Pénzcentrum • 2021. október 29. 12:58
Míg tranzakciók tekintetében az ingatlanpiac már magához tért, sőt, újabb lendületet vett, addig a lakásbérlési adatok nem mutatnak fejlődést. A fogyasztói magatartás ezen a téren is átalakult, a bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság. Mindenki az őszi, egyetemi szemeszter kezdésével a diákok, az utazási korlátok feloldásával pedig a külföldiek érkezésétől várta a fellendülést, ez azonban elmaradt. De akkor mégis hol vannak, és mi várható így a szegmensben?
„A tavalyi évhez képest 2-3%-os áremelkedést tapasztaltunk az albérletpiacon Budapest belvárosában, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy 2019-ről 2020-ra nagyságrendileg 30-50%-os volt a visszaesés” – árulta el Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.
A hosszú távra kiadott ingatlanok esetében volt kisebb mértékű ez a csökkenés, – ebből a szempontból – a pandémia nagy vesztesei az Airbnb lakások tulajdonosai voltak, akik elvesztették bevételi forrásaikat, ezért inkább eladták befektetésüket, vagy tartós kiadásra váltottak át.
A Budapest belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették. Ez a két csoport a bérlők körülbelül 80%-át tette ki az elmúlt években, azonban a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. Az albérletpiac újbóli fellendülését az idei egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várták a bérbeadók, hiszen a 2021-es őszi szemeszter kapcsán inkább a jelenléti oktatásra rendezkedtek be az intézmények. Idén közel 76 ezren jutottak be az egyetemekre, főiskolákra, de az albérletekért folytatott roham elmaradt.
Ennek oka az lehet, hogy a bizonytalan egészségügyi helyzetet mérlegelve a diákok szívesebben maradtak otthon és vállalták a napi ingázást, esetleg inkább kollégiumba jelentkeztek vagy többen költöztek össze egy lakásba. Utóbbi két alternatíva azonban éppen ellentétes a megelőzéssel kapcsolatos logikával. A régi trend tehát nem tért vissza a főváros központi részén.
Mindössze egy minimális emelkedést prognosztizáltak a szakemberek, de azt is inkább azok generálták, akik amúgy is tervezték a költözést, csak eredetileg későbbi időpontban, ám tartottak attól, hogy lecsúsznak egy jó lehetőségről az egyetemisták piaci megjelenése után.
És mi a helyzet a külföldiekkel? Szállingózva, de kezdenek visszatérni a piacra, roham viszont nem várható a Duna House Home Management vezetője szerint. A tavalyi adatokhoz viszonyítva jelenleg 10%-kal több a külföldi érdeklődő az albérletekre, de még így is maximum 5-10%-os részt képvisel csoportjuk a keresők körében. Az viszont kérdéses, hogy ha romlana az egészségügyi helyzet, akkor újra teljesen megáll-e a beutazásuk, illetve akik már itt vannak, maradnak-e.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kétszery Zsuzsanna a bérleti díjakkal kapcsolatban kiemelte:
Városok és kerületek között is jelentős lehet az árkülönbség. Természetesen, ebben a tekintetben is a főváros a legdrágább az átlagos, havi 150.000-165.000 forintos bérleti díjakkal. Az egyetemistáknak megfelelő belvárosi stúdiólakások – minőség függvényében – azonban már havi 80-110 ezer forintért is kivehetők, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 110-140 ezer forint között mozog, és nagyságrendileg 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén. Adataink szerint a legtöbb, hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer forint között vannak a költségek havonta. A kínálathangsúlyos albérletpiacon van tér a növekedésre, van miből válogatniuk az érdeklődőknek. Várakozásaink szerint azonban nagyobb mozgás már nem lesz az árakban, a jelenlegi helyzet stabilizálódhat és kitarthat a következő időszakra.
Bár statisztikailag nem lehet új trendekre következtetni az albérletpiacon, az egyértelműen látszik, hogy a fogyasztói magatartás a bérbeadók és a bérlők körében is átalakult. Míg tavaly, a pandémia okozta bizonytalan helyzetre tekintettel a lakástulajdonosok hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, például ami a rugalmas felmondási időt vagy a kaució-visszafizetést illeti abban az esetben, ha a bérlő nem tudná tovább fizetni a bérleti díjakat.
Mára viszont a „türelmi időnek” vége, a járványügyi helyzet többé nem számít vis maiornak, és így a bérbeadók sem változtatnak a szerződési feltételeken. Sőt, a felek egyre inkább ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, hogy egy esetleg vitás helyzetben könnyebben tudják érvényesíteni a szerződésben foglaltakat. Emellett a korábban többnyire euróban fizetett bérleti díjakat most már 98%-ban forintban egyenlítik ki – egyrészt a forint-euró árfolyamingadozás miatt, másrészt pedig szinte mindenki hazai valutában kapja fizetését.