Biró Attila • 2021. március 27. 06:58
Lehet, hogy a most vasárnapi óraátállítás lesz az utolsó Magyarországon. Erre minden esély megvan, az eddigi évek tétlensége azonban arra enged következtetni, hogy a mindenki által gyűlölt gyakorlat még továbbra is velünk marad. Kérdés, hogy meddig. A magyarok azonban újfent véleményt nyilvánítottak, gyakorlatilag mindenki a háta közepére sem kívánja az óraátállítást. 10-ből 6-an a nyárira, viszont 10-ből 3-an a téli időszámításra voksolnának. Mutatjuk, mik lehetnek az óraátállítás eltörlését követő világ lehetőségei.
Hiába az Európai Parlament néhány éve elfogadott döntése, és a mindent elsöprő népharag, az óraátállítás intézménye még mindig köztünk van. Ráadásul holnap ismételten órát kell tekernünk, újra eljön tehát a nap, amikor mindenki egy órával kevesebbet aludhat. Pedig, mint ahogy azt sokan tudják nem is volt olyan régen, amikor
Ennek három éve, 2018-ban történt ugyanis a híres népszavazás, aminek keretei között megszondáztatták az EU-tagállamok állampolgárait, hogyan vélekednek óraátállítás ügyében. A szavazatok egyhangúsága sokkoló volt, a legtöbb tagállamban a lakosság elsöprő többsége vélekedett ugyanúgy,
Magyarország ráadásul a kivételesen ellenzők táborába tartozott, hazánk lakóinál vehemensebb gyűlölet az óraátállítással kapcsolatban csak 4 ország lakóinak szívében lobogott: Lengyelország, Finnország, Spanyolország és Litvánia.
Az magyarok ellenállást az óraátállítással szemben vizsgálva már könnyen érthető, hogy az aktuális óratekeréshez érve, miért gyűlnek össze a különböző közösségi médiafelületeken és akadnak ki egy emberként a lakosok. Vannak, akik már azt sem akarják elhinni, hogy egyszer vége lehet az évtizedek óta tartó zűrzavarnak, mások viszont azon folytatnak véget nem éri háborút, hogy a nyári vagy táli időszámításra kellene-e áttérni.
Nyári vagy téli időszámítás legyen?
Az újra és újra fellángoló viták apropóján ezen a héten mi is megkértük a Pénzcentrum olvasóit, mondják el újra, hogy ennyi év várakozás után, mi legyen ezzel a fránya óraátállítással.
Ahogy a szavazás eredményeiből is látszik, ennyi év elteltével is az emberek több mint 90 százaléka mondja azt, hogy az óraátállítást egyszer és mindenkorra el kell törölni. Érdekes ugyanakkor, hogy abban már koránt sincs akkora egyetértés, hogy melyik időszámításra álljunk át. A Pénzcentrum legfrissebb szavazásából például az derül ki, hogy az emberek 61 százaléka, tehát 10-ből 6 ember egyértelműen a nyári időszámítást akarja.
Ehhez képest 30 százaléknyian, azaz 10-ből 3-an vannak azok, akik a télire voksolnának véglegesen. Ezek alapján kijelenthető, hogy a két tábor csatáját - ugyanúgy, ahogy azt az elmúlt években is rendre - a nyári időszámításra voksolók nyerték.
A két táborhoz képest csak a futottak még kategóriájába tartoznak azok, akik azt mondják, hogy maradjon minden így, ahogy van. Erre csupán a válaszadók 6 százaléka voksolt. Még náluk is kevesebben vannak azonban a hitehagyottak, akik úgy gondolják, hogy az egész EU-s mizéria csak egy csíny, és hiába az ígéretek, nem fogják eltörölni a gyűlölt óraátállítást. Erre csupán olvasóink 1 százaléka voksolt.
A válaszadók véleményéből tehát évről-évre az derül ki, hogy a többség a nyári időszámítást jobban preferálná, és nincs ez máshogy más országokban sem. A hosszú, meleg nyári nappalok rengeteg embert vonzanak, igen ám, de a tudomány erről egészen máshogy vélekedik. Mutatjuk is, hogy miért.
Óraátállítás és az alvástudomány
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis
Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Összegzi a Magyar Alvás Szövetség véleményét ez a gondolatfüzér.
A szövetség ezen felül úgy véli, hogy szerintük a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Óraátállítás és a meteorológia
Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai is szeretik, ha sokáig van világos, attól még a meteorológia, mint szakma az "univerzális korrigált világidőt használja (UTC), és az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak. Szakmai szempontból emiatt olyan érvek merülnek fel, amelyek egyértelműen a téli időszámítás rögzítését részesítik előnyben" - írta napra pontosan egy évvel ezelőtt az OMSZ. És hogy mik a szakmai indokaik a nyári időszámítás ellen? Lássuk sorrendben:
- Magyarország jelenleg a nyári időszámítás esetén (7 hónapon keresztül) egy órával "később" kapja meg a legfrissebb modell futásokat pl. 06 UTC nyáron (UTC+2 óra) magyar időben 8 órát jelent, míg télen (UTC+1 óra) 7 órát.
- Nyáron tehát az élet- és vagyonvédelmi szempontból is fontos zivatarok előrejelzésénél egy órával "hamarabb" meglennének a modellek futásai, amelyeket mi előrejelzők hamarabb felhasználhatnánk.
- A modellekhez kapcsolódó minden előrejelzés a nyári félévben is a téli menetrend szerint meglenne, vagyis egy órát nyernénk
- Ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (ónos eső, hófúvás stb.).
Nem utolsó sorban pedig a mi földrajzi hosszúsági körünkön a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez pedig az emberek bioritmusa szempontjából igenis fontos lehet.
Nehéz lesz a döntés
Látjuk tehát, hogy a tudományos körökből sokkal inkább preferálnák a szereplők a végleges téli időzónát. Ezzel azonban le kellene mondani a hosszú világossággal kecsegetető nyári nappalokról. Ami úgy látszik, az embereknek fontosabb mindennél. Nézzük meg, mi történne, ha az egyik vagy a másik tábor rendszerét fogadnák el a döntéshozók.
Amennyiben a téli időszámításra állnánk át, a legfeltűnőbb változás az lenne, hogy nyáron (vagyis inkább áprilistól októberig) egy órával korábban sötétedne és természetesen egy órával korábban is kelne fel a nap. Emiatt június 15-én például már háromnegyed négykor világos lenne, ami így elsőre elég megdöbbentően hangzik. Viszont októberben már valamivel 17:00 előtt sötétedne hat óra helyett. És akkor a nyári:
Ha Magyarország a nyári időszámítást választaná, akkor elbúcsúzhatnánk a délután négy előtti besötétedéstől, hisz még december közepén is körülbelül ötig világos lenne. Ennek viszont ára van. Októbertől márciusig hét előtt nem jönne fel a nap, decemberben és januárban ráadásul nem lennének ritkák a fél kilenc körüli napfelkelték sem.
A magyar állam is állást foglalt óraátállítás-ügyben
Jól látszik tehát az eddigiekből, hogy bár az óraátállítás eltörlését gyakorlatilag mindenki akarja Magyarországon és az EU-ban is, azért a szakma és az átlagos állampolgárok egészen másként vélekednek arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás véglegesedjen. Igaz, az érveket felsorakoztatták, most már csak az Európai Bizottságon múlik a döntés.
Mégpedig azért, mert az Európai Parlament döntése szerint az uniós tagállamok, akik a nyári időszámításra szeretnének áttérni, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, míg akik a télit preferálnák, ők 2021. október utolsó vasárnapján abszolválhatnák ugyanezt. Igen ám, de a parlament azt a határozatot is meghozta, hogyha az egységes piac sérülne amiatt, mert az országok nem tudnak dűlőre jutni, akkor a végleges változtatás kitolható 2022-re.
Tehát most vagy az lesz, hogy örökké maradunk a nyáriba, és akkor a mostani, március 28-i az utolsó óraátállítás Magyarországon, vagy nem, és akkor a téli lesz az utolsó. Vagy az sem, és a döntés tolódik 2022-re. Bárhogy is legyen a végleges tanúságtétel még várat magára, igaz, Gulyás Gergely a március 25-i Kormányinfón azt mondta:
Ebben persze semmilyen újdonság sincs, Magyarország nyitott erre. Azt viszont ki lehet olvasni a miniszter szavaiból, hogy Magyarországnak különleges fenntartásai sincsenek egyik vagy másik időszámítással, úgyhogy valószínűleg a többségi irány mellett fognak állást foglalni. Az azonban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett lesznek-e többen, egyelőre nem tudni. A gyűlölt óraátállítás eltörlése tehát még mindig várat mára.