely a 85 százalékot is elérte 2021 októberéig, szemben a pandémia előtti 40 százalékkal.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke, Takács Ernő a CBRE ingatlantanácsadó adatai alapján ismertette, hogy az októberig jegyzett 750 millió eurós ingatlanbefektetési forgalom ugyan 5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, de komoly év végi hajrára számítanak, aminek köszönhetően a 2021-es évre a tavalyit 20 százalékkal meghaladó, 1,2-1,3 milliárd eurós forgalmat prognosztizálnak. „A kilátások szerencsére jók, jövőre a számok megközelíthetik a válság előtti, a 2019-es év számait is” – tette hozzá. Speciális év volt 2021 az ingatlanbefektetési piacon, hiszen év elején még a koronavírus-járvány miatti korlátozások akadályozták a fellendülést, év végén pedig az újabb fertőzéshullám rontotta a kilátásokat, „de a javuló trend egyértelmű, és reményeink szerint az idei 20-25 százalékos volumennövekedést jövőre hasonló követi”.
Emlékeztetett rá, hogy az ingatlanpiac 4-5 éves szárnyalását törte meg 2020-ban a világjárvány, ekkor az ingatlanbefektetési volumen 40 százalékkal esett vissza. Akkor is látszott azonban, hogy a megtorpanás átmeneti, a kilátások erős visszapattanást jeleztek előre, amelyet az újabb fertőzési hullám lassított, de visszavetni szerencsére nem tudott. Arra is rámutatott, hogy elég komoly vagyon halmozódott fel az elmúlt években Magyarországon, ami kereste már a befektetési lehetőségeket.
Megjegyezte, hogy az ingatlanok ára az anyagköltségek, az energia és a munkaerő drágulása miatt nem csökkent. A finanszírozási hajlandóság átmeneti visszaesés után idén már újra erős volt, a bankok is szívesen hiteleznek, relatíve olcsón lehet forráshoz jutni. A befektetők tavaly a gazdasági korlátozások miatt nehezen tudtak tőkét kihelyezni, ezért sokan idén és jövőre próbálják behozni a 2020-ban elmaradt üzleteket. Ez erős keresleti oldalt jelent, ezért sem számítunk az árak csökkenésére. Az IFK elnök kiemelte: kezd felpörögni a piac, amely jövőre az 1,5-1,7 milliárd eurót is elérheti.
Takács Ernő ismertette: az idei folyamatok sajátossága az irodapiaci tranzakciók magas aránya az összvolumenen belül, 2021-ben eddig a forgalom 85%-a ezen a piacon zajlott, szemben a vírus előtti évek 40 százalék körüli arányával. Ellentétesen alakult a retail piac, míg korábban a kereskedelmi ingatlanbefektetések aránya ugyancsak 40 százalék körül mozgott, mára 5% alá olvadt, és a hotelpiaci tranzakciók értéke is alacsony maradt. Ugyanakkor ezekben az eszközökben is van fantázia, hiszen a kiskereskedelem forgalma és ezzel együtt az ilyen ingatlanok teljesítménye szépen javul. A nagyvárosokban gyorsan visszapattant a vásárlóerő, az ottani kereskedelmi ingatlanok teljesítménye a tavalyinál sokkal jobb, sőt sok esetben még 2019-nél is jobb forgalmat regisztráltak. Nagyon sok felújítás zajlik a kiskereskedelmi szegmensben, habár új építésről kevés a hír, sok régi ház felújításán dolgoznak, közepes méretű a helyi vásárló közönség igényeinek kielégítését tartva szem előtt.
A V4-ek közül nálunk a legnagyobb a hazai tőke
A befektetési forgalom mindenhol csökkent a régióban, és bár a lengyel és a cseh piac lényegesen nagyobb, mint a magyar, Szlovákiát és Romániát megelőzzük. A V4 tagországokat összehasonlítva a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte – emelte ki Takács Ernő, és arra is kitért, hogy a magyar befektetők egyre hangsúlyosabban vannak jelen a régió országaiban, elsősorban Lengyelországban, másodsorban Romániában utána a balkáni országokban. Sőt ki is léptünk a régióból, befektetési céljaink a déli országok: Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország – mondta.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A lakáspiac volumenét nem a növekvő érdeklődés, hanem a drágulás pörgeti
Takács Ernő a lakáspiacról elmondta, hogy a jelentős áremelkedés miatt nőtt a volumen, de nincs nagyobb kereslet darabszámban, mint a válság előtt. Szintén hajtja a piacot és már érezhető a hatása az MNB zöld programjának, ami két és fél százalékos fix kamat mellett hitelt nyújt a magyar lakás és házállomány megújítása, energetikai korszerűsítése érdekében új lakások vásárlására. Ez egyértelműen a „vastagabb pénztárcájú” felújítóknak kedvez, mégis óriási az érdeklődés. Ezzel szemben megoldásra váró problémának nevezte az elnök, hogy a jelenleg meglévő és nagyon rossz állapotú magyar lakásállomány megújításához jelenleg nincsen eszköz.
Arra is kitért, hogy a magyaroknak az ingatlan menekülési befektetési termék, az árak egy pillanatig nem csökkentek. A Balaton elképesztő árrobbanáson ment át az elmúlt másfél-két évben. Budapesten ideig-óráig minimális csökkenés volt tapasztalható 2020-ban, idén már megint drágulás figyelhető meg. A vidéki megyeszékhelyeken gyakran láthatunk kétszámjegyű áremelkedést, Balatonon pedig 20 százalék felettit. Az újépítésű lakások tömegével jelennek meg a déli parton, budapesti árazással, 1-1,2 millió forintos négyzetméter áron.
Az átadott új építésű lakások száma 20-25 ezer között lehet idén, és a továbbiakban is lendületes lehet a növekedés részben a kormányzati támogatások, részben pedig a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programjának eredményeként – jegyezte meg Takács Ernő. Hozzátette, hogy tavaly az év első felében az új építésű lakások piacán kivárás uralkodott a koronavírus-járvány hatásai és az 5 százalékos áfa körüli bizonytalanság miatt, így az elmúlt 1-1,5 éve elhalasztott lakásépítési igények és a kivárást előidéző problémák megoldásának eredményeként jelenleg 35 ezer lakás van kivitelezés alatt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékétől a lakásépítések ugyan még továbbra is elmaradnak, de az ehhez szükséges, az évi 35-40 ezer lakás építése a következő években már megközelíthető.