Pénzcentrum • 2021. szeptember 2. 10:02
Jelentősen átalakította az ingatlanpiaci keresletet a járvány. Az agglomerációs családi házak egyre keresetebbek, míg a városi garzonok népszerűsége csökkent. Az üdülőövezetek ingatlanjai szintén felértékelődtek: második otthonnak, illetve elsődleges lakóhelynek is sokan vásárolják ezeket, kihasználva azt, hogy a munkájuk már nem feltetlenül köti őket a városhoz a home office elterjedésével. A Pénzcentrum most azt vizsgálta meg, hogy a Balaton környékére egy év alatt hová költöztek a legtöbben.
Bár a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése is új lendületet adott a vidéki, használt családi házak adás-vételének, a pandémia hatására is rengeteg magyarban ért meg az elhatározás, hogy maga mögött hagyja a nagyvárost. Pest megyében is rengeteg kisebb település népessége 10-40 százalékkal emelkedett 5 év alatt, ez is mutatja, hogy az agglomeráció egyre vonzóbb. Az üdülőövezetek viszont a járvány hatására váltak az új otthont keresők kiemelt célpontjává. A legnagyobb érdeklődés a Balaton környékét érintette: rengetegen költöztek le a magyar tengerhez.
A nagyobb kereslet természetesen hatott az árakra is. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, a Siófoki mellett, az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30 százalakot (a Balatonfüredi járásban pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, (és már hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is).
Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át
– mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ide költöztek a legtöbben
A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint több kistelepülésnek a Balaton körül 2020-ról 2021-re 5 százalékot meghaladóan nőtt a lakosságszáma, miközben az elmúlt 10 évben jellemzően csökkenő tendenciát mutatott. Több néhány száz főt számláló kisfaluba kezdődött meg a beköltözés 2020-ban:
A népességszám növekedést mutató települések többsége Veszprém megyei. Vöröstó magasan vezeti a statisztikákat, bár lakossága 19 fővel bővült 2021. január 1-jére 2020. év elejéhez képest, viszont ez arányaiban kimagasló, hiszen alapvetően is csak 92-en lakták. Még 10 éve, 2011-ben sem laktak Vöröstón annyian, mint idén év elején.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az egyetlen nagyobb település, ahol nagyot nőtt az állandó lakosok száma a járvány évében, Felsőörs volt, viszont ott a pandémiát megelőzően is növekvő tendencia volt megfigyelhető az elmúlt 5-10 évben. Balatonmáriafürdőn szintén folyamatos növekedés látható, bár nem olyan mértékű, mint Felsőörsön. Pusztaszemesen és Ábrahámhegyen is nőtt 2016-ról 2020-ra a lakosságszám, viszont nem számottevően, 2021-ben viszont már jelentősen. Kiugróbb növekedés az elmúlt 5 évben Mencshelyen és Tikoson volt.
Ha pedig megvizsgáljuk, hogy hány olyan - 2020. január 1-jén 300 főnél több állandó lakossal rendelkező - nagyobb település van a Balaton 15 kilométeres körzetében, ahová sokan költöztek a múlt évben, látható, hogy Felsőörs, Pusztaszemes, Balatonmáriafürdő és Ábrahámhegy településeken kívül - melyek már az előző toplistán is feltűntek - Aszófő, Balatonederics, Köveskál, Balatonberény, Alsóörs és Vilonya is nagy érdeklődésre tarthatott számot:
Balatonedericsen és Kövekálon volt jellemző az elmúlt 10 évben a népességfogyás, Pusztaszemesen, Ábrahámhegyen, Balatonberányben és Vilonyán már 2016-ról 2020-ra nőtt a lakosság. Felsőörsön, Alsóörsön, Aszófőn és Balatonmáriafürdőn viszont végig növekvő volt a tendencia, viszont az egy év alatt tapasztalható lakosságszám növekedés így is kiemelkedő volt.
A legnagyobb népességnövekedésű települések közül többnek a lakosságszáma már a 2011-es értéket is meghaladta, pedig nem egy helyen 2020-ig csak csökent a lakosok száma. Kérdés, hogy ez a tendencia folytatódhat-e idén is, és az elkövetkező években, illetve, hogy mely településeket fogják a magyarok újra felfedezni maguknak.