Pénzcentrum • 2021. május 20. 18:01
2050-re az Európai Unió tagállamaiban 5-ből 3 városias régióban növekedni fog a lakosságszám, miközben 5-ből 4 falusias "vidéki" régióban pedig csökkenés fog mutatkozni a következő 30 évben. Legalábbis ezt mutatja egy frissen készült tanulmány, ami a populáció változását igyekszik megjósolni, régiós mintázatok alapján az EU-n belül. Ebből az is kiderül, milyen mértékben várható a magyarországi kistelepülések elnéptelenedése szemben a városokkal, esetleg hol mutatkozhat növekedés a népességszámban.
Az Eurostat számításai szerint 2019 és 2050 között általánosságban igaz, hogy a városias régiókban növekedés mutatkozik majd a lakosságszámban az uniós országokban, Horvátországban 2,3 százalékos növekedést jósolnak, míg Máltán 35,4 százalékot. Akárcsak Máltán, Írországban (29,2%) és Svédországban (25,1%) is jelentős, 20 százalék feletti növekedést jósolnak a városias régiók népességének tekintetében.
Amíg 15 tagálamban emelkedés, addig 9-ben csökkenés mutatkozik majd várhatóan a városi népesség számában. Ezek között van Magyarország is, ahol várhatóan 1,7 százalékkal csökken a városias régiók népessége. Bulgária (-1,4%), Portugália (-1,6%) valamivel jobb, Litvánia -2,7%), Olaszország (-3,1%) valamivel rosszabb, Románia (-8,6%), Lengyelország (-10,3%), Görögörszág (-16,7%) és Lettország (-17,7%) jóval rosszabb helyzetben lesz.
A lakosságszám várható változása 2019-től 2050-ig a többnyire városias (kék), a többnyire vidékies, falusias (narancssárga) és a köztes (szürke) régiókban
Ez utóbbi országokra, köztük hazánkra is jellemző viszont, hogy nem csak a városias régiók, hanem a "rural" = falusias, vidékies régiók népessége is nagyot csökken majd 30 év múlva a várakozások szerint. Litvániában például 43,5 százalékkal visszaesik majd ezeknek a régióknak a populációja is, de Lettországban (-37,6%), Bulgáriában (-26,8%), Romániában (-25%), és Horvátországban (-23,3%) is 20 százalékot is meghaladó esés következik majd be.
Miközben például éppen Horvátországban a városias régiók népessége még némileg nőni is fog. Az észtek, finnek, franciák, osztrákok esetében a falusiasabb régiók népességének csökkenésével szemben a várias területeken élők populációjának növekedése áll. Általánosságban elmondható, hogy kevés országban várható növekedés a falusias régiók népességében: ilyen kivétel Írország, ahol 24,5 százalékos, és Svédország, ahol 10,9 százalékos növekedést várnak. Minimális emelkedés Dániában (1,2%) és Belgiumban is várható (1,0%) a következő 30 év során.
A karanténhatás csak időszakos?
Nemcsak az, hányan születnek városba, vagy falun, befolyásoljásolja a későbbi népességszámot. A belső vándorlás, városból vidékre és fordítva, szintén közrejátszik. Az újonnan bevezetett családtámogatások és a járvány alatt szerzett tapasztalatok is közrejátszanak abban, hogy jelenleg Magyarországon megfordult a korábbi trend: nő a kereslet az újépítésű családi házakra, a társasházi lakásokra pedig csökken. A járvány felpörgette az agglomerációban lévő használt családi házak iránti érdeklődést is. Keresettek lettek még a 200 milliónál drágább luxus családi házak is, de nehéz a vevői elvárásokat a kínálattal összeegyeztetni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hosszútávon gondolkodva azonban, ha arra vagyunk kíváncsiak, mi lesz 30 év múlva, ez a jelenlegi időszak hamar elmúlik majd. Ismét változni fognak a prioritások, és lehet, hogy a most vidékre költözők gyerekei felnőve visszaköltöznek a városokba. A járvány elhozta a home office forradalmát is, és sokan erre alapozzák a vidékre költözésüket - azonban nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.
A Pénzcentrum közelmúltban készült felméréséből kiderült, hogy a válaszadóknak majdnem 16 százaléka egyáltalán nem térne vissza az irodai munkavégzéshez. Rajtuk kívül azonban vagy a hibrid (48%) munkavégzést, vagy a tisztán irodai munkát támogatná (10,1%) a többség. A válaszadók több mint negyedének pedig nincs igazán választása. Ebből is látszik, hogy a 100%-os távmunkát viszonylag kevesen választanák, még kevesebben engedhetik meg maguknak, tehát kevés városinak van olyan munkája, amit vidéken is ugyanúgy végezhet. Így azt várni, hogy esetleg a karanténhatás visszafordíthatja a falvak elnéptelenedését, nem lenne reális.