24.hu • 2021. október 19. 09:34
A budapestiek a külső kerületkbe, az ország keleti felének lakói a belsőbb régiókba költöznek - a 24.hu kielemezte az országon belüli népvándorlást.
Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, 14 ezerrel kevesebbnek, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be új lakcímre, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak. A pandémia által előidézett válság egy növekvő tendenciát torpantott meg 2020-ban.
A 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek tavaly, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet, 2020- ban 63 ezer ember.
Budapestre tavaly 68 ezren költöztek, és 84 ezren döntöttek úgy, elhagyják a fővárost– emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból ennél is többen, közel négyezren. Egyre vonzóbb Fejér megye, valamint a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben 3000-el Somogyban pedig 2500-al többen laktak, mint egy évvel korábban.
Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren be. Ebből 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: több ezerrel csökken a régiók lakossága minden évben. Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.
Rengetegen költöztek Budapesten belül is. 2020-ban 43 ezernél több fővárosi döntött úgy, hogy a kerületén belül maradva változtat lakcímet: a legtöbben, 4662-en a XI. kerületben tettek így, míg a III. kerületben 4200-an, a XIV. kerületben pedig 3575-en. Újbudán, Óbuda-Békásmegyeren, illetve Zuglóban a lakosság 2,8-3,2 százaléka költözött tavaly a kerület egy más pontjára.Közel 58 ezer budapesti döntött úgy tavaly, hogy másik kerületbe költözik, közülük a legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották – ugyanez a három kerület volt, ahonnan a legtöbben mentek el (4300 és 4700 fő között).
Jól mutatja a külsőbb kerületbe költözés erősödő igényét a három legnépszerűbb lakóhelycsere. 820-an döntöttek úgy a XI. kerületben, hogy a szomszédos, Budapest határán lévő XXII. kerületbe költöznek. 730-an Zuglóból költöztek a szomszédos, XVI. kerületbe. 676-an pedig a XIII. kerületből Újpestre.
A főváros vezetése látni véli az okokat a folyamatok mögött
Cikkünk megjelenése után Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala az alábbiakról tájékoztatta a Pénzcentrumot:
Drámai számok látszanak a statisztikai hivatal migrációs jelentéséből - írják. Budapestről tavaly több, mint 84 ezer ember költözött el, a fővárosba máshonnan beköltözőkkel együtt is 16 ezerrel csökkent a város lakossága
Ez olyan, mintha Soroksár, Budapest XXIII. kerülete lakosságának 70%-a tűnt volna el a városból.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kiköltözők közel fele, 38 ezer fő nem ment messzire, Pest megyében talált új otthont. A kiköltözés önmagában nem jelentene gondot, de az agglomeráció hízása sajátos folyamat: a kiköltözők túlnyomó többsége továbbra is Budapestre jár dolgozni, tanulni, a főváros szolgáltatásait veszik igénybe, hiszen az agglomerációs települések nincsenek felkészülve ekkora roham kiszolgálására.
A kiköltözési folyamat társadalmi szinten mindenkinek okoz problémákat: a környező településeken úgy nő a zsúfoltság, hogy a városok nincsenek felkészülve ennek kezelésére, a Budapestre irányuló ingázás egyre több szmogot és torlódást jelent a Budapesten élőknek, miközben az ingázók is egyre nehezebben közlekednek nap mint nap.
Ez a folyamat nem magától történik, hiszen a kormány lakáspolitikája fűti az agglomerációs kiköltözést, ráadásul az elmúlt évtized autó- és betonpárti városfejlesztése sem tette vonzóbbá Budapestet. Az elővárosi vasútfejlesztés fontos, de önmagában csak szépségtapasz a kiköltözés problémájára. A kormány is azzal számol, hogy a vasútfejlesztés csak kiszolgálja a kiköltözők igényét, és valójában több ezer milliárd forint elköltése után is csak több ingázó autó jár majd Budapestre, mint most.
A mi feladatunk nem kiszolgálni ezt a folyamatot, hanem megállítani és megfordítani. Erről szól Budapest városfejlesztési stratégiája, az Otthon Budapesten. A célja az, hogy széles körben megfizethető lakhatás biztosításával, valamint a város élhetőségének növelésével, tiszta levegővel, több zölddel csábítsuk az embereket Budapestre.
Csak és kizárólag a kiköltözési hullám megállításával kezelhető az az egyre nagyobb válság, amit mindannyian érzékelünk dugók, szmog, kevesebb zöld és balesetek formájában - zárják a Balogh Samu várostervező, kabinetfőnök által jegyzett közleményt.