Pénzcentrum • 2021. május 29. 06:55
Idén sem ússzák meg a telektulajdonosok, a hatóság heteken belül indítja a razziát, és kíméletlenül lecsap azokra, akik nem irtják ki a parlakfüvet. A Pénzcentrum információi szerint tavaly összesen 2618 esetben szabtak ki a hatóságok növényvédelmi bírságot, melyek együttes összege meghaladta a 136 millió forintot.
Magyarországon minden földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Kevesen tudják, de a 2019-es évben megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő, ami azt jelenti, hogy egész évben kötelessége a tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezés.
A parlagfű Magyarországon nem őshonos, és csak a múlt század 40-es éveinek a közepén kezdett el robbanásszerűen terjedni, elsősorban a gabonaszállító útvonalak mentén. Mára azonban az egész ország területén megtalálható, elsősorban a mezőgazdasági területeken, illetve műveletlen parlagokon, romtalajokon.
Elterjedtsége miatt hazánkban mostanra drasztikusan megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás, illetve asztmás tüneteket vált ki, így pollenszezonjának középső harmadában már népegészségügyi probléma okozójaként ismerjük.Ennek jelentősége többek között az előidézett munkakieséssel, vagy a plusz anyagi ráfordításokkal is mérhető. A nagy tömegű virágporral való találkozás egészség- re gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen; kiemelendő, hogy a pollenallergia minden korosztályban kialakulhat.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre is
Repkednek a milliós bírságok
A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető, melyről minden esetben jegyzőkönyv készül. A felvett jegyzőkönyv alapján a megyei illetékes hatóság a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít. Az eljárás során a mulasztó földhasználóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértéke a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától és parlagfűvel való fertőzöttség mértékétől függően
15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet kül- és belterületen egyaránt.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem árt tudni azonban, hogy belterületen az ingatlan méretéhez képest nagyobb összegű bírság szabható ki, mint a külterületi ingatlanokon. Ez persze nem véletlen, a lakóövezetben virágzó parlagfű ugyanis nagyobb közegészségügyi veszélyt jelent az emberek számára. Amennyiben az érintett nem fizeti meg a bírságot, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amely végrehajtásáról az adóhatóság gondoskodik. Ráadásul a kötelezően kiszabott bírságon túl a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az "ügyfélnek" kell megfizetnie.
A hivatal nem tétlenkedik
Megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy megtudjuk, mi várható idén a parlagfűszezonban, illetve hogy illusztráljuk, nem csupán üres fenyegetőzésről van szó, repkednek a büntetések. Hogy pontosan hogyan alakult Magyarországon az elmúlt években a parlagfűvel fertőzött területek aránya, azt viszonylag nehéz megmondani, hiszen fertőzött területek nagysága nem egy statikus érték, időben és térben folyamatosan változik.
A talajban található magkészlet nagyon hosszú ideig csíraképes marad, így a fertőzött területek kiterjedését minden évben nagyban befolyásolja az időjárás, és az adott terület hasznosítása. A bejelentett és az ellenőrzött területek nagysága viszont növekszik. A lakosság egyre gyakrabban használja bejelentésre a Parlagfű Bejelentő Rendszert, emiatt a hatóságok látókörébe is több fertőzött terület kerül. Évről-évre emelkedik a belterületen tett bejelentések száma is – válaszolta a Nébih a Pénzcentrum kérdésére.
Egyelőre még felelőtlenség lenne bármit is kijelenteni az idei fertőzött területek nagyságáról, hiszen az időjárás nagyban befolyásolja a növény fejlődését. Annyi mindenképpen megjegyezhető, hogy a parlagfű rendkívül jól alkalmazkodik az időjárási körülményekhez, magjai a talajban hosszú ideig megőrzik a csírázóképességüket. A Nébih tematikus aloldalán június elejétől október végéig kéthetente frissül az országos parlagfű helyzetképet, ahol nyomon követhető az aktuális országos parlagfű-helyzet.
Kérdésünkre elárulták azt is, hogy a tavalyi év során 116 db növényvédelmi bírsághatározat született belterületen a parlagfű miatt. A Nébih rendelkezésére álló adatok alapján a kiszabott bírság összege belterület esetében 8 493 000 forint volt. Külterületen ellenben hússzor annyi, összesen 2502 db bírsághatározat született, a kiszabott bírság összege külterület esetében 127 530 158 forint volt. (Fontos azonban, hogy külterületi eljárás esetén – a hatályos jogszabályok szerint – a bírságot a Földhivatal által felvett és átadott jegyzőkönyv alapján az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya szabja ki, nem a Nébih.)