Pénzcentrum • 2021. március 3. 11:04
Előfordulhat, hogy ugyanarra a kádra 2 év és 5 év is lehet a jótállás? Nem mindegy, hogy mi váasároljuk a beépítendő terméket, vagy a kivitelező? Erre a problémára hívja fel a figyelmet a CERHA HEMPEL Dezső és Társai két szakértője. Fenyőházi Andrással, a Construction Team vezetőjével és Nagy Andrea Magdolnával, fogyasztóvédelmi praxisvezetővel beszélgettünk.
Új építésű ingatlanok esetében hány év jótállással tartoznak a vállalkozók?
Fenyőházi András: Az építőipari vállalkozások által köztudott, hogy a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003-as Kormányrendelet szerint a vállalkozók 5 év kötelező jótállással tartoznak az újonnan épített lakások bizonyos épületszerkezeteire, és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre is. Például ilyen termékek - többek között - a nyílászáró szerkezetek, az árnyékolók, a csapok, csaptelepek, a fürdőkádak és zuhanytálcák is. Ezek a termékek - a 181/2003-as Kormányrendelet 3. számú mellékletében történő felsorolásuk miatt - 5 év kötelező jótállással kerülhetnek beépítésre, beszerelésre az újonnan épített lakásokba.
Lehetséges, hogy ha fogyasztó vásárolja meg ezeket a termékeket, másképp is alakulhat az ugyanezen termékekre vonatkozó kötelező jótállás?
Nagy Andrea Magdolna: Lehetséges, mert egy másik jogszabály, nevezetesen az egyes tartós fogyasztási cikkekre irányadó kötelező jótállásról szóló 151/2003-as Kormányrendelet 2021. január elsejétől a nyílászárókat, kádakat, csaptelepeket, zuhanykabinokat, redőnyöket (a továbbiakban: "Építőipari termékek") a tárgyi hatálya alá vonta. Emiatt pedig 2021. január elsejétől ezek a termékek - akárhova kerülnek is beépítésre, tehát akár régi lakásba is - kötelező jótállásosak, viszont csakis akkor, ha fogyasztó vásárolja meg őket, értelemszerűen magáncélra. Különbség továbbá, hogy az említett termékekre irányadó kötelező jótállás azok eladási ára függvényében, úgymond "sávosan" egy, kettő, vagy 3 év lehet.
Említetted, hogy eladási ár függvényében "sávosan" került meghatározásra, hogy a fogyasztó hány év jótállással vásárolhatja meg ezeket az Építőipari termékeket. A sávok milyen értékhatárhoz igazodnak?
N.A.M.: A 151/2003-as Kormányrendeletben említett termékkörökbe tartozó, a tízezer forint eladási árat elérő, de százezer forintot meg nem haladó eladási árú ilyen termékekre - pl. kádra, csaptelepre - a fogyasztó 1 év jótállást kap. Amennyiben az ár százezer és kétszázötvenezer forint közötti, akkor 2, míg ha ugyanezen termék ára a kétszázötvenezer forintot meghaladja, akkor 3 év jótállást kap. Mindig a bruttó eladási ár számít. Egy kétszáznegyvenezer forint vételárú kádra, nyílászáróra, redőnyre a fogyasztó - akár régi, akár új építésű lakásba építi majd be - 2 év jótállást kap. Magára a termékre, nem a beszerelésre. Ugyanerre a nyílászáróra, kádra, redőnyre, csaptelepre - mindegy, milyen eladási áron értékesítik - a 181/2003-as Kormányrendelet 5 év kötelező jótállást rendel, de csak akkor, ha új építésű lakásba kerül beépítésre a termék - és itt viszont azzal is számolni kell, hogy ezen termékek beszerelése - mint kivitelezési munkálat - szintén kötelező jótállásos: 3 év kötelező jótállást kell biztosítania a vállalkozásnak, hogy a beszerelés hibátlan.
Tehát, ha mondjuk egy kétszázezer forintos kádat fogyasztó vásárol meg a régi lakásába, akkor a 151/2003-as Kormányrendelet alapján 2 év kötelező jótállást kap a kádra, míg, ha ugyanezt a kádat egy építési vállalkozó vásárolja meg és újonnan épített lakásba szereli be, akkor a kádra 5 évet, a beépítésre pedig 3 év jótállást kell vállalnia?
N.A.M.: Igen, pontosan. Az említett két jogszabály metszetébe eső ugyanazon termékre, tehát például a kádra,-eltérő hosszúságú kötelező jótállási idő vonatkozhat, aszerint, hogy ki vásárolja meg azt, nevezetesen vállalkozás vagy fogyasztó, és a jótállás időtartama attól is függ, hogy az adott terméket hova, nevezetesen új építésű vagy nem új építésű lakásba építik be.
Hogyan tudnak erre az említett termékek értékesítői felkészülni? Amennyiben ugyanarra a kádra a kiskerekedő csak egyféle jótállást ad, mondjuk a 181-es Kormányrendelet szerinti 5 évet, akkor a fogyasztó irányában ez jogszerű megoldás?
N.A.M.: Igen, jogszerű, ha a "nagyvonalúbb" megoldás mellett dönt a kiskereskedő, és az Építőipari termékekre az említett 5 év kötelező jótállást biztosítja vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt. Ebben az esetben a fogyasztó irányában lényegében többlet vállalás történik a kiskereskedő részéről az 5 év jótállás biztosításakor, hiszen a 151/2003-as Kormányrendelet alapján legfeljebb 3 év kötelező jótállás járna a fogyasztónak, és az is csak akkor, ha kétszázötvenezer forintot meghaladja a termék ára. Ugyanezen termék olcsóbb képviselőjére csak 2, vagy 1 év kötelező jótállást kaphatna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hány jótállási jegyet érdemes ugyanarra a kádra elkészíteni?
N.A.M.: A kiskereskedelmi, eladói pozícióban lévő cégek számára könnyebben kezelhető, ha ugyanazon termékre egy és nem két eltérő időtartamú jótállással kell számolniuk, és főként a vevőszolgálati kollégák életét egyszerűsítheti, ha egy és nem két (eltérő tartalmú) jótállási jegy közül kell kiválasztaniuk, hogy a vásárlónak - fogyasztónak vagy nem fogyasztónak minősülése alapján - melyiket adják át. Tehát egyszerűbb egyfajta kötelező jótállásról kiállított jótállási jeggyel eladni ugyanazt a kádat. Ez működhet és jogszerű is lehet fogyasztói szerződéseknél is, hiszen azok esetében a lényeg az, hogy a fogyasztó részére a 151/2003-as Kormányrendeletben biztosított jogosultságot az eladó fél ne vonja el.
Arra azonban mindképpen figyelni kell, hogy a 151/2003-as Kormányrendelet pontosan meghatározza mindazt a tájékoztatást és adatkört, melyet a fogyasztó részére átadott, a kötelező jótállásról szóló jótállási jegynek tartalmaznia kell. Emiatt javasolom a cégek részéről történő felkészülés első lépéseként az említett két jogszabályban nevesített egyes termékek kilistázását, beazonosítását, majd a cég üzleti döntése függvényében egy, vagy két jótállási jegy elkészítését és alkalmazását. Két jótállási jegy alkalmazása esetében nélkülözhetetlen a vevőszolgálati munkatársak számára biztosított pontos útmutatás, belső eljárásrend rögzítése. Egy jótállási jegy alkalmazásakor pedig minden, a fogyasztónak megadandó kötelező tartalmi elemre érdemes figyelni.