Pénzcentrum • 2021. április 12. 16:45
Hova tegyem a friss zöldségeket és hova a friss húst? Mi az optimális tárolási hőmérséklet? Hogyan kerüljön kevesebb étel a kukába? A jól szervezett hűtő elengedhetetlen annak érdekében, hogy megelőzzük a különböző baktériumok elburjánzását az ételeinkben, amik rosszullétet vagy akár betegséget is okozhatnak. Az optimális hőmérséklet biztosítása a hűtőben (3-5°C közötti érték), szintén emiatt fontos.
A különböző élelmiszerek helyes tárolása abban is segít, hogy kevesebb étel végezze a kukában. Egy 2012-es EU-s kutatás szerint ugyan a termelési és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék, de mintegy 53%-a háztartásokból származik.1 Vagyis ha kicsit odafigyelünk arra, mit és hogyan használunk a saját otthonunkban, jelentősen hozzájárulunk a háztartási hulladék csökkentéséhez.
Tehát: pakoljunk jól! Tároljuk módszeresen élelmiszereinket a hűtőnkben, hogy csökkentsük az élelmiszer-eredetű megbetegedések kialakulásának esélyét, hogy kevesebbet kelljen végül kidobnunk a kukába és ennek köszönhetően még akár kisebb is legyen a számlánk a heti bevásárlásnál - javasolja a Tudatos Vásárló Blog.
Felső polc
Itt olyan fogyasztásra kész élelmiszereket tartsunk, amik nem igényelnek további hőkezelést, főzést. Például felvágottak vagy ebéd maradékok.
Középső polc(ok)
Ide rendezzük a tejtermékeket, pl. kemény sajtokat, joghurtot.
Alsó polc
Ez a hűtő leghidegebb része, ezért itt tároljuk az elkészítésre váró nyers húst, halat. Különösen fontos a nyers húsfélék legalsó polcon való tárolása amiatt is, hogy elkerüljük a keresztszennyeződést, vagyis: ne csorogjon végig a húslé minden egyéb hűtőben tárolt élelmiszeren, ha esetleg nem zár tökéletesen a csomagolása.
A friss hússal különösen vigyázzunk. Ne tároljuk napokig a hűtőben. Nem elég csak a szaglásunkra hagyatkozni és az alapján dönteni, hogy megfelelő-e még. Sok baktériumnak nincs szaga, ételmérgezést viszont tud okozni.
Fiókok
Zöldségek, saláták, gyümölcsök, nektek itt a helyetek. Továbbá megfelelőek különböző friss fűszernövények tárolására (itt legalább nem fagynak hozzá a hűtő hátsó falához). A legtöbb gyártó esetében a legalsó fiók már nem is csak egyszerű fiók, hanem frissentartó rekesz (melynek fantázia neve márkánként eltér), amely még külön szabályozható is, és megfelelő páratartalmat biztosít a zöldségek és gyümölcsök számára, hogy azok minél tovább frissek maradjanak a hűtőnkben.
Az ajtó polcai
A sok ajtónyitogatás eredményeképpen ez a hűtő legmelegebb része. Érdemes olyasmit tárolni az ajtóban, ami természetes tartósítószert tartalmaz, pl. üdítők, lekvárok, befőttek, de egy pohár vízben a friss fűszernövényeket is sokáig frissen tudjuk tartani. Valamint a vajnak, puhább sajtoknak is megfelelőek itt a körülmények.
Sok mindent felsoroltunk, de valami mégis hiányzik. Igen, a tojás. Hova rakjuk a tojást? A mai napig vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán kell-e hűteni a tojást. Viszont abban megegyeznek a vélemények, hogy az ajtóban a szokásos tojástartó rekeszben tartani őket nem jó döntés (pedig annyira kézenfekvő hely lenne).
A már említett hőmérsékletingadozás nem tesz jót a tojásoknak, illetve a sok rázkódás is rontja a minőségét. Javaslatunk, hogy valamelyik középső polcon, saját tartójában tartsuk a tojásokat, ahol állandó hőmérsékleten és nyugalomban tudnak várni a sorsukra.
Ami még fontos:
- Rendszeresen tisztítsd a hűtőd, a nehezen hozzáférhető helyeket se kerüld el (segítség lehet ebben egy fogkefe).
- A mélyhűtött húst ne szobahőmérsékleten olvaszd ki, inkább tedd a hűtőbe. Szobahőmérsékleten a baktériumok is szívesen tenyésznek a kiolvadó húsokon.
- Ne tegyél forró ételt a hűtőbe, mert ezzel megemeled a hűtőben lévő hőmérsékletet, aminek következtében tönkremehetnek a hűtőben tárolt ételek, ráadásul energiát is pazarolsz.
Tipp:
Hogy a hűtőd ne változzon egy szempillantás alatt csatatérré, rendszeresen nézz bele és gondold végig, mi az, amit mielőbb fel kell használnod, hogy ne a kukában végezze. Tervezd a másnapi ebédet ezen hozzávalók felhasználásával, vagy csak simán dobj össze egy hidegtálat a maradékokból, és máris megmentettél egy csomó ételt, ami pár nap múlva már ehetetlen lett volna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hogyan tudsz még spórolni az ételen?
Azt tehát már látjuk, mennyire fontos, hogy hol tárolunk egy élelmiszert a hűtőben. Sőt, ez a kérdés még jobban felértékelődik akkor, ha a lejárathoz közeli élelmiszert veszünk.
Korábban a Pénzcentrumon is felmértük azt, hogy az emberek, mennyire szívesen vásárolnak lejárati időhöz közeli terméket. A szavazatok megoszlásából jól látszott, hogy a a voksolók 60 százaléka kifejezetten keresi a lejárati időhöz kapcsolódó akciókat, és további 27 százaléknyian vannak azok, akik bár gyorsan romló élelmiszereket nem vennének a lejárati időhöz közel, de például csipszet, csokit vagy kekszet igen.
Összességében tehát 87 százaléknyian nem rettennek el az ilyen vásárlásoktól.
Válaszadóink közül csupán 9 százaléknyian voltak egyébként azok, akik szerint jobb félni, mint megijedni és inkább elkerülik a lejárati időhöz közel eső élelmiszereket. Ezen felül nagyon kevesen, összesen négy százaléka a válaszadóknak voksolt arra, hogy nem is tudott arról, hogy a boltokban vannak ilyen jellegű leárazások.
Nem minden romlik meg könnyen
Kimondottan sokan vannak tehát azok a vásárlók, akik előnyben részestik a kedvezménnyel kínált, nemsokára lejáró termékeket, és úgy látszik, hogy ezzel nem is igazán lőhetnek mellé. A Német Élelmiszer Bank és a Boston Consulting Group frissen közzé adott tájékoztatása szerint ugyanis bőven akadnak olyan élelmiszerek, amika lejárati idejük után akár egy évvel később is simán fogyaszthatók.
A két szervezet alapvető célja, hogy csökkentse az ember által termelt élelmiszer-hulladékot. Éppen ezért megvizsgálták, hogy a különböző élelmiszerek jó eséllyel mennyi ideig ehetőek még a rajtuk szereplő lejárati időn túl. A két szervezet tájékoztatása szerint például a
- a konzervek, a méz és a különböző üveges szószok a lejárati idejükön túl 1 évig,
- a rizs, száraztészta és a kávé szintén 1 évig,
- a tojás, kemény sajtok és a vaj 21 napig,
- a szalámi, a sonka és a joghurt 5 napig,
- míg a tej és a kenyér 2 napig ehetők.
A fent leírt időintervallumok természetesen megfelelő tárolás esetén állnak fenn, és pusztán a számok nem helyettesíthetik a vásárlók érzékszervi ellenőrzését. Ennek fontosságára korábbi cikkünkben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is felhívta a figyelmet:
a minőség-megőrzési idővel ellátott, érzékszervileg kifogástalannak tűnő terméket a feltüntetett dátum után saját felelősségre el lehet fogyasztani, de számolni kell azzal, hogy az ilyen terméknek esetleg már gyengébb a minősége. Mindenképp javasolt alaposan megvizsgálni a termék érzékszervi tulajdonságait a fogyasztás előtt.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy nyakló nélkül érdemes lejárt élelmiszert enni, de annyit mégis leszűrhetünk a szervezetek jelentéséből, hogy nem kell egyből a kukába dobnunk olyan ételeket, amiknek minőségét mi magunk nem ellenőriztünk. A lejárati dátum ugyanis elsősorban tájékoztató jellegű, és bár fontos információ a termékkel kapcsolatban, a józan ész használata megengedett ebben az esetben.